A bérstatisztikák csak ritkán térnek ki arra, hogy a férfiak és a nők fizetése között bizony az egyenjogúságról szóló álmok ellenére jókora különbségek vannak. A KSH adatai szerint 2011-ben és 2012-ben 15 százalékkal kerestek kevesebbet a nők Magyarországon, ami előrehaladásnak látszik a 2000-es évek elejének 20 százalékos értékeihez képest. Ám visszalépés a 2004-es mélyponthoz viszonyítva, akkor ugyanis csak 11 százalék volt a különbség.
Még érdekesebbnek találtuk a korcsoportok szerinti megoszlást, amelyről az EU statisztikai hivatalánál, az Eurostatnál találtunk adatokat. Az Eurostat úgy látszik, kicsit más számokat vagy metodikát használ, mert grafikonja szerint 2011-ben 18 százalék volt a „nemek közötti bérszakadék” Magyarországon („gender pay gap”). Ezzel Finnország és Hollandia között helyezkedünk el, és nem sokkal haladjuk meg az EU 27 tagországának 16 százalék körüli átlagát sem, tehát korántsem csak hazai jelenségről van szó.
Az sem magyarspecifikus jelenség, hogy a legfiatalabb korosztályokban, a 25 év alattiaknál és a 25-34 éveseknél ez a szakadék jóval kisebb, mint a középkorúaknál vagy idősebbeknél. Ennek itthoni állását mutatja grafikonunk. Egyes foglalkozásoknál, mint légikísérő vagy fiatalok divatját áruló butik, manöken vagy profi táncos, ez még érthető, más foglalkozásoknál, mint pedagógus, mérnök vagy orvos, viszont a tapasztalatnak kellene nagyobb szerepet kapnia a foglalkoztatásban.
Akárhogy is van, a fiatal nőket a számok szerint sokkal jobban megfizetik a korosztályukon belüli férfiakhoz képest, mint a többi korosztályt, pontosabban jóval kevésbé fizetik alul. Egyes országokban, mint Franciaország és Szlovénia, még az is előfordul, hogy többet keresnek, mint a fiatal férfiak. (Az Eurostat erről szóló táblázata itt látható.)
A 2012-es Eurostat-táblázat egyébként még mindig nem teljes, a magyar adat azonban már szerepel benne. Eszerint 2012-ben a 2011-es 18,0 százalékról 20,1 százalékra nőtt a bérszakadék.
További cikkeink voltak a nők helyzetéről: Az NGM női foglalkoztatással kapcsolatos optimista közleménye, és egy világszintű felmérés lesújtó eredménye.
(A Nap grafikonja-sorozatunk további részeit pedig itt olvashatja.)
A végén a forint lett az erősebb. 
