|
| Az angyalbefektetőkre is nagy szüksége lenne a magyar piacnak. Fotó: Privátbankár.hu |
Az egyik központi téma, a Jeremie program értékelése mellett - amely során bőven adtak az önkritikára is az előadók - szóba került az innováció, a piac mostani helyzete, és az állam szerepének kérdése is. Mind olyan terület, amelyek nem csak hazai, hanem európai szinten is problémákkal küzd.
A konferencia második felében nagyobb hangsúlyt kapott a befektetők és a startupok kapcsolata, illetve a vállalkozások fejlődését segítő inkubátorok és akcelerátorok szerepe.
Fiatalok, vadak, és sokan vannak
Az előadások és kerekasztal-beszélgetések többnyire arra futottak ki, hogy a Magyarországon még friss kockázati tőke milyen irányba fejlődhet, hogyan lehetne jobbá tenni a programokat és a finanszírozást.
Oszkó Péter, az OXOLabs akcelerátor vezetője teljes áttekintést nyújtott az elmúlt öt évre visszamenőleg: a növekedést elősegítő cég feje 2010-től számítja a kockázati tőkealapok és a startup-ökoszisztéma fellendülését. Felidézte, már akkor, a Jeremie-programok kezdetekor kérdéses volt, hogy lesz-e elég befektetési célpont a kezdő nyolc alapkezelőnek.
Elég gyorsan kiderült, hogy sokkal több projektre lehet vadászni, mint amennyi pénzt rájuk tudnak költeni, ez pedig magával hozta a kockázati tőkealap-kezelők szaporodását, így a kezdeti nyolc után már közel harminc szereplője van a Jeremie-programnak.
Ennek ellenére még csak az út elején vagyunk: hiányzik az üzleti tudás, a tapasztalat és a növekedést segítő infrastruktúra.
A befektetők mindemellett félnek a kudarctól és az elismeréstől is, amit Oszkó Péter a nemzeti karakterisztika számlájára írja. “Sikersztorikat akarunk hallani: azokból csinálunk sikersztorit, ami még nagyon messze áll attól. Nagyon keveset beszélünk arról, hol voltak hibák és hol szűrhetünk le tanulságot.” - mondta.
Célpontok felkészítése
Az egyik legégetőbb pont, a kezdeti fázisban lévő projektek támogatottsága. Az inkubátorok és az akcelerátorok szintén fiatalok, de már túlzsúfolt a hazai piac, a verseny öldöklő. Amire szükség van, az a stabilitás állami támogatás által, vagy befektetői háttérrel: a végcél az önfenntartó, működőképes piaci modell.
A magyar piacon működő alapok száma is aránytalan: amint lejár a Jeremie 2016 elején, az OXO vezetője gyökeres átalakulásra számít és a pénz nélkül maradt alapkezelők eltűnésére. Ez a pénztelenség azonban a startup-ökoszisztémának is betesz: még a legjobb projektekre sem lesz pénz.
Az esély, amit nem kéne elszalasztani
Eszter Elemér, a PBG FMC Zrt. ügyvezetője szerint a Jeremie sikerességének fokmérője az lenne, hogy a magyar startupok exitálásai megtízszerezzék a több mint 100 elköltött milliárdot.
Ebből is látszik, hogy óriási lehetőség a Jeremie, de nem az első ilyen a magyar történelemben: Eszter szerint a rendszerváltás, privatizáció és az Európai Uniós projektek mind olyan esélyeket kínáltak, amelyek a hazai vállalkozásokat tehették volna versenyképessé a világban. Most azonban a Jeremie-n a sor: a vállalkozó és az üzletember kezébe került a lehetőség, hogy sikeressé tegye az országot. Az ügyvezető szerint öt területen járulhat hozzá a Jeremie Magyarország fejlődéséhez:
-
a sikeres cég növeli a GDP-t,
-
fejleszti a vállalkozói attitűdöt,
-
pozitív irányba tereli a befektetői iparágat,
-
és a tanácsadói ökoszisztémát,
-
továbbá megtanítja a privát szférát a közpénzek használatára.
Mi a tipikus startup? Hát a kockázati tőkealap-kezelő
Az alapkezelők kerekasztal-beszélgetésen vitatkoztak a ipar jövőjéről: nagyon sokat kell még változtatni a mostani rendszeren, mivel az aktuális csapatnak kell kinevelnie a következő befektetői generációt - véli Gerő Viktor a Central Grouptól. A tanulási folyamathoz és a nemzetközi vérkeringésbe való bekerüléshez a nemzetközi társak bevonása lehet a megoldás, de arra kell törekedni, hogy a magyar szereplők önállóan kerüljenek be a véráramba - reflektált Eszter Elemér.
A jó exitek száma pedig majd elárulja, mennyire volt sikeres az alapkezelő. Arra vonatkozóan, hogy miért látunk ebből egyelőre keveset, a többiekével egybehangzó választ adott a Venturios Vitán Gábor is: ilyen fiatal projekteknél ne várjunk eget rengető felvásárlásokat. Az exitálást is tanulni kell, különben csak kényszerüzletek jöhetnek létre, amelyek senkinek sem jók.
Lekéssük a vonatot?
Dr. Károlyi Antal, angyalbefektető és a Traction Tribe akcelerátor társalapítója szerint a mostani oktatási rendszer nem nevel modern értelemben vett vállalkozókat: ahogy arra korábban Oszkó Péter is utalt, Európában büntetik a hibát, az egyetemisták pedig félnek vállalkozni diploma után.
Az államnak itt és most kell szerepet vállalnia az oktatásban, hogy megjelenjenek olyan intézmények, amelyek Entrepreneur-öket képzenek. Károlyi szerint nem arról kell beszélni, hogy jó lenne tanulni, hanem tanulni kell. Példájában Szlovákiát említette, amelynek vezető politikusai a Szilícium-völgy jól bejáratott cégeivel egyeztek meg egy átfogó pénzügyi és oktatási együttműküdésről. Szlovákia felkapaszkodott a vonatra, mi viszont néhány sikeres év után végleg leeshetünk, ha nem lépünk.
Nem akarunk mennybe menni
Károlyi Antal előadása után csatlakozott az üzleti angyalok panelbeszélgetéséhez, ahol kettős probléma bontakozott ki: nem csak a komolyan támogatható projektekből van hiány világszerte, hanem a befektetni szándékozó magánemberekből is.
Straub Elek szerint hiányoznak a kommunikációs készségek a csapatokból: a nyelvtudás, a prezentációs készség, az önvizsgálat és az egymással való együttműködésre való hajlam, míg befektetői oldalon nincs meg az angyal-kultúra, kevesen merik befektetni a pénzüket, pedig lenne mit. Az Egyesült Államokban az angyalok közel 90 százaléka idős, 80 év körüli tehetős befektető, akiknek szívügyük a startupok támogatása. Ahhoz, hogy ez a magatartás nálunk is meghonosodjon, az állam segítsége kell intézményi befektetések képében.
Budapest ne legyen a névjegykártyán
“Annyira közeledett Magyarország Amerikához, mint földrajzilag. Semennyire” - foglalta össze tömören Hild Imre a már inkubátorokról szóló panelbeszélgetésen, mennyire sikerült élhető környezetet teremteni a kezdő vállalkozások számára. “Az itteni csapatok elmennek, aki marad, az hendikeppel indul” - mondta az iCatapult akcelerátor korábbi vezetője. Valner Szabolcs, a Digital Factory inkubátor vezetője szerint ha egy vállalkozás külföldre vágyik, készüljön fel, hogy fura szemmel nézik majd a magyar származást, igazán még nem tudják hová tenni az országot a Szilícium-völgyben.
Moderátori kérdésre a résztvevők rávilágítottak: hiányzik Magyarország karakteressége, nincs semmi, ami miatt a nemzetközi cégeknek megéri innen dolgozni, vagy a magyar cégeknek itt maradni. Tipikusan az IT-részlegek maradnak itt, mivel a munkaerő még mindig olcsó és kiemelkedő, de már ez sem tart sokáig.
A Kitchen Budapest ügyvezetője, Winkler Zsolt szerint már annak is örülni kell, hogy egyáltalán vannak itthon inkubátorok. Szerencsére tehetségből sokkal több van, rengeteg olyan 14-16 évessel dolgozik együtt, akik már a sokadik ötletüket valósítják meg, így a jövő nem reménytelen, azonban rengeteget kell még tanulni ahhoz, hogy elsajátítsuk a megfelel mindsetet.
Most, vagy soha
Sokat kell még dolgozniuk a kockázati tőkealap-kezelőknek, hogy a jó hozam mellett versenyképes, az európai viszonylatokban is teljesen integrálható ökoszisztémát alakítsanak ki az állammal és a vállalkozókkal karöltve. A változás elindult, az iparág fiatal, a Jeremie pedig egy nagyszerű kezdet volt. A következő év nagyon nehéznek ígérkezik, de mindenki azon van, hogy még jobb projektek szülessenek és érjenek el sikereket Magyarországról.
A tenger alatti villamosvezetket rongálta meg. 
