Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A válság ellenére az európai futballpiac négy százalékkal tudta növelni bevételeit. Az angol Premier League változatlanul a vezető bajnokság pénzügyileg, szorosan követi a német Bundesliga. Még a válságtól erősen sújtott Spanyolországban is nőttek a bevételek, igaz, nagyon egyenletlenül, sok kisebb klub veszteséges. Nagy probléma, hogy játékosok bére gyorsabban nő, mint a bevételek.

Az európai futballpiac a 2010/2011-es szezonban négy százalékos, 0,6 milliárd eurós bevételnövekedést mutatott, így a piac értéke már a 16,9 milliárd eurót is meghaladja - áll a Deloitte sport üzletági csoportja által 21. alkalommal kiadott futballpiaci körképben (Annual Review of Football Finance). A nehéz gazdasági körülmények ellenére az öt nagy európai bajnokság (Bundesliga, La Liga, Ligue 1, Premier League, Serie A) klubjainak összesített éves bevétele 181 millió euróval, vagyis két százalékkal emelkedett, így már a 8,6 milliárd eurót is meghaladja.

Változatlanul élen a britek

Dan Jones, a Deloitte sportüzletági csoportjának partnere szerint bár ez alacsonyabb növekedési ütemnek felel meg, mint a megelőző egy évtized átlaga (az ugyanis hét százalék volt), az általános gazdasági problémák tükrében még mindig tisztességes eredménynek mondható. A Premier League és a Serie A közvetítési jogairól szóló, a 2010/2011-es szezonban érvénybe lépett új szerződések is igazolják, hogy a vezető focibajnokságok továbbra is nagy tömegeket képesek megmozgatni.

Az angol Premier League változatlanul a vezető bajnokság a világ labdarúgásában: klubjai a 2010/2011-es idényben összesen 2,5 milliárd euró bevételt termeltek, angol fontban számolva ez 12 százalékos emelkedést jelent. A fontnak az euróval szembeni további gyengülése azonban azt eredményezte, hogy a második helyen álló német Bundesliga (melynek összbevétele elérte az 1,746 milliárd eurót) lemaradása hat százalékkal csökkent, de még így is 769 millió euró volt a különbség.

Erősen jönnek fel a németek

Jones szerint a német Bundesliga egyrészt az összes európai bajnokság közül a legmagasabb átlagos nézőszámot tudja felmutatni 42 100 fővel, másrészt pedig Európa legerősebb gazdaságában működik, így folyamatosan nőnek az onnan származó kereskedelmi bevételek is. Ez elég volt ahhoz, hogy a Bundesliga meg tudja őrizni második helyét a rangsorban.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a 2012/2013-as szezontól eggyel több német csapat indulhat a Bajnokok Ligájában, illetve a 2013/2014-es idénytől kezdve 50 százalékkal nőni fognak a bajnoki meccsek közvetítésének jogdíjbevételei, akkor joggal valószínűsíthetjük, hogy a Bundesliga bevételnövekedési tendenciája a jövőben is folytatódni fog, és a német élvonal továbbra is a Premier League első számú riválisa marad a bevételek terén.

Csak a Real és a Barca növekedett igazán

(Fotó: FCBarcelona.com)

A spanyol La Liga klubjainak összesített bevétele idén 1,718 milliárd euró volt, ami 74 millió eurós, öt százalékos növekedésnek felel meg. Ezen belül is a kereskedelmi bevételek 47 millió euróval, tíz százalékkal, a közvetítési jogokból származó bevételek pedig 39 millió euróval, öt százalékkal nőttek, ami bőven ellensúlyozta a jegyeladásból származó bevételek 12 millió eurós, három százalékos visszaesését. Az összesített adatokból azonban nem derül ki, hogy a spanyol bajnokságban mennyire szétszakadt a mezőny: a Real Madrid és a Barcelona együttesen 93 millió euróval, 11 százalékkal több, míg a La Liga többi klubja összesen 19 millió euróval, két százalékkal kevesebb bevételt realizált.

Az olasz Serie A klubjainak összbevétele, 1,553 milliárd euró a 2010/2011-es szezonban 21 millió euróval, egy százalékkal meghaladta az előző évit. Azáltal, hogy a Serie A közvetítési jogainak eladása ismét kollektív módon történt, az olasz klubok nagyobb bevételre tehettek szert, és a pénzek is egyenletesebben oszlottak el a klubok között.

A gyenge francia szereplést a pénztárcájuk is megérezte

A francia élvonalban, a Ligue 1-ben szereplő klubok összesített bevétele a 2010/2011-es idényben 1,040 milliárd eurót tett ki, ami 32 millió eurós, három százalékos csökkenésnek felel meg. A visszaesés oka elsősorban a francia csapatok gyenge szereplése a Bajnokok Ligájában. A Serie A-hoz képest így már 513 millió euró a lemaradás a bevételek terén.

Jones szerint “lenyűgöző, hogy az európai futball a gazdasági nehézségek ellenére is évről évre egyre nagyobb pénzeket mozgat meg. A növekedés üteme ugyan az egyes bajnokságokat és klubokat tekintve eltérő, a sportág egyik nagy erőssége változatlanul az, hogy a nézők nagy tömegeit képes mozgósítani”.

Franciaországban nagyon kellenek a stadionok

Mindezek ellenére sok bajnokság és klub számára - különösen Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban - komoly feladatot jelent a stadionélmény javítása a szurkolók számára. Ehhez ugyanis hatékonyan kell menedzselniük a folyamatban lévő, illetve új beruházásaikat, hiszen hosszú távon csak így biztosíthatják, hogy a jegyeladásokból származó bevételeik és a kereskedelmi bevételeik egyaránt emelkedhessenek. A francia klubok számára különösen fontos, hogy a franciaországi rendezésű 2016-os Európa-bajnokságot megelőző stadionfejlesztésekből adódó lehetőségeket megfelelően kihasználják.

Az öt nagy bajnokságban a bérek a 2010/2011-es idényben már az 5,6 milliárd eurót is meghaladták, ami 100 millió eurós, két százalékos emelkedést jelent, ezen belül azonban jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes bajnokságok növekedési üteme között. A bevételekhez hasonlóan a bérek is a Premier League klubjainál nőttek a legnagyobb mértékben a 2010/2011-es szezon során (jelenleg 1,711 milliárd eurót tesznek ki); a La Ligában (1,005 milliárd euró) és a Bundesligában (923 millió euró) szereplő egyesületeknél egyaránt négy százalékkal kal emelkedtek a bérköltségek.

Nyereségben vezet a Bundesliga

A Ligue 1-ben a bérek szintje nem változott (777 millió euró maradt), míg a Serie A klubjainak összesített bérköltsége 24 millió euróval, vagyis két százalékkal kal csökkent (így most 1,157 milliárd euró). Az élvonalbeli klubok az átlagos bérköltség/bevétel aránya Angliában (70 százalék), Franciaországban (75 százalék) és Olaszországban (75 százalék) is elérte a 70 százalékot - arra még soha nem volt példa, hogy az öt legnagyobb bajnokságból egyszerre háromnál is ez lett volna a helyzet.

A Bundesliga továbbra is a legnyereségesebb európai bajnokság a maga 171 millió eurós összesített működési eredményével - ez 33 millió eurós (24 százalékos) növekedésnek felel meg. A Bundesliga előnye a Premier League-gel szemben tovább nőtt, hiszen ott az össznyereség 75 millió euróra apadt. A Serie A és a Ligue 1 továbbra is veszteséges. Ami Spanyolországot illeti, a La Ligában szereplő klubok között hat olyan is volt, amely a 2011/2012-es szezon elején csődközeli állapotban volt.

Hasznos lehet az UEFA pénzügyi fair play-szabályozása

Adam Bull, a Deloitte Sport Üzletági Csoportjának egyik tanácsadója szerint a kiadáscsökkentés továbbra is az európai klubfutball előtt álló legnagyobb kihívás. Az öt legnagyobb európai bajnokság bérköltség/bevétel aránya az elmúlt öt évben 60-ról 66 százalékra emelkedett, ami azt jelenti, hogy a bérek nagyobb ütemben nőttek, mint a bevételek.

Éppen ezért hasznos elképzelésnek tartja az UEFA pénzügyi fair play-re vonatkozó szabályait, amelyek célja, hogy segítsék a klubokat abban, hogy hatékonyabban tudják kezelni bevételeiket és kiadásaikat. Azon klubok számára, amelyek részt szeretnének venni az UEFA által szervezett kupasorozatokban, a 2011/2012-es idény az első, amelynek pénzügyi eredményei beleszámítanak az UEFA pénzügyi fair play elveivel kapcsolatos nullszaldós kalkulációba.

(A Deloitte korábbi elemzésében az egyes vezető európai klubok bevételeivel foglalkozott. Európai futballklubok tőzsdei árfolyamáról és német klubok kötvénykibocsátásairól pedig itt írtunk.)

A Deloitte további fontos megállapításai:

- Az öt nagy bajnokság klubjainak a közvetítési jogdíjakból származó bevétele a 2010/2011-es szezon során meghaladta a 4,1 milliárd eurót, ez három százalékos növekedést jelent, és az öt nagy bajnokság összbevételének 48 százalékát adja. Az öt bajnokság közül háromban (angol, olasz és francia) a bevételek több mint felét a közvetítési jogok adják.

- A jegyeladásokból származó bevétel a 2010/2011-es idényben 1,8 milliárd euró volt, ami két százalékos  csökkenésnek felel meg, ez az összeg a bajnokságok összes bevételének 21 százalékát teszi ki. Az angol Premier League jegyeladásainak értéke (610 millió euró) több mint 40 százalékkal haladta meg az ebben a rangsorban második spanyol La Ligát (428 millió euró).

A kereskedelmi bevételek összértéke 2,7 milliárd euró, ami öt százalékos emelkedést jelent; ez az öt nagy európai bajnokság összbevételének 31 százalékát adja. A növekedésért nagyrészt a Premier League és a La Liga jelentős globális jelenléttel rendelkező klubjai voltak felelősek, amelyek az eddiginél is több bevételt tudtak szerezni a szponzori és partneri szerződésekből;

- A 2010/2011-es szezonban a Bundesliga és a Premier League bajnoki mérkőzéseinek átlagos nézőszáma egyaránt emelkedett (42 100-ra, illetve 35 400-ra). A Ligue 1 átlagos nézőszáma viszont zsinórban harmadik éve visszaesést mutat, és a 2002/2003-as idény óta első alkalommal csökkent 20 000 alá. Mint ismert, az UEFA Franciaországnak ítélte oda a 2016-os Európa-bajnokság rendezési jogát, ez pedig sok francia klub számára kiváló lehetőség a stadionjaik felújítására és a nézőszámuk (közvetve pedig a jegyeladásokból származó bevételük) növelésére.

- Ami az öt nagy bajnokságon kívüli ligákat illeti, Oroszország (614 millió euró), Törökország (515 millió euró) és Hollandia (431 millió euró) nemzeti bajnoksága hozza a legnagyobb bevételt. A Football League Championship, vagyis az angol másodosztály változatlanul a legnagyobb árbevételt generáló nem elsőosztályú nemzeti liga (468 millió eurós bevételével), az európai bajnokságok között pedig a nyolcadik helyet foglalja el.

 

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Karrier Két államtitkár távozik, kettő új feladatot kapott a kormánytól
Privátbankár.hu | 2021. január 15. 10:53
Államtitkári keringőt hozott a csütörtök éjszaka megjelent Magyar Közlöny, hiszen két felmentett államtitkár is új pozícióban folytatja.
Karrier Visszatérés a hétköznapi munkanapokba - mit tanulhatunk Kínától?
Privátbankár.hu | 2021. január 3. 17:38
Már látszik a fény az alagút végén, ha a járványhelyzetről van szó, így egyre inkább felmerül az a kérdés is, hogy mi lesz, ha ténylegesen eljön az irodákba történő visszatérés ideje a több hónapnyi távmunka után.   
Karrier Új vezére lesz a Telenor Magyarországnak
Privátbankár.hu | 2020. december 16. 16:56
Két és fél év után távozik a Telenor Magyarország vezére, az O2-től igazolják le utódját.
Karrier Őrizetbe vették Bige Lászlót
Privátbankár.hu | 2020. december 16. 08:15
Magyarország egyik leggazdagabb emberét kedden tartóztatták le.
Karrier Habsburg György lehet Magyarország nagykövete Párizsban
Privátbankár.hu | 2020. december 13. 16:03
Az Index információi szerint az utolsó magyar trónörökös fia, Habsburg György diplomata, újságíró lesz Magyarország következő párizsi nagykövete. 
Karrier Orbán Viktor elmondta, mit gondol a Szájer-ügyről
Privátbankár.hu / MTI | 2020. december 2. 18:34
Amit Szájer József tett, az a mi politikai közösségünk értékrendjébe nem fér bele - nyilatkozta a miniszterelnök.
Karrier Lemondott EP-képviselői tisztségéről Szájer József
MTI | 2020. november 29. 12:12
Azt közölte, hogy a döntésének nincs köze a mostani uniós, jogállamisági csörtéhez.
Karrier Orbán Viktor kinevezte az országos kórház-főigazgatót
Privátbankár.hu | 2020. november 19. 08:07
Több mint öt éven át volt a Pécsi Tudományegyetem kancellárja az új országos kórház-főigazgató.
Karrier Újabb poszton követi apját a fideszes Koncz Zsófia
Privátbankár.hu | 2020. november 3. 07:30
A jövőben a fenntartható fejlődéssel is foglalkoznia kell.
Karrier Megszólalt egy szakszervezet: digitális oktatást szeretnének
Privátbankár.hu / MTI | 2020. október 30. 17:22
A koronavírus-járványra tekintettel különleges (digitális) oktatási rendszer bevezetését kéri a közoktatásban a kormánytól a Liga Szakszervezetek elnöksége.
Friss
hírlevél