Nemrég beszámoltunk arról, hogy a munkaügyi statisztikák szerint a Németországban dolgozó magyarok száma átlépte a százezret, de most új adatsor került elő egy másik hivataltól. A bevándorlási és migrációs ügyekkel foglalkozó BAMF adatai szerint tavaly az év első kilenc hónapjában 33 ezer magyar telepedett le Németországban, ez idő alatt ugyanakkor mintegy 134 ezer román, 99 ezer lengyel, 51 ezer bolgár és 40 ezer horvát érkezett. (Grafikon a cikk végén.)
Ezek azonban a „bruttó” számok, az újonnan érkezetteké, miközben sokan el is vándoroltak, hogy vissza Magyarországra-e, vagy harmadik országokba, azt nem tudni. Így az országban nyilvántartott magyar állampolgárságú lakosok száma 178 221 főről 189 872 főre nőtt, ez 11 651 fős emelkedést jelent.
Jól képzettek mennek
Ezzel a majdnem 190 ezer fős létszámmal egyébként az EU-s országok között a hetedik helyen álltunk, Lengyelország, Olaszország, Románia, Görögország, Horvátország és Bulgária után. Az említett 11 650 fős első kilenc havi növekedés a magyarok körében körülbelül harmadával alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, tehát lassuló tendencia látszik.
A 2015-ös évben az EU-országokból érkezett bevándorlók négyötöde a kelet-európai országokból, köztük Magyarországról érkezett – derül ki a Die Welt cikkéből. „Tendenciáját tekintve az EU-ból érkező kivándorlók fiatalok és átlagon felül képzettek” – teszi hozzá mindjárt a lap.
Három gyerekből egy migránsgyerek
Azt is írják, hogy már az ország 81 milliós lakosságából minden ötödik személy migrációs hátterű. (Migrációs hátterű személy, aki 1949 után az országba bevándorolt vagy ez után a dátum után Németországban született külföldi, vagy legalább az egyik szülőjére igaz ez.) A tíz év alatti gyermekek közül pedig minden harmadik.
A német kormány kitart az EU-ból érkező külföldiek családi pótlékának (Kindergeld) korlátozása mellett – tudósított a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Annyi gyerekpénzt, mint a német szülők, csak azok a külföldiek kapnának, akik a gyerekeiket Németországban nevelik fel.
Bürokráciát okozna a gyerekpénz módosítása
Ezt úgy akarják elérni, hogy a pótlékszámítást módosítanák, hogy annak az országnak a létfenntartási költségeihez igazodjon, amelyben a gyermekek valóban élnek. Ehhez azonban az EU-s szabályok módosítására lenne szükség.
Ennek érdekében három miniszter nemrég levelet írt az EU Bizottságnak. Az EU szerint azonban a lépés nagyon megnövelné a bürokráciát, diszkriminációt okozna, és csak a gyermekgondozási juttatások 0,1 százalékát lehetne általa megtakarítani.
Sok török jött
2005 és 2015 között 332 ezer török polgár vándorolt be Németországba – tudósított a Die Welt. A bevándorlásuk azokban már jóval korábban, a hatvanas-hetvenes években megkezdődött, 1980 és 1990 között például 833 ezren érkeztek. A kérdés azért került most megint elő, mert a török elnöki rendszerről szóló népszavazás miatt a török politikusok Németországban és Hollandiában is kampányolni próbálnak.
(Magyar szakmunkások strichelnek a müncheni placcon – a német városokban dolgozó magyar és kelet-európai alkalmi munkásokról itt írtunk.)
(Forrás: BAMF) |