Az adatszolgáltatás célja, hogy a 95 százalékban tőzsdén kívül, azaz a szabályozatlan piacokon lebonyolódó származtatott ügyletek átláthatóbbak és a szabályozó hatóságok által kezelhetőek legyenek, ami az egész piacot biztonságosabbá teszi.

Felügyeleti nyomásra született a szabályozás

Tavaly lépett hatályba az az uniós tőkepiaci rendelet (EMIR), amely többek között előírja a derivatív ügyletek adatainak jelentését az összes piaci szereplő számára, a pénzügyi intézményektől a termelő vállalatokig. Az adatokat olyan kereskedési adattáraknak („trade repository”) kell majd megküldeni, amelyeket előzetesen regisztrált az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA).

Az adatközlésre kötelezettek körének felmérésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tájékoztató adatokat kért be a magyarországi székhelyű gazdasági társaságoktól; és bár a felmérés eredményéről még nincs hír, a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (Keler) becslése szerint a határidős deviza- és árupiaci ügyletek révén jelentős számban érintettek az exportáló nagyvállalatok vagy például az energetikai cégek is. Számukra meglehetősen szokatlan feladat lesz az uniós pénzügyi adatszolgáltatás teljesítése.

Az új adatszolgáltatási szabályozás elsősorban felügyeleti és szabályozói nyomásra született a 2008-as válság következményeként és célja a globális kockázatok csökkentése. A határidős, opciós és egyéb derivatív ügyletek 95 százaléka ugyanis uniós adatok szerint tőzsdén kívül, azaz a szabályozatlan piacon bonyolódik le – hangsúlyozta Csiszér Péter, Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. stratégiai és ügyfélkapcsolati igazgatója.

A derivatív ügyleteket egyaránt kötik üzleti kockázatok mérséklésére, valamint befektetési és spekulációs céllal. A kötésekről eddig kevés volt az információ, ami átláthatatlanná tette a piacot. A jelentési kötelezettség révén azonban jobban nyomon követhetők lesznek a piaci folyamatok és a szabályozók is hamarabb tudnak majd lépni, ha visszatetsző jelenségeket tapasztalnak.

Adatközlés vs. üzleti titok

Hogy vált be az új törvény?

Közbeszerzések: pontosítani kellene, mi számít üzleti titoknak

A piaci szereplők számára azonban érzékeny kérdés az adatközlés, s vannak olyan iparágak, amelyeknél súlyos problémákat okozna, ha az üzleti titokként őrzött opciós vagy határidős ügyletek adatai kiszivárognának a versenytársakhoz.

A bizalmatlanságot oldja, hogy az adatközlési kötelezettség vonatkozásában az EMIR rendkívül alaposan és mindenre kiterjedően szabályozza az adatkezelés és az adatok továbbításának módját, s fontos az is, hogy az adatközlési kötelezettséget olyan független piaci szereplőkön keresztül kell teljesíteni, amelyek egy uniós regisztrációs eljárás után válhatnak kereskedési adattárrá, ami szintén növeli a közölt adatok kezelésének biztonságát – tette hozzá a Keler igazgatója.

A kereskedési adattárak nemcsak megfelelő gondossággal kezelik és a felügyeleti hatóságokhoz az előírásoknak megfelelő tartalommal továbbítják a beérkező adatokat, hanem olyan aggregált piaci jelentéseket is készítenek, amelyekből látható lesz, hogy mekkora összegben születnek üzletek az egyes ügylettípusokon belül.