Az idei év első 10 hónapjában 464,5 milliárd forint értékű lakáshitelszerződést kötöttek a háztartások a pénzintézetekkel, ami 58 százalékkal marad el a 2022-es adatoktól. A szerződések számát tekintve 43 227 kontraktus született, ami az egy évvel korábbi szerződésszám 51 százalékát teszi ki.
Szeptember-októberben ráadásul az év közbeni növekedés dinamikája is megtorpant, bár az év utolsó két hónapjának teljesítményét a banki thm-plafon bevezetése segíthette. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint, nem várható kiugró javulás az év végi adatokban, mivel a háztartások a kedvezőbb gazdasági helyzet ellenére még bizonytalanok.
Ennek ellenére az év végére szépen javulhat a jelzáloghitel-statisztika, s a piac jó eséllyel a 2022-es adatok 50 százaléka fölé ér majd, ám ez főleg annak lesz köszönhető, hogy tavaly az év utolsó két hónapjában nyomott satuféket a piac és zuhant be a havi lakáshitel-folyósítás 2017. I. negyedévét követően ismét az 50 milliárd forintos szint alá.
A BiztosDöntés.hu elemzése szerint ugyanakkor 2024 alapvetően más lesz. Gergely Péter szerint a piacnak könnyen sikerülhet a 2023-as adatok duplázása, azaz ismét az 1 000 milliárd forintos szint fölé ugorhat a hitelvolumen. Ennek a szakértő szerint 3 oka van.
Csökkenő kamatok
A legkomolyabb támaszt az jelentheti, hogy a szakértő szerint a piaci kamatszintek már az év első negyedévében 6 százalék körüli szintre csökkenhetnek. Ez részben a thm-plafon januári újabb, 7,3 százalékra csökkentésének, részben az infláció és így a jegybanki, valamint a pénzpiaci kamatszintek csökkenésének lesz köszönhető. Márpedig 6 százalékos hitelkamat mellett a korábbi évek tapasztalatai szerint érdemi hitelkereslet épülhet fel - ez az az érték, amely mellett a lakosság már bátrabban mer hitelt felvenni – emlékeztetett Gergely Péter. Erősítheti ezt a trendet az is, hogy 2024-ben várható 5 százalék körüli éves infláció az első évben döntően feleszi a 6 százalék körüli mértékben befixált hitelterhet.
CSOK Plusz hatás
A lakáshitel-kihelyezés gyors növekedésének másik fő mozgatója a januártól bevezetett CSOK Plusz lehet. A kedvezményes, 3 százalékos kamatozású, ám az indulástól már csak hitelként igényelhető konstrukció esetében a kormányzat az első évben 12 000 szerződésre számít. Önmagában ez a kontraktusszám a teljes 2023-ra várható lakáshitel-szerződés negyedét adná.
Ennél is komolyabb támaszt nyújthat a hitelpiacnak a BiztosDöntés.hu elemzése szerint az, hogy a CSOK Plusz keretében maximum 50 millió forintos hitelösszegig van lehetőség a kedvezményes kamatozású hitel felvételére, ami jelentősen megdobhatja majd a folyósított összegeket. Amennyiben 25 millió forintos átlagos hitelfelvétellel számolunk, abban az esetben pusztán csak a CSOK Plusz révén 300 milliárd forintot meghaladó összegű új hitelszerződéssel számolhatunk. A piaci várakozások szerint - emlékeztetett Gergely Péter – a jelzáloghitel-kihelyezések mintegy harmada lesz köthető a CSOK Pluszhoz, ami szintén alátámaszthatja az 1 000 milliárdos küszöb elérésének realitását.
Az infláció is segíti a hitelezést
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a harmadik érv, amely miatt jelentékeny mértékben megugorhat 2024-ben a lakáshitel-folyósítás, az az inflációs hatás.
Az átlagos hitelösszeg 2023. év első 10 hónapjában 10,74 millió forint volt, ami egyébként 2019 után a legalacsonyabb értéknek számít. Ennek fő oka Gergely Péter szerint az volt, hogy a jegybanki hitelfék szabályok és a magas kamatok együttállása miatt az ügyfelek jövedelme kisebb hitelre volt elegendő, és ők maguk is meggondolták, hogy komoly hitelterheket vállaljanak. Ugyanakkor a bérek emelkedése idén ősztől a statisztikák miatt már előzi az inflációt, s eközben – mint láttuk – a kamatok is csökkenésnek indultak.
A kettő eredője önmagában is nagyobb összegű folyósítást hozhat, de a szakértő szerint azt is látni kell, hogy ugyan a lakásárakban egyértelműen megmutatkozott a mostani válság, és hosszú idő után ismét az árak csökkenését lehetett észlelni a piacon, ám ennek ellenére az ingatlanok árai még ma is a 2015-ös értékek 2,5-3 szoros szintjén állnak.
Budapesten az átlagos négyzetméterár továbbra is 860 000 forint fölött van, az ország megyéinek többségében pedig 500 000 forint feletti árakkal találkozhatunk a hirdetésekben. Így egy átlagos, 50 négyzetméteres lakáshoz több mint 25, a fővárosban 40 millió forintot meghaladó összegre van szükség ahhoz, hogy vásárolni tudjunk. Ráadásul – hívja fel a figyelmet Gergely Péter – a CSOK Plusz hatása már most érződik, az eladók kivárnak és a feltételeknek megfelelő lakások ára emelkedhet is.
Az infláció miatt reálértéken ugyan szépen visszacsúszott az ingatlanok értéke, de a vételárat ma is ki kell tudni fizetni. Ehhez pedig magasabb összegű hitelt kell vállalni.
Ha az idei évi átlagos 18 százalékos inflációval felszorozzuk az igényelt hitelösszeget, akkor 12,7 milliós átlagos összeggel számolhatunk, ám a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a lakásárak fenti szintje mellett 15 millió forint környékére emelkedhet majd 2024-ben az átlagos hitelösszeg. Ezen átlagszint mellett csak az idei teljesítmény elérésével 800 milliárd forint közelébe érhetne a piac. Mivel azonban a forgalom bővülésével is számolni lehet, így tényleg nem elérhetetlen cél az 1 000 milliárd – mondta Gergely Péter.
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
