|
| Passau, Németország (fotó: Wikimedia Commons) |
A legújabb, főleg áprilisi adatokon nyugvó jelentés szerint 335 ezerrel nőtt a külföldi munkaerő létszáma Németországban, ez 13 százalékos emelkedés. A különböző szociális juttatásokra jogosult külföldiek száma pedig 155 ezerrel, 11 százalékkal nőtt – írja a német munkaügyi és bevándorlási szervezet (BA) új negyedéves jelentése.
A munkanélküliségről frissebb adatok vannak, júniusban még 20 ezer fővel csökkent is az állástalanok száma. Ez azonban szezonális is lehet, nyáron általában Németországban is nő a foglalkoztatás. (Az összes németországi dolgozó száma 1,9 százalékkal, 704 ezerrel emelkedett, a munkanélkülieké 197 ezerrel, 8 százalékkal csökkent.)
Az úgynevezett új EU-tagokból érkezettek száma is hasonló dinamikát mutat, itt is 13 százalék, 163 ezer az emelkedés áprilistól áprilisig. A magyaroké a mellékelt táblázat szerint szerényebben nőtt, 7-8 százalékkal, 110 ezerre. A januári adat még 107 ezer volt. (Teljes és részmunkaidősök együtt.) Bár minden hónapra kiterjedő idősort nem találtunk, ez a 110 ezer nagy valószínűséggel újabb rekord.
Brutális 52 százalék
Az úgynevezett GIPS-országokból (a dél-európai EU-tagokból) érkezők csak lassan jövögetnek, 3,6 százalékkal nőtt a számuk, ez csak 21 ezer főt jelent. A nem-európai, úgynevezett menekültországokból viszont 101 ezren kerültek a német munkaerő-piacra, ez 52 százalékos emelkedés.
A munkanélküli menekültek nincsenek sokan, de sok menekült eleve a segélyezettek számát gyarapítja. Ők 22 százalékkal, 174 ezerrel lettek többen.
(Felülről lefelé: külföldi foglalkoztatottak, segélyezettek és munkanélküliek száma.)
Az úgynevezett szabad munkavállalás keretében érkező munkavállalók – főleg a volt szocialista országokból érkezettek – dolgozóinak száma 2010 óta kevesebb, mint 400 ezerről 1,46 millióra emelkedett.
Több a magyar, mint látszik
Ebből ugyan csak 110 ezer a magyar, de a munkanélküliekkel, diákokkal és más hozzátartozókkal együtt a kint élők száma valójában valahol 200 ezer felett lehet. A hivatalos statisztika szerint másfél éve, 2017 elején volt ugyanis 180 ezer, de azóta minden jel arra mutat, hogy a növekedés töretlen. (Lásd itt: A lábunkkal szavazunk – Németország, Svédország tényleg rossz hely lett?)
Bár Fudan Egyetem már nem lesz, helyette mégis jöhet a Diákváros. Azonban egyelőre ez nem elég indok, hogy megszüntessék a négy éve alapított egyetemi alapítványt. 
