Tavaly a csúcsvezetők átlagos fizetése ötmillió euró volt, 100 ezer euróval magasabb a válság előtti utolsó évben, 2007-ben elért szintnél. A legtöbb pénzt, 17,9 millió eurót Martin Winterkorn, a Volkswagen-csoport vezetője kereste. A második, 9,35 millióval Jens Ackermann, a Deutsche Bank időközben lemondott elnöke. A Manager Magazin és a Spiegel Online harmincas listáját a Commerzbank igazgatótanácsi elnöke, Martin Blessing zárja 500 ezer euróval.
A csúcsvezetői jövedelmek és az átlagfizetés között egyre nagyobb a különbség: az ötmillióval szemben 44 ezer euró áll, ennyi volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete 2011-ben. A gazdasági csúcsvezetők fizetése a politikai csúcsvezetőkét is nagyságrendekkel meghaladja, Angela Merkel kancellár például tavaly 290 ezer eurót vihetett haza.
Ugyanakkor sokak szerint Németországban kevéssé érvényes az a megállapítás, hogy a cégvezetők aránytalanul sokat keresnek. Dieter Hundt, a munkaadói szervezetek országos szövetségének (BDA) elnöke a közelmúltban egy berlini háttérbeszélgetésen kifejtette: a német gazdaság gerincét a kis-, illetve közepes vállalatok adják, ezek pedig jellemzően családi vállalkozások, amelyeknél a vezetők fizetése nem szakad el nagyságrendekkel a beosztottakétól.
Hozzátette: a csillagászati összegű fizetések csak a DAX-indexben szereplő részvénytársaságoknál jellemzőek, kifogásolni azonban ezeket sem lehet valójában, hiszen akkor például a labdarúgó sztárok gázsija miatt is fel kellene háborodni, amire eddig nemigen volt példa.
Nemrég egyébként a német dolgozók fizetésének emeléséről is sok szó esett a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokon, a Volkswagen dolgozói például bőven infláció felett, 4,3 százalékkal nőttek, de volt 6,3 százalékos emelés is.
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak.

