A törvényszék nem jogerős, közbenső ítéletében megállapította: az 1992-ben az Állami Vagyonügynökség és az akkori Hubertus Rt. közötti létrejött szerződésnek a halászati, vadászati és bányászati jog átengedéséről szóló pontjai érvénytelenek. Az ítélet szerint nem érvényes a bérelt mezőgazdasági földek al-haszonbérbeadási jogának rögzítése, a cég szintén szerződésbe foglalt elővásárlási jogát pedig az 1994-es földtörvény kizárta.
Váratlanul fordult a kocka
A német érdekeltségű Hubertus Bt. közleményben hozta nyilvánosságra, hogy a Bécsi Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választott bíróság érvényesnek nyilvánította a 1992-ben kötött privatizációs szerződését, amelyet a magyar állam megtámadott. A bécsi választott bíróság döntéséről egyelőre csak a Hubertus Bt. adott tájékoztatást, a bíróság csak annyit közölt, hogy nem adhat információt az üggyel kapcsolatban.
Pert indított az állam
A Kaposvári Törvényszéken zajlik az a vagyonjogi per, amit a magyar állam indított a hajdani Balaton-nagybereki Állami Gazdaságot privatizáló Hubertus Agráripari Bt. ellen az 1992-ben 7725 hektárra, 99 évre (további 30 évre meghosszabbíthatóan) kötött földhaszonbérleti szerződés semmissé nyilvánítása érdekében. A perben a magyar államot képviselő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) szeretné elérni a Hubertus vadászati jogának megvonását, végső célja pedig a cég földhaszonbérleti szerződésének semmissé nyilváníttatása jogszabályba és jó erkölcsbe ütközése miatt.
Mivel a németországi Hubertus Agrarindustrielle GmbH&Co.KG többségi tulajdonában lévő Hubertus Bt. az állammal kötött bérleti szerződését továbbra is érvényesnek tekinti, az NFA lépését követően keresetet nyújtott be a szerződésben kikötött Bécsi Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választott bírósághoz, kezdeményezve, hogy kötelezzék az NFA-t a szerződés teljesítésére.
A Hubertus közleménye szerint a bécsi bíróság megállapította, hogy az Állami Vagyonügynökség, a Braun Industrieholding AG és a Hubertus Bt. között a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság privatizációjával és átalakulásával kapcsolatban 1992-ben kötött szerződés érvényes, így az állami földterületek haszonbérletére vonatkozó rész is. Az ügy érdemi részében - a másfél éves vizsgálatot követően - egyhangú döntés született.
A közlemény szerint a választott bíróság megalapozatlannak találta azokat a kifogásokat, amelyeket a magyar állam a perben a szerződés kapcsán felhozott, és egyebek között kimondta, hogy a szerződés megfelel az értékarányosság követelményének, és nem ütközik jó erkölcsbe. A Hubertus Bt. közlése szerint eddig minden olyan jogerősen lezárt ügy, amelyet a magyar állam, annak szervei és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményeztek a társasággal szemben (környezetkárosítás, vízkormányzási kérdések, a szerződés érvénytelensége stb.) a Hubertus Bt. javára dőltek el, így az ellene felhozott vádak jogerősen is alaptalannak bizonyultak. A társaság a közleményében hangsúlyozta, hogy a továbbiakban is nyitott a tevékenységét érintő kérdésekkel kapcsolatos párbeszédre a magyar állammal.
Az MTI tavaly októberben adott hírt arról, hogy Kaposvári Törvényszéken zajló közigazgatási perben megszületett jogerős ítélet szerint jogszerű volt a balaton-nagybereki védett lápos terület, a Nekota tavaly májusi vízleeresztése, amely miatt Budai Gyula még elszámoltatási kormánybiztosként tett feljelentést hűtlen kezelés és természetkárosítás elkövetésének gyanúja miatt. A terület vízkormányzását végző vízitársulatban a legnagyobb területtel az állami földeket bérlő Hubertus Bt. képviselteti magát.
| német érdekeltségű Hubertus Bt. szerdán közleményben hozta nyilvánosságra, hogy a Bécsi Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választott bíróság érvényesnek nyilvánította a 1992-ben kötött privatizációs szerződését, amelyet a magyar állam megtámadott. |
A bécsi választott bíróság döntéséről egyelőre csak a Hubertus Bt. adott tájékoztatást, az MTI megkeresésére a bíróság annyit közölt, hogy nem adhat információt az üggyel kapcsolatban. A Kaposvári Törvényszéken zajlik jelenleg is az a vagyonjogi per, amit a magyar állam indított a hajdani Balaton-nagybereki Állami Gazdaságot privatizáló Hubertus Agráripari Bt. ellen az 1992-ben 7725 hektárra, 99 évre (további 30 évre meghosszabbíthatóan) kötött földhaszonbérleti szerződés semmissé nyilvánítása érdekében. A perben a magyar államot képviselő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) szeretné elérni a Hubertus vadászati jogának megvonását, végső célja pedig a cég földhaszonbérleti szerződésének semmissé nyilváníttatása jogszabályba és jó erkölcsbe ütközése miatt. Mivel a németországi Hubertus Agrarindustrielle GmbH&Co.KG többségi tulajdonában lévő Hubertus Bt. az állammal kötött bérleti szerződését továbbra is érvényesnek tekinti, az NFA lépését követően keresetet nyújtott be a szerződésben kikötött Bécsi Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választott bírósághoz, kezdeményezve, hogy kötelezzék az NFA-t a szerződés teljesítésére. A Hubertus közleménye szerint a bécsi bíróság megállapította, hogy az Állami Vagyonügynökség, a Braun Industrieholding AG és a Hubertus Bt. között a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság privatizációjával és átalakulásával kapcsolatban 1992-ben kötött szerződés érvényes, így az állami földterületek haszonbérletére vonatkozó rész is. Az ügy érdemi részében - a másfél éves vizsgálatot követően - egyhangú döntés született. A közlemény szerint a választott bíróság megalapozatlannak találta azokat a kifogásokat, amelyeket a magyar állam a perben a szerződés kapcsán felhozott, és egyebek között kimondta, hogy a szerződés megfelel az értékarányosság követelményének, és nem ütközik jó erkölcsbe. A Hubertus Bt. közlése szerint eddig minden olyan jogerősen lezárt ügy, amelyet a magyar állam, annak szervei és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményeztek a társasággal szemben (környezetkárosítás, vízkormányzási kérdések, a szerződés érvénytelensége stb.) a Hubertus Bt. javára dőltek el, így az ellene felhozott vádak jogerősen is alaptalannak bizonyultak. A társaság a közleményében hangsúlyozta, hogy a továbbiakban is nyitott a tevékenységét érintő kérdésekkel kapcsolatos párbeszédre a magyar állammal. Az MTI tavaly októberben adott hírt arról, hogy Kaposvári Törvényszéken zajló közigazgatási perben megszületett jogerős ítélet szerint jogszerű volt a balaton-nagybereki védett lápos terület, a Nekota tavaly májusi vízleeresztése, amely miatt Budai Gyula még elszámoltatási kormánybiztosként tett feljelentést hűtlen kezelés és természetkárosítás elkövetésének gyanúja miatt. A terület vízkormányzását végző vízitársulatban a legnagyobb területtel az állami földeket bérlő Hubertus Bt. képviselteti magát. |
Kína megtiltotta kulcsfontosságú ásványok exportját az Egyesült Államokba. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
