Június 30-án kifutottak a Széchenyi Go-programok, mit tapasztaltak, hogyan alakult a cégek hitelfelvételi kedve az első félévben? Mennyire volt jellemző, hogy előre hozták a hiteligényeket?
A támogatott programok kifutásának speciális pszichológiája van, amelyet már láttunk az elmúlt évek során, hiszen már több olyan program is volt, amely lezárult. Nagyon érdekes, hogy az ügyfelek, ahogy közelednek a határidő végéhez – ameddig a támogatott programokat igénybe lehet venni, vagy le lehet szerződni rájuk –, egyre jobban érzik azt, hogy szükségük van bizonyos támogatásokra. Ez most kifejezetten éles volt, mivel egy olyan inflációs és hozamkörnyezetben vagyunk, ahol egy alacsony, lejáratig fix kamatozású termék kincset ér.
Ennek megfelelően az első félévben, amikor már tudni lehetett, hogy június 30-án kifutnak, vagy valamilyen jelentős változás történik a támogatott konstrukciókban, hatalmas volt a hitelfelvételi kedv. Ez érvényes volt egyébként mind a forgóeszközhitelekre, mind a folyószámlahitelekre, mind pedig a beruházási hitelekre.
2021 első negyedévében az újonnan szerződött középvállalati hitelállomány körülbelül 30 százaléka tartozott a Széchenyi kártyákhoz, illetve a Széchenyi programokhoz, míg egy évvel később, 2022 első negyedévében ez a szám már megközelítette az 50 százalékot. Ez is mutatja egyébként azt, hogy a program mekkora népszerűségnek örvendett, sőt, azóta tudjuk, hogy örvendhet tovább.
Hogy alakul a hitelfelvételi a kedv a nagyvállalatok esetében?
A nagyvállalati szegmensben általánosságban kijelenthető, hogy kevesebb a támogatott program, ennek megfelelően a nagyvállalatok ebben a gazdasági környezetben megfontoltabbak. Nyilván ők most még vizsgálják a lehetőségeket, hogy az üzleti modelljük, amelybe már évek óta beépült a 0 és 2,5 százalék közötti kamatláb, vajon hogyan viselkedik majd a jelenlegi 10 százalék feletti kamatkörnyezetben.
Azóta már kiderült, hogy a kifutó programok helyét a Széchenyi Max veszi át, mekkora az első érdeklődés az ügyfelek részéről ezen konstrukció iránt?
Jelentős az érdeklődés. Amikor kifutott a Széchenyi Go!, a megnövekedett hiteligények kiszolgálására megnövelt kapacitásokat dedikáltunk a június végi hajrára, így szinte egy ügyfél sem maradt ki ebből a programból.
Ettől függetlenül viszont már most látjuk, hogy a Széchenyi Max iránt is nagy a kereslet, hiszen egy ilyen magas inflációs és változó kamatkörnyezetben még a fix 3,5 százalékos konstrukció (amely a Széchenyi Max legdrágább konstrukciója) is jelentősen olcsóbb a piaci hiteleknél. Egy ilyen konstrukció ellenében saját forrású hitellel szinte nem lehet versenyezni. Ezt látják, érzik a cégek is. Azon cégek, amelyeknek továbbra is szükségük van finanszírozásra, a lehetőségeik is engedik, és a kritériumoknak is megfelelnek, egészen biztos, hogy ezt a konstrukciót fogják választani.
Hogyan befolyásolták az olyan tényezők, mint az orosz-ukrán háború és a megugró infláció a hitelfelvételi kedvet?
Kétirányú a dolog. Az ellátási láncban tapasztalt problémák, a globális energiaválság mind-mind arra sarkallják a cégeket, hogy képezzenek likviditási puffert, ami nagyon hasznos tud lenni, amikor nem várt esemény következik be. Ezt már megtanultuk a koronavírus idején, és ez még nagyon friss élmény.
A járvány még nagyon elevenen él a cégekben. Pontosan tudják, milyen az, amikor kiapadnak a likviditások, és a tevékenységükből származó bevételek nem jönnek, vagy nem úgy jönnek, mint ahogy azok az üzleti tervekben szerepeltek – így könnyen nehéz helyzetbe kerülnek. Ilyenkor amennyiben továbbra is szeretnék termékkel, áruval kiszolgálni az ügyfeleiket, vagy ha szeretnék megtartani a dolgozóikat, likviditási pufferre lesz szükségük. Ezen felül készleteket próbálnak feltölteni, mivel az inflációs nyomás is jelentős a cégeken, ezért most éri meg betárazni, ezért ha lehetőségük adódik arra, hogy ezt kedvező finanszírozás mellett tudják végezni, akkor ezt szívesen meg is teszik.
Milyen hiteligényekkel keresik önöket leginkább? Melyik szektor szorul leginkább finanszírozásra?
Alapvetően a KKV szegmens és ezen belül két kiemelkedő szektort tudnék mondani: az egyik a feldolgozóipar, a másik az építőipar. Kétségkívül a konstrukcióban támogatott hitelek a keresettek, most ezek nyújtanak sokkal kedvezőbb lehetőséget az ügyfelek számára.
Mit várnak az idei év második felében? Hogyan alakulhat a cégek hitelfelvételi kedve a jövőre nézve?
Most a júniusi számokat látjuk, amelyek természetesen egy kicsit torzítanak. Azért, mert amikor egy ilyen nagyságrendű támogatott konstrukció fut ki, mint a Széchenyi Go, akkor az olyan jelentős hitelfelvételi kedvet generál, hogy egy kereskedelmi bank akár pár hét alatt több hónapnyi hiteligényt is befogadhat. A Magyar Bankholding tagbankjainál is nagyon jelentős volt a hitelkereslet. Ennek megfelelően azt tapasztaltuk az első félévben, hogy a hitelállományunk dinamikusan tudott nőni és fejlődni; emellett pedig természetesen lépést tudtunk tartani a versenytársakkal, sőt, több hónapon keresztül a piaci részesedésünket meghaladó mértékben tudtuk növelni a hitelállományainkat. Ez egyaránt jellemző volt mind a középvállalati, mind a nagyvállalati szegmensre, vagy akár a strukturált finanszírozásra is.
A Széchenyi Max már a bevezetés legelső napjától fogva elérhető lesz a Magyar Bankholding tagbankjaiban, a termékeket mi is az elsők között fogjuk biztosítani az ügyfeleknek. Elvárásaink szerint 10-15 százalék közötti növekedési szint az, amit tartanunk kell ahhoz, hogy megőrizzük a pozíciónkat a piacon és megfeleljünk az üzleti terveinknek. A Széchenyi Max jó eszköz lesz arra, hogy tartani tudjuk a növekedési ütemet az év második felében is.
Emellett július végén lezárult a Sberbank Magyarország és az MKB Bank közötti tranzakció, amely egyaránt érinti a lakossági és vállalati hitelportfóliót. Utóbbi esetén, a közép- és nagyvállalati szegmensben mintegy 500 ügyfél 100 milliárd forintot meghaladó követelését vettük át a megállapodás alapján, így a Sberbank által kezelt ügyfeleket ezentúl munkatársaink fogják magas színvonalon kiszolgálni. Ez a tranzakció szintén hozzásegít minket ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a kitűzött üzleti céljainkat.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
