Wáberer venné meg Budapest torzóját - mit akar vele kezdeni?
Tízmilliárdos befektetéssel tüntetné el a főváros legrondább épületmaradványát Wáberer György logisztikában érdekelt üzletember. Az egykori SZOT szálló betontorzója másfél évtizede bosszantja a hazai és külföldi közönséget, de eddig a hosszú pereskedések miatt minden értékesítési kísérlet zátonyra futott. A Napi.hu értesülései szerint az egy éve piacra dobott páratlan adottságú ingatlanra vételi ajánlatot tett egy török befektetőcsoport. - írja a Napi.hu.
Közbeszólhat az önkormányzat
A portál cikke szerint a 4 milliárd forintos üzlet azonban azon bukott meg, hogy az építési engedély lejárt és ezért a törökök visszaléptek. Wáberer György viszont hosszas tárgyalásokat követően megegyezhet a tulajdonos CIB Bankkal. Bár a pénzintézet az ingatlanpiaci fellendülésre építve a korábbi 16 millió euró helyett 20 millió euróban (azaz több mint 6 milliárd forintban) határozta meg az épület értékét, az üzletet ennél alacsonyabb értéken köttetne meg.
A sikeres tranzakcióhoz ugyanis még szükség lenne a II. kerületi önkormányzat elvi hozzájárulására vagy döntésére is. Ugyanakkor a Napi.hu úgy tudja, a kerület vezetője a jelenlegi betontorzó fennmaradása mellett van, ami érthetően nem tetszik a befektetőnek.
Arról azonban tájékoztatták a Privátbankár.hu-t, hogy a CIB Csoport több érdeklődővel tárgyal a rózsadombi volt SZOT üdülő kapcsán, de egyik féllel sem kötött még semmilyen megállapodást. A cél, hogy hosszú távon működő, a leendő vevő, a II. kerület, Budapest egésze és a bankcsoport szempontjából egyaránt kedvező megoldás szülessen.
23 éve rondítja el a városképet
A Rózsadomb alsó részét már 20 éve csúfítja az egykori szakszervezeti üdülő. A szállót 1971-ben adták át (terveit Vass Antal készítette), ívelt alakja hozzásimult az őt körülvevő dombokhoz. A szállót ezt követően szerkezetileg visszabontották, így immár 23 éve rondítja el a budai panorámát, holott az elmúlt két évtizedben kétszer is megpróbálták rendbe hozni és funkciót adni neki.
Az első balul elsült vállalkozás összekapcsolódik a rendszerváltás utáni első nagy sikkasztási botránnyal, mely hűen jellemezte a 90-es évek magyar "vadkapitalizmusát". A torzóra az 1989-ben alakult és később hihetetlen üzleti felfutást produkáló Globex-csoport tette rá a kezét. További részleteket a torzó történelméről ebben a cikkünkben olvashat >>>
