Hogyan lehet ellenőrizni?
A Munka Törvénykönyve (Mt.) alapján a munkáltató ellenőrizheti a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében, de ez, illetve az alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, a munkavállaló magánéletére pedig nem terjedhetnek ki.
A munkáltató köteles előzetesen tájékoztatni a munkavállalót azon technikai eszközök alkalmazásáról, amelyek az ellenőrzésére szolgálnak. Tekintettel arra, hogy az Mt. felhatalmazza a munkáltatót az ellenőrzésre, a munkáltatói ellenőrzéshez kötődő adatkezeléshez nem feltétlen szükséges a munkavállaló hozzájárulása. Fontos azonban tudni, hogy az Mt. konkrét, részletes rendelkezést nem tartalmaz, az ilyen előírásokat a munkáltatónak kell megfogalmaznia.
A vonatkozó jogszabályokat értelmezve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kiadott egy ajánlást, amely alapján a gyakorlatban jól körülhatárolható milyen feltételeknek kell megfelelnie a munkahelyi ellenőrzésnek.
Kemény bírság is lehet belőle
Gyakori probléma, hogy a munkáltató nem megfelelően építi ki a belső elektronikus ellenőrzési rendszert, adott esetben a kamerával történő megfigyelést is beleértve, ami akár milliós bírság kiszabásához is vezethet - mondja Kovács Zoltán Balázs, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere.
A bírság mellett az adatvédelmi hatóság elnöke elrendelheti az adott ügyben hozott határozat névvel történő közzétételét, így a nyilvánosság is megismerheti a törvénysértő adatkezelőt.
|
A jogszerű munkahelyi ellenőrzés feltételei • Az adatkezelésről előzetesen írásban tájékoztatták az érintett munkavállalókat. • A célhoz kötöttség és a tisztességes adatkezelés elvei alapján csak legitim cél elérése érdekében kerülhet sor az adatkezelésre és csak a cél eléréséhez szükséges mértékben és ideig tarthat az adatkezelés. Főszabályként három munkanapig tárolhatók a felvételek. Amennyiben a munkáltató ennél hosszabb ideig kívánja őrizni a felvételt, akkor ezt megfelelően igazolnia kell. Pl. ha a kamerával olyan helyiséget figyelnek meg, ahol veszélyes anyagot tárolnak, akkor indokolt lehet a felvétel 30 napig történő megőrzése. • A munkáltató köteles az ellenőrzésről egy érthetően és kellő részletességgel megfogalmazott belső szabályzatot készíteni. A szabályzatban kell lefektetni azon szabályokat, amelyek mentén a munkavégzés céljára kapott email, valamint Internet használata ellenőrizhető. Elő kell írni, hogy a munkahelyi email és Internet kizárólag munkavégzés céljára használható és a szabályzatban előírtak betartása a munkáltató által ellenőrizhető. • A munkáltató köteles arról gondoskodni, hogy a felvételek visszanézésére csak szűk személyi kör legyen jogosult, méghozzá azon személyek, akik a felvétellel kapcsolatban a munkáltató szervezetén belül döntési jogkörrel rendelkeznek. |
Kamerás megfigyelés
Számos esetben felmerül, hogy a munkahelyen milyen feltételekkel lehetséges kamerát elhelyezni. Ilyen esetben is meg kell vizsgálni a célhoz kötöttség elvét, azaz, hogy legitim-e a cél, aminek az elérése érdekében a munkáltató alkalmazni kívánja az elektronikus megfigyelést? Továbbá, hogy a munkáltató legitim érdekét nem írja-e adott esetben felül munkavállalói érdek.
Jogellenes olyan elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni, amely a munkavállalók munkahelyi viselkedését kívánja befolyásolni, továbbá nem lehet jogszerűen kiépíteni a rendszert öltözőkben, orvosi szobában, mosdókban, mivel az ilyen helyiségek megfigyelése sértené az emberi méltóságot – mondja Kovács Zoltán Balázs.
A szakértő szerint azonban olyan időpontban, amikor senki nem tartózkodhat jogszerűen a munkahelyen, valamennyi helyiség megfigyelhető. A célhoz kötöttség elvére tekintettel lényeges, hogy a kamera látószöge kizárólag arra a területre irányuljon, amit a megfigyelés céljának eléréséhez szükséges. Az adott kamera elhelyezésének céljáról előzetesen pontos tájékoztatást kell adni az érintett személyek részére.
Az adatvédelmi hatóság álláspontja szerint amennyiben a kamerarendszer nem kizárólag munkavállalók megfigyelésére alkalmas, hanem pl. a munkáltatóhoz látogató személyek megfigyelésére is, akkor az adatkezelés bejelentési kötelezettség alá esik - figyelmeztet a Szecskay Ügyvédi Iroda.
A milliárdos Elon Musk nagyjából 1 milliárd dollár (735 millió font) értékű Tesla-részvényt vásárolt, amivel bizalmat szavazott az elektromos autógyártónak. 
