A vállalat a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjának keretében 20 milliárd forint értékben kínált fel kötvényeket. A keddi zártkörű kötvényaukción végül a befektetők mintegy 30 milliárd forint értékben adtak be ajánlatot, ami meghaladta a felajánlott mennyiséget és végül 22 milliárd forint értékben túljegyezték a kötvényeket - áll a társaság közleményében.
Az intézményi befektetők 440 darab, egyenként 50 millió forint névértékű, fix kamatozású, 10 éves futamidejű, az ötödik évtől amortizálódó kötvényt vásároltak meg 2,61 százalékos éves átlagos hozammal, míg a kupon mértéke 2,8 százalék. A kötvénykibocsátás megszervezésében befektetési szolgálatóként az OTP Bank vett részt.
Mint írják, a Magyar Nemzeti Bank a 2019-ben elindult Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében 1150 milliárd forint keretösszegben a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, jó, minimum B+ minősítéssel rendelkező kötvényeket vásárol. A kötvénykibocsátáshoz szükséges hitelminősítés során a KÉSZ Csoport mind vállalatként, mind pedig a kötvényre BB minősítést kapott, amivel az építőipar legjobb vállalati besorolását mondhatja magáénak.
A Cégcsoport konszolidált árbevétele 2020-ban jelentősen, mintegy 120 milliárd forintra növekedett. Vida Tamás, a KÉSZ Csoport vezérigazgatója a tranzakciót értékelve azt mondta: „A kötvénykibocsátásból befolyó friss tőkét új beruházásokra, kapacitásbővítésére és hatékonyságnövelésre fordítjuk. Ezzel is hozzájárulva a járvány miatt visszaeső gazdaság újraindításához”.
A járvány okozta gazdasági visszaesés utáni újraindulásban ugyanis fontos szerepet kaphatnak az építőipari beruházások. Az ágazat jó teljesítményét mutatja, hogy az év első negyedévében a GDP a múlt év utolsó három hónapjához viszonyítva 2 százalékkal nőtt, ezen belül az építőipar 6 százalékos növekedést mutatott. A hullámzó havi adatok ellenére szintén kedvező az építőipar jövőbeli teljesítményét nézve, hogy április végén az építőipari szerződésállomány volumene közel 13 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
Európai szinten csökkent az államháztartási hiány, de nőtt az államadósság aránya a GDP-hez viszonyítva. Miként teljesítettek az egyes országok? 
