Míg februárban még 101 305 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában, márciusban már csak 78 062. A 23 243 fős csökkenés a karanténok, a határok zárása miatt persze nem meglepő. Másrészt a szomszédos országban 187 ezerrel kevesebb betöltött állás volt a tavasz első hónapjában, mint egy hónappal korábban. Ez ugyan csak az állások mintegy öt százaléka, de ennek nagyobb részét, 110 ezret a külföldiek veszítették el – derül ki az osztrák társadalombiztosítottak szövetsége (Österreichische Sozialversicherung, korábban Hauptverband) adataiból.
Ezúttal mi tartjuk a negatív rekordot: Ezzel a 23 ezerrel messze a legnagyobb a magyarok számának esése volt márciusban. A többi országban jóval alacsonyabb volt a visszaesés. Így a németek és a szlovákok száma márciusban mintegy 9600, illetve 9200 fővel csökkent. Főleg olyan államok polgárai veszítették el állásukat, ahol az ingázók súlya lehet magas. Más fontos “küldő nemzeteknél”, mint a románok, törökök, lengyelek, horvátok, négy és hét ezer fő közötti volt a létszámcsökkenés.
Sok román, lengyel kapott munkát
Ám áprilisban már meg is kezdődött némi visszarendeződés. A magyarok száma 253 fővel nőtt, 78 315 főre. Ez év/év alapon, azaz 2019 áprilisához képest még mindig 12 400 fős csökkenés. A többi ország adatai különbözőképpen alakultak. A Németországból érkezett vendégmunkások 1600 fővel kevesebben lettek áprilisban is. A románok viszont 2000, a lengyelek 1800 fő körül még növelték is létszámukat a múlt hónapban.
Érdemes hozzátenni, hogy tavasszal egyébként is csökkenni szokott a magyar foglalkoztatottak száma, ha kisebb mértékben is. A turizmusban ugyanis véget ér a síszezon, és a nyári szabadságolások időszaka vagy a mezőgazdaság legmunkásabb periódusa még nem kezdődik el olyankor. A magyarok rendszerint tél közepén és nyár végén vannak legtöbben. (Lásd az első ábrát.)
Különvonatokat küldenek az ápolónőkért
Mi lehet az áprilisi foglalkoztatás-bővülés oka? Talán az, hogy márciusban egy darabig az a szabály élt, hogy az Ausztriából Magyarországra érkezőket karanténba rakják. A hónap utolsó napjaiban érkezett a hír, amely szerint ez a határ közelében, főleg Burgenlandba ingázó munkavállalókra már nem vonatkozik. Akkoriban már több nyugat-európai országban problémákat okozott, hogy az ápolói, vagy egyes mezőgazdasági munkák ellátását eddig végző kelet-közép-európai munkaerő nem tudott beutazni. (Lásd: Felmentést kaptak az Ausztriába ingázó magyarok a karantén alól.)
Májusban például legalább két különvonatot indítottak Romániából Bécsbe, amely 24 órás műszakban dolgozó ápolókat szállított. A beutazott dolgozókat egy bécsi szállodában alapos koronavírus-tesztnek vetették alá, mielőtt munkába állhattak. Az országban 33 ezer ember szorul rá 24 órás felügyeletre, őket mintegy 60 ezer ápoló szolgálja ki. Nagy részük Romániából érkezett – írta a Vienna.at. (Ennek példáját követve a német sajtó szerint Bécsen keresztül Németországba is szállítottak egészségügyi dolgozókat Romániából.) A vonatok Magyarországon nem álltak meg.
Június 15-től jön a szabad mozgás?
A határzárak enyhítését egyébként már több ország megkezdte. Németország és Ausztria, Ausztria és Svájc között például június 15-re tűzték ki az utolsó korlátozások megszüntetését, de addig is fokozatosan lazítanak a szigoron.
Az említett márciusi 187 ezer után áprilisban már csak 6600 fővel csökkent az összes betöltött állás száma Ausztriában – derül ki a jelentésből. Ezúttal az osztrák állampolgárok veszítették el inkább a munkájukat, a külföldiek foglakoztatása kis mértékben, 1840 fővel bővült.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
