Szeptemberben történelmi csúcsra ért Magyarországon a foglalkoztatottak száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint eléri a 4,44 milliót az állással rendelkezők száma. A szakemberek 4 százalék körüli munkanélküliségi rátát várnak erre az évre, amely 2018-ban akár 3,8 százalékig süllyedhet.
Ezzel párhuzamosan az elmúlt néhány hónapban szinte valamennyi magyarországi üzletben megjelent egy felirat: munkaerőt felveszünk! Borsod megyében például havi bruttó félmilliós fizetést ajánlott a tornanádaskai polgármester nemrég annak, aki óvónőnek jelentkezik a faluba. Noha csak egy kiragadott példa, de szintén a munkaerőhiányra utal az a tény is, hogy csökkennek a jelentkezők irányában támasztott elvárások is: a meghirdetett pozíciók 65,5 százalékban elegendő a közép, vagy alapfokú végzettség. Az állások több mint háromnegyedénél egyáltalán nem elvárás a tapasztalat, illetve 1-3 év hasonló munkakörben betöltött idővel is beérik a munkáltatók.
A szándék megvan
A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások várakozásait vizsgáló index ugyanakkor azt mutatja: erősödött a kkv-k létszámbővítési szándéka és a közterhekkel kapcsolatban is derűlátóbbak lettek, míg a pénzügyeket tekintve enyhén növekvő árbevétellel, de alacsonyabb profittal terveznek a következő egy évben. Megduplázódott a több mint 4 fős létszámbővítésben gondolkodók aránya is, összességében pedig a cégek több mint harmada tervez új munkaerőt felvenni.
Egy másik felmérés is hasonló eredményre jutott. A hazai cégek kétharmada jelentős problémának érzékeli ezt a helyzetet, és mindössze 16 százalékuk látja már csak azt, hogy saját ágazatában nem probléma a munkaerőhiány. A szakképzett munkaerő hiánya nemcsak az építőipar sajátossága. A közép-magyarországi régióban hiányszakma például az asztalos, a hegesztő, a női és férfi szabó, a pék, a villanyszerelő, a kertész, de hiány van gyakorló ápolókból, magasépítő technikusból is.
A béremelés nem elég?
A hazai bérek bár igen szép ütemben nőnek, a kormány 2016-ban kétéves minimálbér-megállapodást is kötött a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. Ennek eredményeképpen jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelés történt 2017-ben és lesz további is 2018-ban. A cégvezetők szerint azonban a minimálbér emelése nem elégséges a munkaerőhiány megállításához.
Másfelől viszont a hiány ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 700 ezer fős munkaerő-tartalékkal rendelkezik, ha a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát nézzük.
Nem beszélve arról, hogy a szakértők szerint a következő időszakban még inkább hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének kérdése, miközben egyre nagyobb arányban próbálják bevonni az oktatásba a leszakadó rétegeket is – ez elengedhetetlen, amennyiben a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlett európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez.
Drága egy új kolléga – keressünk fiatal tehetségeket!
Különösen a mostani helyzetben, minden cégvezető tudja, a jó munkaerő aranyat ér. Viszont egy új kolléga felvétele jókora költséggel jár – mondják a hazai cégek. Hogy mekkora kiadást (hirdetés, kiválasztási tevékenységek: interjúk, tesztek, adminisztráció, stb.) jelent ez pontosan? Egy új munkavállaló felvétele a megkérdezett cégek harmada szerint 1 millió forintnál is magasabb összeget jelenthet. (És akkor nem beszéltünk még az új kolléga betanításáról.) A jelenlegi helyzetet még tovább árnyalja az a tény is, hogy a cégek több mint kétharmadának átlagosan két hónapjába telik megtalálni az új munkatársakat.
A fluktuációt úgy is csökkenthetjük, ha hajlandóak vagyunk energiát fektetni abba, hogy magunk neveljük ki a munkatársainkat – pályakezdőkkel, gyakornokokkal foglalkozni kihívást jelent, de már rövidtávon is érezhetően motiváltabb munkatársakkal, sokkal kevésbé megosztott vállalati kultúrában tud a vállalat működni, ami alapvetően növeli az alkalmazottak lojalitását és a lemorzsolódás veszélyét.
Visszatérnek a nyugdíjasok
A fiatal kollégák kinevelésén túl másik kiút lehet (például a kereskedelemben) a nyugdíjasok alkalmazása. A mintegy 2 millió nyugdíjasra a kormány is épít a munkaerőhiány felszámolásához – köztük sokan vannak, akik szívesen dolgoznának, ha megfelelő munkakört tudnak ajánlani a cégek. A cégeknek pedig kapóra jöhet a nagy tapasztalattal rendelkező munkaerő.
Az Országgyűlés júniusban fogadta el a nyugdíjas-szövetkezetekről szóló jogszabályt, az első ilyen szerveződések már meg is alakultak. A nyugdíjasoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót, ha a megkeresett összeget pénzben veszik fel. A munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják.
A nyugatot eszkalációval fenyegette, ha szerinte nem értik meg a helyzetet. 
