Legrain nem különbözteti meg a gazdasági és a politikai migránsokat, hiszen minden bevándorlónak az a célja, hogy jobb, igazságosabb életet élhessen. Egyik fő üzenete, hogy Európa demográfiai és növekvő munkaerő problémáira komoly és pozitív hatást fognak gyakorolni a migránsok a következő években. A professzor az Alapblognak adott interjút.
Miért baj, ha minden ezerötszázadik ember bevándorló?
Semennyire sem veszélyezteti a migránsok áradata Európát Legrain szerint. „Idén eddig összesen 340 ezren kíséreltek meg engedély nélkül bejutni az 508 millió lakosú Unióba. Az Unióban élők 0,07 százalékáról beszélünk tehát. Másként fogalmazva: minden ezerötszáz ember között egyetlen olyan akadna, aki úgynevezett illegális bevándorló.”
„Nagy nyomás nehezedik például az eleve krízishelyzetben lévő Görögországra, különösképpen annak azon szigeteire, ahova az év első hét hónapjában 135 ezer migráns jutott be. Ugyanakkor az újonnan érkezők túlnyomó többsége azonnal menne is tovább. Ezt Önök, Magyarországon is nagyon jól tudják. Magyarország nem célország…”
Európának kellenek a migránsok
Az interjúalany alaptalannak tartja azt az aggodalmat, hogy az illegális bevándorlók lassíthatják a potenciális gazdasági növekedést Európában. Szerinte éppen egy ellenkező tendencia fog érvényesülni: a migránsok fogják elvégezni azokat a munkákat, amelyekre nem találni emberi erőforrásokat, egyúttal általuk több lesz az adófizető polgár.
Legrain nem tekinti a menekülteket, migránsokat tehernek, ha engedik őket dolgozni. „Vajon terhet jelentettek-e ott, ahol letelepültek azok a magyarok, akik elmenekültek hazájukból a II. világháború, majd a hidegháború alatt és után?” – teszi fel a kérdést.
„Európa igényli a migránsokat. Az Unió lakossága öregszik, fogy a munkaképes korúak száma, miközben kezd félelmetes növekedést mutatni a nyugdíjasok részaránya, mivel a „bébi boom” generáció (az 1950-56 között születettek) nyugdíjas korba ért. Kifejezetten a gazdasági növekedés serkentését szolgálná a fiatal, keményen dolgozó, adófizető újonnan jöttek érkezése. Hozzá tudnának járulni a mindenütt (az Unión belül) hatalmasra duzzadt közterhek szélesebb körű elosztásához, a jelenlegi lakosság javát szolgálva. Egyúttal ők azok, akik elvállalnák olyan kemény és egyre inkább akuttá váló hiányszakmák elvégzését, mint amilyen az idős- és beteggondozás, vagy a mezőgazdasági betakarítási munka. Rengeteg az olyan migráns, akinek eleve konvertibilis a szakképzettsége: mérnökök, egészségügyi dolgozók, informatikusok. A többiek pedig jó eséllyel vállalkoznának.
Kivándorolni olyan, mint vállalkozni
Maga a kivándorlás eleve egy vállalkozáshoz hasonlítható: egy kockázatos lépés, ami csak kemény munkával fordítható jövedelmezővé. Azok számára, akik egy kapcsolatok nélküli világba cseppennek, ez az előrejutás természetes útja.
És azt se feledjük, hogy a migránsok dinamikát és diverzitást kölcsönöznek annak a társadalomnak, amelybe beépülnek. Ez új gondolatok tárházát is jelenti, amelytől alapvetően függ Európa jövője – fejezi be gondolatait a szakértő.
A teljes interjút az Alapblogon olvashatja >>
Nem dolgoznak kevesebbet a bevándorlók
A témában a Concorde Alapkezelő munkatársa az A lap című magazinban közölt cikket. Eszerint elenyésző különbség tapasztalható a bevándorló és a hazai lakosság foglalkoztatási rátája között, hiszen az idegen nyelv(ek)et beszélő, gyakran felsőfokú végzettséggel rendelkező, fiatal és rugalmas munkaerő könnyen integrálódik a fogadó ország munkaerőpiacába. A szélesebb körű, Európára is kiterjedő kutatási eredmények szerint a bevándorlók körében általában alacsonyabb foglalkoztatási ráták és bérek tapasztalhatók, ám ezek a különbségek a fogadó országban eltöltött idő előrehaladtával jelentősen csökkennek.
Kétségtelen, hogy a jól képzett, vállalkozó szellemű fiatalok bevándorlása nagyon pozitív hatással van a fogadó országok gazdasági teljesítményére, költségvetési egyensúlyára. Ezek az emberek nagyon fognak hiányozni a küldő országokból - írja a Szántóvető néven publikáló szakember.
Szűkül a kör a külföldre vándorolt, katonaképes ukrán férfiak körül.
