Nem lehet újratárgyalni az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlás alapelvét – reagált a brit kormány által megfogalmazott módosítási igényekre az Európai Parlament elnöke.
Martin Schulz a The Observer című vezető baloldali vasárnapi brit lapnak kijelentette: az unión belüli szabad mozgás elvének érvényesítése az EU egyik legnagyobb sikere. "Ez alapelv és ugyanúgy nem képezi újratárgyalás alapját, mint ahogy az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának elve sem újratárgyalható" - fogalmazott az EP német szociáldemokrata elnöke.
Schulz hangsúlyozta, hogy egy ilyen jellegű szerződésmódosításhoz az összes tagország egyhangú támogatása és ratifikálása kellene, és az Európai Parlamentben is el kellene fogadtatni, itt azonban ez a kezdeményezés szinte biztosan elbukna.
Az EP egyik alelnöke, a brit Liberális Demokratákat képviselő Edward McMillan-Scott szintén azt mondta a The Observernek, hogy a szabad mozgás alapelvének módosítása "soha nem menne át" az EU miniszteri tanácsán, sem az Európai Parlamenten. Ha a globalizálódó világban az EU felülvizsgálná a nyitott piacok és a nyitott határok alapelvét, azzal saját magának okozna károkat - tette hozzá a brit politikus.
Elutasításból rekord
Közben egyre erősödik a bevándorlásellenes hangulat Angliában: a britek több mint háromnegyede pártolja a bevándorlás korlátozását, és több mint a fele drasztikus mértékű csökkentést szeretne. Ez az arány beállította a 30 éve minden év elején elvégzett hasonló vizsgálatok 2008-ban elért eddigi rekordját.
A legfrissebb fejlemények alapján a brit Munkáspárt szerint is meg kell fontolni az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlás szabályozását, legalábbis azok esetében, akiknek nincs biztos állásuk a célországban - mondta a legnagyobb baloldali brit parlamenti párt egyik vezető tisztviselője. Chuka Umunna kijelentette: az EU alapítói az unión belüli szabad mozgás alapelvét "a munkavállalók, és nem az álláskeresők szabad mozgására értették".
Ugyanakkor az Európai Bizottság alelnöke, Viviane Reding élesen bírálta a brit kormányt, amely - szavai szerint - a hazai problémákról igyekszik elterelni a figyelmet az uniós munkavállalókkal szembeni retorikával.
A magyarok sem panaszkodhatnak
A magyarok is elutasítóbbak az idegen nyelvű kollégákkal szemben – derült ki a Randstad Workmonitor 2013-as év végi kutatásából. A magyarok harmada mondta, hogy kifejezetten örül a külföldi munkatársak jelenlétének, pedig a nálunk jóval nagyobb bevándorlási hullámmal szembenéző olaszok majdnem fele, a spanyolok és görögök közül pedig több mint 60 százalék dolgozik együtt szívesen más országokból érkezőkkel - közölte a Randstadt a Privátbankárral.
A külföldi munkát kereső magyarok körében népszerű célországok közül az Egyesült Királyságban is csak 39 százalék mondta azt, hogy örül, ha külföldivel dolgozhat együtt, itt azonban közel azonos azoknak az aránya, akik pozitívan, illetve negatívan ítélik meg a bevándorlókat. Németországban ugyanakkor már többen fogadják kedvezően a külföldieket, mint ahányan elutasítanák őket. Ráadásul a németek közül 46 százalék vallja, hogy plusz értéket jelent a munkájában a multinacionális környezet.
A németek és a svájciak is felzárkóznak
Ennek némileg ellentmond, hogy Németországban is egyre hangosabb a bevándorláspolitikáról szóló vita. Az utóbbi időben többen fordultak bírósághoz azért, hogy megkapják a segélyt úgy is, hogy előtte Németországban nem volt munkaviszonyuk. Brüsszel szerint ez jogos követelés.
És Svájcban is jobboldali kezdeményezésre hamarosan a bevándorlók létszámának korlátozásáról tartanak népszavazást. Üzleti vezetők máris arra figyelmeztetnek: a bevándorlók nélkül komoly bajba kerülhet a svájci ipar.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
