Tavaly a csúcsvezetők átlagos fizetése ötmillió euró volt, 100 ezer euróval magasabb a válság előtti utolsó évben, 2007-ben elért szintnél. A legtöbb pénzt, 17,9 millió eurót Martin Winterkorn, a Volkswagen-csoport vezetője kereste. A második, 9,35 millióval Jens Ackermann, a Deutsche Bank időközben lemondott elnöke. A Manager Magazin és a Spiegel Online harmincas listáját a Commerzbank igazgatótanácsi elnöke, Martin Blessing zárja 500 ezer euróval.
A csúcsvezetői jövedelmek és az átlagfizetés között egyre nagyobb a különbség: az ötmillióval szemben 44 ezer euró áll, ennyi volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete 2011-ben. A gazdasági csúcsvezetők fizetése a politikai csúcsvezetőkét is nagyságrendekkel meghaladja, Angela Merkel kancellár például tavaly 290 ezer eurót vihetett haza.
Ugyanakkor sokak szerint Németországban kevéssé érvényes az a megállapítás, hogy a cégvezetők aránytalanul sokat keresnek. Dieter Hundt, a munkaadói szervezetek országos szövetségének (BDA) elnöke a közelmúltban egy berlini háttérbeszélgetésen kifejtette: a német gazdaság gerincét a kis-, illetve közepes vállalatok adják, ezek pedig jellemzően családi vállalkozások, amelyeknél a vezetők fizetése nem szakad el nagyságrendekkel a beosztottakétól.
Hozzátette: a csillagászati összegű fizetések csak a DAX-indexben szereplő részvénytársaságoknál jellemzőek, kifogásolni azonban ezeket sem lehet valójában, hiszen akkor például a labdarúgó sztárok gázsija miatt is fel kellene háborodni, amire eddig nemigen volt példa.
Nemrég egyébként a német dolgozók fizetésének emeléséről is sok szó esett a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokon, a Volkswagen dolgozói például bőven infláció felett, 4,3 százalékkal nőttek, de volt 6,3 százalékos emelés is.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
