26 csúcsállás Németországban: mutatjuk, ki mennyit keres

"Szeretem a munkát" (Fotó: 123rf.com)

A Gehalt.de oldal adatai szerint Németországban a legjobban  a főorvosok keresnek: havi 8902 eurót, azaz mintegy 2,8 millió forintot. Utánuk a befektetésialap-kezelők következnek 6200 euróval (még mindig majdnem kétmillió forinttal), aztán a szakorvosok, a kontrollerek (számviteli szakemberek) és a jogi szakértők következnek 6000 euró körüli havi keresménnyel.

A lista 26, csupa szellemi foglalkozást tartalmaz, bizonyítva, hogy ott aztán biztosan megéri tovább tanulni. Az adatok 2015-ös dátumot viselnek és nyilván bruttó bérekre vonatkoznak, mert a családi állapottól, gyermekek számától és sok minden mástól függ az egyes személyek saját nettó fizetése.

Magas fizetéshez magas adókulcs dukál

Azt nem árt tudni, hogy a kis keresetűek adókulcsa alacsony, a legfelső adókulcs viszont Németországban a 45 százalékot is eléri. Valamint nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási járulékok is lejönnek a bruttóból. (Egy nettóbér-számító alkalmazás itt látható.)

A Focus Online 150 németországi foglalkozás béreit közli névsorba szedve, közöttük szakmunkákat, kétkezi munkákat is, amelyek 2014-es dátumot viselnek és általában valamivel alacsonyabbak, mint az előző oldalon. (Néhány a táblázatban látható.) A cikk azért is érdekes, mert az egyik táblázat a Németországon belüli, bizony elég jelentős bérkülönbségeket taglalja.

Óvakodj az NDK szellemétől

Münchenben vagy 44 százalékkal magasabbak a bérek, mint a keletnémet Schwerinben vagy Magdeburgban. A régi NDK területeinek lemaradása mellett északról délre haladva is látszik némi különbség a déli területek javára – de ott a megélhetési, főleg a lakhatási költségek is magasabbak.

Kiderül a listákból a német nők és férfiak bére közötti különbség is – a nők egyes szakmákban 15-20 százalékkal is kevesebbet keresnek, másutt csak 5-10 százalékkal.

Így olvass bérstatisztikát

A pénzről, főleg a saját fizetésükről nem szívesen beszélnek az emberek, az említett Gehalt.de azonban konkrét példákkal is szolgál fizetésekre. Illetve egy ötpercesnek mondott bonyolult kérdőív segítségével meghatározhatjuk, hogy nekünk mennyit illene keresnünk egy bizonyos foglalkozás, adott iskolai végzettség, életkor, gyakorlat mellett.

Több német bérstatisztikában találunk olyan jelzéseket, hogy Q1, átlag és Q3. Nem árt tudni, hogy ebből a Q1 és Q3 úgynevezett kvartiliseket (negyedeket), pontosabban az azokat elválasztó határvonalakat jelenti. Egyszerűbben megfogalmazva, a Q1 az adott szakmán belül azt a bért, amely alatt az alkalmazottak legalacsonyabb bérű 25 százaléka található.

Szakmán belül is kétszeres különbségek

A Q3 pedig azt a határt, amely felett a felső 25 százalék keres, tehát 75 százaléknál van. A Q1 és Q3 bérek között bizony eléggé nagy a szakadék, a Gehaltsvergleich.de oldal listáján levő első három legkeresettebb állás – titkár/titkárnő, eladó, betegápoló – esetében kicsit több mint kétszeres. Ennek lehet okát keresni a területi, gyakorlatbeli különbségekben és a migránsok bérében is.

Bár a statisztikusok ezzel valószínűleg jól kalkulálnak, nem árt tudni, hogy a havi bér és az éves bér között valószínűleg nem 12-szeres a szorzó. Általános ugyanis a 13., sőt 14. havi juttatás a nyaralás, illetve a Karácsony körüli időszakban.

Ezért keres kevesebbet a külföldi

Magyarországról nézve a legnagyobb probléma azonban az, hogy a külföldiek nem kapják meg ugyanazt a bért, amit a helyiek. Ennek több logikus oka is van: még ha a végzettségük megfelelő is, nem abban az országban tanultak, a tapasztalataik nem lehetnek pont olyanok, mint a német munkaerőé. Az is általános, hogy a nyelvtudásuk még korántsem tökéletes.

Egy régi, 2013-as, de sokat idézett tanulmány szerint 2000-ben a külföldiek csak a német bér átlagosan 64 százalékát kapták meg, amikor először elhelyezkedtek Németországban. Ez a különbség azután a munkaviszonyuk előrehaladtával csökkent, 2000-ről 2008-ra 64 százalékról 72 százalékra nőtt az arány.

Így jártak a magyarok

De nagyon eltérő mértékben attól függően, hogy melyik országból érkezett az illető. Az európaiak például sokkal jobban jártak, mint az Európán kívüliek. Ez a tanulmány alapján azért is van így, mert akik valamiért nehezebben boldogulnak, azok Európán belül könnyebben továbbállnak vagy hazamennek, míg egy afgán vagy vietnami esetleg mindenképp ott ragad.

A magyarok az adatok szerint viszonylag jól álltak. Náluk is összehasonlították a 2000-es kezdők béreit a 2008-assal. A 2000-ben munkába lépett magyar férfiak a német férfiak bérének 71 százalékát keresték kezdetben. A 2008-as évben ugyanők már a 90 százalékáig jutottak a németek bérének.

Forrás: Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung (IAB)

Nyugat-európainak lenni jó

Hogy azóta hogyan változtak ezek a számok, nem tudjuk, a fokozódó bevándorlás és az elöregedő német lakosság miatt nőhettek is, csökkenhettek is a különbségek. Voltak egyébként olyan országok is, amelyek polgárai többet kerestek a német átlagnál: amerikaiak, franciák, britek, osztrákok – ők ugyanis jellemzően specialistaként, hiányszakmákban helyezkedtek el.

Egy 2013-as Der Spiegel-cikk szerint a bevándorlókat háromszor akkora arányban fenyegeti Németországban az időskori szegénység, mint a németeket. Ugyanis 41,5 százalékuk 848 euró alatt keresett 2011-ben, ami a „szegénység által veszélyeztetett” személye jövedelemküszöbe volt. (Az átlagjövedelem 60 százaléka.) Az összes németországi nyugdíjas körében az arány csak 13,3 százalék.

(A magyar és európai nettó átlagbérekről az árkülönbségeket is figyelembe véve (vásárlóerő-paritáson) nemrég itt írtunk.)