A latin népességet nem számolva a fehér és az afro-amerikai háztartások lakásvagyona közötti különbség gyakorlatilag az 1929-33-as nagy gazdasági válság óta folyamatosan növekszik. A válság előtt egy átlagos afro-amerikai család lakásvagyona még a fehérnek a 34,6 százalékát tette ki, ez a mutató most 23,3 százalék.
Dollárban kifejezve most mintegy 3 billió dollár az értékkülönbözet – írta tanulmányában Treh Manhertz, amiből a zillow.com közölt részleteket. Az adat a Fed fogyasztói pénzügyekről szóló felmérése alapján jött ki. A jelentés szerint 2019-ben az USA vagyonának 75 százaléka a lakosság leggazdagabb 10 százalékának a kezében volt. Az akkor nyilvántartott 614 amerikai milliárdosból mindössze hét volt fekete bőrű.
A tanulmányban megvizsgálták, hogy az egyes életszakaszok/életkorok szerint milyen felhalmozási különbségek vannak a két faj között. Kiderült, hogy a fehérek már nem sokkal a munkába állásuk után képesek elkezdeni a gyarapodást és ez még 55 éves koruk után is folyamatos, míg az afro-amerikaiaknál ugyanabban az életkorban, tehát 55 év környékén tetőzik és többnyire nem folytatódik.
A fehérekre sokkal jellemzőbb, hogy eleve előnnyel indulnak. Szüleik között jóval nagyobb arányban van a lakástulajdonos, mint a hasonló fekete családoknál, így a fehérek az örökléssel megalapozhatják későbbi gyarapodásukat, s tovább adhatják ezt a vagyont saját gyermekeiknek.
Ha az afro-amerikaiak között kicsit is növekedne a lakástulajdonosok aránya és ezen háztartások lakásának az értéke is, akkor a következő évtizedben kissé csökkenhetne az összesített különbség is. Egy öt-öt százalékos emelkedés a tulajdonosi arányban és a lakásértékben máris 74 milliárd dollárral szűkítené a különbséget – vélte a kutató. Az elmúlt egy-másfél évben 1 százalékkal javult mindkét érték, de az rendkívül kevés.
Országosan a feketék által birtokolt lakások értéke 18 százalékkal elmarad a fehérekétől. A feketék között 42 százalék a lakástulajdonosok aránya, a fehéreknél ez a mutató 72 százalék.
Ha a feketék összes vagyonelemét nézzük, ott 68 százalékot képvisel a lakás, ez károsan magas érték, a fehéreknél ugyanez a mutató csupán 57,6 százalék. Utóbbiaknál 13 százalékot tesz ki a nyugdíj célú megtakarítás, a fekete háztartásoknál ez a mutató mindössze 10,1 százalék. Szintén növeli a különbséget, hogy az afro-amerikaiak relatíve magasabb eladósodottságban élnek, mint a fehérek. A jelzálog a teljes adósságuknak legalább 55-60 százalékát teszi ki, ugyanez a fehéreknél legalább 10-15 százalékkal alacsonyabb.
Egy modellszámítás szerint ha a tulajdonosi arányban és a lakások értéknövekedésében is javulás lesz a feketék javára, akkor 2031-re a feketék lakásvagyonának értéke a mostani 23,3 százalékról 27,8 százalékra kúszhat fel a fehérekéhez képest.
A forgalommal most már nincs baj, de mivel csökkenőben van a piacon lévő használt lakások száma, az árak legfeljebb stabilizálódni fognak, de nem csökkenni, így még mindig sok fekete családnak marad álom a saját otthon. Júniusban a használt lakások mediánára éves összevetésben 23,4 százalékkal rekordszintre, 363 ezer 300 dollárra ugrott. A piacon 1,25 millió használt lakás volt júniusban, 18,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az eladások júniusi üteme mellett 2,6 hónapba telne értékesíteni az összes vevőre váró használt lakást.
Négy hónap csökkenés után júniusban először nőtt a forgalom a használt lakóingatlanok piacán az Egyesült Államokban, de a bővülés elmaradt a szakértők által várttól. Az amerikai ingatlanforgalmazók szövetsége (NAR) azt közölte, hogy júniusban szezonális kiigazítással és egész évre kivetítve 5,86 millió használt lakást értékesítettek az Egyesült Államokban, 1,4 százalékkal többet a májusinál. Az amerikai lakáspiacon a használt ingatlanok adásvétele teszi ki a teljes forgalom nagyjából 90 százalékát.
Más a helyzet az új családi házaknál, a sok elemző által várt növekedés helyett júniusban már a harmadik egymást követő hónapban csökkent ezek értékesítése: májushoz képest szezonális kiigazítással 6,6 százalékkal kevesebb új családi házat adtak el, így az egy egész évre kivetített értékesítési darabszám 676 ezerre csökkent az egy hónappal korábbi 724 ezerről. Elemzők 800 ezres értékre számítottak.
Az új házak eladásának júniusi ütemével számolva 6,3 hónapra lenne elegendő otthon a kereslet kielégítésére az előző havi 5,5 hónap után. Általában hat hónapot tekintenek egészséges mértékűnek a kereslet és a kínálat közötti egyensúly fenntartásához. Az új családi házak 361 ezer 800 dolláros mediánára 6,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A nyers adatok szerint 2019-ben 683 ezer, 2020-ban pedig 822 ezer új családi házat értékesítettek az Egyesült Államokban. A mediánár 321 ezer 500 dollárról 336 ezer 900 dollárra nőtt 2020-ban.
Bár az új családi házak értékesítése a lakáspiaci eladások nagyjából 10 százalékát teszi ki, a gazdasági helyzet alakulásában fontos szerepet tölt be, mivel az ágazat jellemzően jól fizető, középosztálybeli munkahelyeket teremt. Emellett növeli a keresletet az építőipari anyagok iránt, a fogyasztók többet költenek tájépítésre és egyéb szolgáltatásokra.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,36 pontos nyitás után emelkedett szerda kora délutánig.
