A kormány folytatja a többlépcsős béremelést az egészségügyben - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő és Szócska Miklós, az erőforrás-minisztérium államtitkára. Szócska a chilei bányászmentésre utalva megismételte, az ágazatban "senkit sem hagynak lent", vagyis előbb-utóbb mindenki részesül a bérfejlesztésben, utoljára tavaly augusztus végén jelentették be, hogy 14 százalékkal emelik az alapellátás finanszírozását.
Az államtitkár szerint különböző mértékben, de mindenki kap most fizetésemelést az egészségügyben. Miközben a tanárok, úgy tűnik, lemaradnak a közel 3 éve beharangozott bérfejlesztési programról, az egészségügyi dolgozók fizetésemelésére 30 milliárd forint áll rendelkezésre, ennek alapja a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adójából származik.
A diplomás szakdolgozók tavaly párezres emelést kaptak, ezt most 41 ezer forintra egészítik ki, ami bruttó 30-40 ezres emelést jelent nagyjából. A diplomás szakdolgozók fizetését így az ágazatban dolgozó egyéb diplomások bérének szintjére húzzák fel.
A szakdolgozók szeptemberben már bruttó 10 ezer forinttal többet vihetnek haza (ők az előző körben is kaptak emelést), vagyis az augusztusi fizetésüket már emelik. Az iskoláztatásra lesz azonban bőven pénz, hiszen januárig visszamenőleg egy összegben megadják majd az emelést.
A gyógyszerész hiányszakma, jelenleg 410 kórházi gyógyszerész dolgozik az országban, a kormány ezért 45 ezer forinttal toldja meg az ő járandóságukat, így már egy szakorvos fizetését vihetik haza. A rezidensek is kapnak plusz 10 ezret az új ösztöndíjrendszer mellett, Szócska szerint ezt a rendszert szeretnék még majd tovább fejleszteni.
Az orvosok 480 ezer forintig 10 ezer, 450 ezer forintig pedig plusz 40 ezer forint emelést kapnak havonta.
Nem kapták meg az emelést az ápolónők
Az alapellátás finanszírozásának megemelésére is megvan a forrás, de ezt majd később, egy szakmai programmal együtt jelentik be. Szócska Miklós szerin az ágazatban elindított bérfejlesztésnek már látszik az eredménye, kevesebb fiatal orvos vágyik ugyanis külföldre. Az államtitkár azt is mondta, hogy egyelőre az alapellátásban szeretnék a fizetéseket rendezni, hogy méltányos összegeket vihessenek haza az egészségügyi dolgozók, a mozgó bérek rendszeréhez csak ezután nyúlnának hozzá (a mozgó bér az ágazat dolgozóinak fizetésének nagyjából harmadát teszi ki).
Tavaly már emelte a kormány az alapellátás finanszírozását, a 14%-os emelés a védőnők esetében azonban 98%-ukhoz nem jutott el, a kormány már keresi rá a jogi lehetőségeket, hogy ők is több pénzt vihessenek haza.
Magyarország jobban teljesít
Szócska Miklós szerint a mostani emelések 100 ezer embert érintenek. Sietett leszögezni, hogy folyamatos béremelést hajt végre a kormány, nem egyszeri kiegészítéseket. Mint mondta, Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol az egészségügyben emelik a fizetéseket. Szócska szerint erre azért is szükség van, mert a szakemberhiány uniós szinten probléma, nemcsak Magyarországon.
Az államtitkár szerint a fizetésemelés nemcsak kormányzati kérdés, a kórházi vezetők felelőssége is, hogyan gazdálkodnak a forrásokkal, jut-e abból bérfejlesztésre. Szócska szerint a mostani inflációs környezetben, és a "rezsicsökkentős világban" az emelés valódi reálbér-emelkedést fog okozni, vagyis nem arról van szó, hogy amit egyik kezükkel adnak, azt el is inflálják a másikkal.
Csak az orvosok kapnak pénzt
Az eredetileg tervezett 50-55 milliárdos kerettel ellentétben 30 milliárd jutott a bérfejlesztésre ebben a körben, annak ellenére, hogy Varga Mihály, a költségvetésért is felelős gazdasági tárcavezető korábban azt mondta, nem lesz fizetésemelés a közszférában. Úgy tűnik ez alól, csak az egészségügy lesz idén a kivétel - a múlt héten bejelentett, majd' 93 milliárdos zárolás után (mely az államháztartás minden alfejezetét, vagyis minden költségvetési szervet érint) az ágazat szereplői így különösen örülhetnek. A közszféra egyéb területein a bérfagyasztástól 20 milliárdos megtakarítást vár a kormányzat idén.