A Bloomberg hírügynökség három, az ügyet közelről ismerős forrásra hivatkozva azt írta, hogy a görög állampapír tulajdonosok – feltételezhetően nagy európai bankok – azt szeretnék elérni a most folyó tárgyalásokon, hogy a készülő 70 milliárd euró értékű görög kötvénykibocsátás már a valós piaci feltételek közelében történjen. A hírek szerint 5 százalékos felárat kérnének az újabb állampapírok vásárlásáért cserébe. Az ügylet egyfajta kötvénycsere (swap) ügylet lenne. Az informátorok azért kérték a nevük elhallgatását, mert a megbeszélések nem hivatalosak.
A Nemzetközi Valutaalap viszont továbbra is arra biztatja a hitelezőket, hogy érjék be jóval kisebb haszonnal, ezzel segítve azt a nemzetközi tervet, amelynek célja a GDP arányos görög államadósság 120 százalékára szorítása 2020-ig. Az EU vezetői erről október 27-én állapodtak meg. Az akkori megállapodás értelmében a görög állampapír tulajdonosoknak 50 százalékos veszteséget kell leírniuk. A Bloomberg által kezelt, és 500 európai bank és pénzügyi szolgáltató teljesítményét mérő indexe egyebek között emiatt 32 százalékkal esett idén. Az intézkedés nélkül a görög államháztartás hiánya jövőre a kétszeresére duzzadt volna, de az IMF, és az EU sem biztos abban, hogy a lépés sikerrel jár majd.
A Görögország mentését szolgáló második, 130 milliárd eurós mentőcsomag részeként a befektetők 50 százalékos veszteséget írnak le a 206 milliárd eurós magánkézben levő követelésekből. Az elemzők jelenlegi számításai szerint, ha a mostani tárgyalásokon sikerül kialkudni az új kötvényekre vonatkozó 5 százalékos hozamot, azzal a jelenlegi nettó értéken számolva már 65 százalékos veszteségleírásra kényszerülnek, ha megmaradnak a csődben levő Görögország finanszírozói között.
A hírügynökség értesülése szerint a tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy a kötvénycsere-ügyletnek összehangoltnak lenni, hogy meggyőzze annak hasznosságáról a befektetőket, és a piacokat is.
A katolikus egyházfő áldást osztott.
