Magyarországon a legújabb statisztikai adatok szerint mintegy 4,42 millió lakás van, azaz 2,4 lakosra jut egy lakás. Ezek közül a másfél két szobás lakások teszik ki a lakásállomány 38 százalékát. A két és fél, illetve három szobás lakások 31,6 százalékot, a minimum három és félszobás lakások 20 százalékot, míg az egy szobás lakások a lakásállomány kicsivel több, mint 10 százalékát adják. A városokban, kivált a fővárosban az egy szobás lakások aránya magasabb, míg a négy szobásoké alacsonyabb a az országos átlagnál, ami a társasházi lakások magasabb arányára vezethető vissza – derült ki az Otthon Centrum elemzéséből.
Az épületek korát tekintve a lakott lakások kétharmada az 1946-1991 közötti időszakban épült. Az 1946 előtt épült lakások az állomány 18,7 százalékát jelentik, míg a 90 óta építetteké 15,8 százalékot. Megyei összehasonlításban a régebben épült lakások legnagyobb arányban a fővárosban vannak, itt a lakásállomány harmada 1946 előtt épült. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár Bereg megyében a legkevesebb 8,8 százalékkal. Ennél némileg magasabb, de szintén alacsony Fejér és Hajdú-Bihar megyében, ahol a teljes állomány 9 százaléka 1946 előtt épült. 1991 óta épült újszerű lakások aránya Pest megyében a legmagasabb (30%) és Nógrád megyében a legalacsonyabb (6%).
A rendszerváltás óta épült lakások száma erősen (0,9) pozitív korrelációt mutat a GDP adatokkal, hiszen mindkét mutatóban a magas értékek Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl régióra jellemzőek, míg az alacsony értékek Nógrád, Békés és Borsod megyékre, vagyis a gazdaságilag elmaradott térségekre.
A korosztályok aránya – a lakóépületek korához képest – kiegyenlítettebb a megyék között. A 0-19 éves korosztály aránya országos átlagban 20,4 százalék és a megyék többségében 20-21 százalék között változik. Ennél csak Budapesten alacsonyabb arányuk (17%,), míg Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben magasabb (23-24,5%). Az időskorú (60 évnél öregebb) népesség 20-26 százaléka között változik megyénként, az átlag 23,3%.
A legmagasabb az arányuk Budapesten, valamint Békés megyében, míg Pest és Szabolcs megyében a legalacsonyabb a nyugdíjas korosztály aránya. A lakosság demográfiai összetétele egy-egy régióban más-más társadalmi-gazdasági folyamatok eredője: Budapest közelében a helyi gazdaságdinamikája, míg az észak-keleti régióban éppen ennek ellenkezője magyarázza a sajátosságokat.
|
| A fiatalok arányát 0-19 éves kor, az idősekét 60 felett néztük, a lakásoknál pedig 1991 után-és az 1946 előtt épülteket hasonlítottuk össze |
Érdekesség, hogy mindkét vizsgált generáció közel azonos arányban van jelen a városokban és községekben egyaránt. Ez a fiataloknál 20-22 százalék a községek javára, míg az időseknél 23,0 és 23,7% a városok javára. A városokban a fiatalok aránya Budapesten a legalacsonyabb 17 százalékkal, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében a legmagasabb 23 százalékkal. Az idősek aránya Budapest mellett Békés és Nógrád megye városaiban a legmagasabb (25,5%) és Szabolcsban a legalacsonyabb 20 százalékkal. A községek esetében a fiatalok aránya 19 és 25,5 százalék között változik, ahol alacsony arányban Nyugat-Magyarország megyeinek községeiben, magasabb arányok pedig Kelet-Magyarország községeiben vannak jelen. A 60 évnél idősebb népesség aránya megyénként 20-27 százalék közé esik. A legmagasabb Békés, míg legalacsonyabb Szabolcs megyében.
Az épületállomány kora és a lakosság korszerkezete között egyértelmű ok-okozati összefüggés nem mutatható ki, azonban érdekes, hogy Nyugat-Dunántúl megyéiben, az egyik legmagasabb az 1991 óta épült lakások aránya - Vas megyében 24 százalék - addig a helyi népességhez viszonyítva a főváros után a legalacsonyabb a fiatalok aránya. Ennek ellentéte igaz Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, ahol a fiatalok magasabb aránya mellett országos átlagnál alacsonyabb az 1991 óta épített lakások aránya (10%).
A dél-koreai kormány rossz néven vette a lépést.
