Itt a trükk: így tud létszámot bővítve is leépíteni a Telekom

Óriási leépítést jelentett be a héten a Magyar Telekom, két lépcsőben, 2015 végéig 1700 dolgozót küldenek el. Aki követi a társasággal kapcsolatos fejleményeket, az emlékezhet rá, hogy lényegében évről évre ugyanilyen hírek érkeznek, szinte minden évben el szoktak küldeni pár száz embert. Utoljára tavaly év végén jelentették be, hogy az idén 250 főt bocsátanának el, bár ezt most felülírta az élet. (Cikkünk itt, a pontos közlemény a tőzsde honlapján jelent meg.) Azelőtt, 2011 végén szintén 250 főről volt szó.

Elbocsátások borítékolva

Az elbocsátások szándékát egyébként nem is rejtik véka alá, több tőzsdei éves jelentésben is találkoztunk a szomorú, tömör mondattal: „A létszám további csökkentését tervezzük.” Valahol érthető is, hiszen az emberek egyre több ügyet intéznek interneten. A vezetékes telefonhálózat mindenhol ki van építve, a legtöbb nagyobb településen pedig van széles sávú internet és kábeltévé is. A technika fejlődésével, a hatékonyság növekedésével egyes iparágakban, cégeknél egyszerűen kevesebb dolgozóra van szükség.

(Fotó: Wikimedia Commons)

Csakhogy, ha valaki emlékszik rá, a társaság korábbi években beruházási adókedvezményeket kapott, amelyeknek a feltételei között szerepelt azt is, hogy dolgozóinak létszámát 150 fővel kellett növelnie, majd négy éven keresztül fenntartania. Ennek a feltételnek eddig minden bizonnyal eleget is tett, 2012 után 5,689, 2013 után pedig 3,441 milliárd forintot vonva le az adójából a mérlegek szerint. (A különböző adókedvezményeket a 2013-as tőzsdei éves jelentés 52. oldala részletezi.)

Kölcsöndolgozó visszajár

Hogyan lehetséges az, hogy a cég szinte minden évben elbocsát – most éppen minden ötödik dolgozót küldi el két év alatt –, és mégis megfelel az adókedvezmény követelményeinek? Amint ábránkon is látható, 2012-ben hitelen megnőtt a dolgozói létszám, mintegy 1400 fővel, ezzel akkor bőségesen teljesülhetett az adókedvezményhez szükséges feltétel.

A jelenség magyarázatát is megadják a tőzsdei jelentések, eszerint a létszámnövekedés „hátterében a korábban kölcsönzött munkavállalók 2012 áprilisában történt állományba vétele áll”. Vagyis felvettek státuszba olyanokat, akik már eleve a társaságnak dolgoztak, lényegében lehet, hogy nem keletkezett egyetlen új munkahely sem. Ügyes, mondják erre.

Kiszervezte, beszervezte, mégis dolgozó

E nélkül a trükk nélkül valószínűleg eddig is csökkent volna a dolgozók létszáma, ahogy a grafikonon látható. (A grafikon számai csak becslésnek tekinthetők, mert volt olyan év, amikor a teljes munkaidős és részfoglalkoztatott dolgozók számát közölték, máskor pedig a teljes munkaidő egyenérték (FTE) mutatót, de nagyon nagy torzítást ez feltehetően nem okoz.)

Node mi történik most? Talán búcsút kívánnak inteni az évi több milliárdos beruházási adókedvezménynek? Valószínűleg nem. Amint keretes írásunkból kitűnik, a menedzsment az éves jelentésben már erre is iránymutatást adott korábban. Leírják, hogy az adókedvezményt mindenképpen meg szeretnék tartani. Másrészt leírják, hogy „további beszervezési tervekkel is rendelkezünk”.

Volt már rosszabb is

Logikusnak tűnik, hogy megismétlik majd a 2012-es trükköt, és valamely száz százalékos leányvállalat vagy leányvállalatok beolvasztásával, vagy akár csak tevékenységének és dolgozóinak átvételével növelik ismét az anyavállalati létszámot. A leányvállalatokat szintén felsorolja a jelentés, lehet találgatni.

Minden ötödik ember mostani elküldése nagyarányú leépítés ugyan, ám egy volt „Matáv-dolgozó” elmondása szerint korántsem a legnagyobb a cég történetében. A 2000-es év körül bezárták az analóg telefonközpontokat és digitális technikára tértek át. Valamint a hálózatfejlesztési tevékenységek egy részét, mint a kábelfektetés, is külső vállalkozókra bízták. Akkoriban hozzávetőleg minden harmadik dolgozójától vált meg a Magyar Telekom.

Ami rossz a dolgozóknak, az sokszor jó a tulajdonosoknak, mert költségcsökkentést okoz. A tőzsdén a papír a bejelentés óta is szépen tovább emelkedett.