Túl a mélyponton
Az 500 hazai kkv vezető megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index eredménye alapján túljutott a mélyponton a hazai kkv-k beruházási szándéka, hiszen harmadik negyedéve folyamatosan növekszik a beruházásban gondolkodó vállalkozások aránya. Így jelenleg a kkv-k 58%-a tervez valamilyen beruházást a következő egy év során.
|
| Forrás: K&H bizalmi index |
|
| Németh László (fotó: Piac&Profit) |
Mindenképpen örvendetes, hogy ha lassan is, de növekszik a fejlesztést tervező vállalkozások aránya. A jelenlegi szint ugyanakkor még mindig elmarad az egy évvel ezelőtti eredményekhez képest, amikor is a vállalkozások 61%-a készült beruházást megvalósítani. A kkv-vezetők legnagyobb része ismételten az informatikai beruházásokra készül (29%), annak ellenére, hogy 4 százalékpontos visszaesés figyelhető meg az előző negyedévhez képest. Ezt követi a gépekre, berendezésekre irányuló beruházási szándék, amit a vállalkozások egyötöde tervez, míg a gépjárműpark korszerűsítésében a kkv-k 16%-a gondolkodik – részletezte az eredményeket Németh László.
Hol van a gond?
A felmérésnek most kivételesen nagy aktualitást ad a jegybank új hitelprogramja, melynek kapcsán a szakértők leginkább azt a kérdést tették fel, hogy a vállalati hitelezésben vajon kínálati vagy kereslet oldalon van gond? A folyamatosan csökkenő alapkamat ellenére ugyanis nem nőtt a hitelezési hajlandóság a bankok körében, aminek vagy a továbbra is túl szigorú hitelfelvételek az okai, vagy egyszerűen az, hogy a cégek a bizonytalan környezet miatt nem gondolkodnak beruházásokban. A K&H felmérése azt bizonyítja, hogy kedvező tendencia indult el, de a beruházási hajlandóság egy évvel ezelőtt még így is magasabb volt - a válság előtti szinttől pedig nagyon messze vagyunk.
A különböző szektorokat tekintve a legkisebb beruházási szándék a kereskedelmi (53%) és szolgáltató (56%) cégeknél figyelhető meg, miközben közel azonos arányban gondolkodnak fejlesztésben az ipari (62%) és a mezőgazdasági (65%) vállalkozások. Az ipari és az agrárcégek elsődleges beruházási célja a gépek, berendezések fejlesztése, a kereskedelmi és szolgáltató szektorban pedig az informatikai beruházások állnak az élen. Azonban nem csak a tevékenységi kör, hanem a cég mérete is jelentősen befolyásolja a beruházási szándékot: míg a mikrovállalkozások csupán alig több mint fele (51%) tervez beruházást, addig a kisvállalkozások 63%-a a középvállalatok pedig több mint kétharmada (68%) gondolkodik fejlesztésben.
Utóbbiak éppen ezért örülhetnek, hogy az MNB Monetáris Tanácsa legutóbbi eseti ülésén, mint arról a Privátbankár beszámolt, megemelte a hitelprogramban kihelyezhető hitel felső korlátját, méghozzá jócskán, 400 millió forint helyett 3 milliárd a plafon. Egyértelmű, hogy az MNB ezzel megcélozta a komolyabb középvállalatokat is, úgy tűnik, a körükben népszerű lehet a júniustól hozzáférhető olcsó, jegybanki forrásból adott hitel. Ezeket a hiteleket ráadásul csak eszközbeszerzésre, beruházásra illetve EU-s pályázat mellé önerőnek lehet felvenni (az MNB ezzel igyekezett elkerülni, hogy mondjuk állampapírba fektessék a cégek az így nyert olcsó forrásokat). A bizalmi index adatai amúgy azért is biztatóak, mert a kutatást még az MNB növekedési hitelprogramjának bejelentése előtt készítették.
Az olcsó hitel önmagában nem elég?
|
| Forrás: K&H bizalmi index |
Ha az összképet nézzük, mindenképpen érdekes, hogy a kutatás szerint tovább csökkent azoknak a cégeknek a száma, akiknek beruházási döntése egyértelműen egy kedvező hitelajánlathoz kötődik. Míg tavaly decemberben a beruházást nem tervező vállalkozások 18%-a nyilatkozott úgy, hogy kedvező hitelajánlat esetén fejlesztenének, addig ez az arány most márciusban már csak 13%. Ezzel párhuzamosan a beruházásban gondolkodó cégek esetében közel megegyező, 29% illetve 30% volt azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek kedvező hitelkondíciók esetén növelnék beruházásaikat.
Megegyezett az ukrán kormány és az IMF.
