<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A korábbi kommunikációnak némileg ellentmond a csütörtökön bejelentett nagyobb összegű devizakötvény kibocsátás, de sok szempontból jónak tűnik az ÁKK lépése.

Csütörtök délután arról számolt be a Reuters, hogy Magyarország devizakötvényeket értékesített, majd a hírt késő este a Pénzügyminisztérium is megerősítette. Közleményük szerint rendkívül kedvező kamatozás és kiemelkedő, közel ötszörös kereslet mellett összesen 2,5 milliárd euró értékben bocsátott ki 10 és 30 éves futamidejű devizakötvényeket a Magyar Állam nevében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A 10 éves eurókötvények kamatozása évi 0,5, míg a 30 éves eurókötvények kamata évi 1,5 százalék.

Az idei évben nem ez volt egyébként az első devizakötvény-kibocsátásunk, hiszen Magyarország áprilisban 2 milliárd euró értékben bocsátott ki államkötvényeket. Ezt követően az ÁKK június elején 1,5 milliárd euró értékben zöld kötvénnyel is piacra lépett, szeptemberben pedig 500 millió eurónyi jenben denominált államkötvényt adott el, amely részben szintén zöldkötvény volt. (A zöldkötvényekről itt írtunk korábban)

Az idei kibocsátások részben a lejárt adósság meghosszabbítását jelentették, hiszen januárban egy 2 milliárd dolláros kötvény járt le, majd februárban futott ki egy korábbi, 1 milliárd eurós kötvénycsomag. Majd a nyár derekán egy kínai jüanban (1 milliárd CNY) kibocsátott kötvény járt le. Ha pedig előre tekintünk a következő fél évre, akkor azt láthatjuk, hogy jövő márciusban előbb egy 30 milliárd japán jenes, majd még ugyanabban a hónapban egy 3 milliárd dolláros kötvénycsomag jár le. Az tehát, hogy az ÁKK devizakötvényeket bocsátott ki év közben, nem meglepő, hiszen a mostani óriási likviditási bőségben a korábbi kibocsátásoknál sokkal kedvezőbb kondícióval is lehet hitelhez jutni. Illetve azzal is lehetett számolni, hogy a lejáró adósság egy részét nem forintosítják, hanem devizában újítják meg.

Mégis volt meglepetés

Ugyanakkor a devizaadósságot eddig a lejárat környékén „görgették” tovább, nem volt jellemző, hogy közel fél évvel előrehozzák azt. Igaz, az ÁKK csütörtöki bejelentése már előrevetítette ezt, hiszen novemberben harmadszor is módosította idei finanszírozási tervét. Akkor azt közölték, hogy további benchmark méretű devizakötvény kibocsátásának teremti meg a lehetőséget, a 2021-ben lejáró devizaadósság előfinanszírozása érdekében.

Az augusztus 26-án publikált finanszírozási tervben szereplő 4 milliárd euró keretösszegű nemzetközi devizakötvény-kibocsátási keretét – ahogy azt fentebb mi is jeleztük - az ÁKK már kimerítette. A csütörtökön ismertetett módosítással az adósságkezelő devizaadósság részarányát továbbra is a teljes adósság 10-20 százaléka közötti sávban tudja tartani – tette hozzá közleményében az ÁKK.

Itt érdemes is megállni egy pillanatra, hiszen az ÁKK vezetői, az MNB és a kormány illetékesei is folyamatosan azt kommunikálták az elmúlt években, hogy az adósság szerkezetét át kell alakítani. Ennek érdekében a devizaadósság részarányát le kell csökkenteni, helyette forintban kibocsátott kötvényekkel akarnak piacra lépni. Azt is célul tűzték ki, hogy az intézményi befektetőkkel szemben a lakosságtól szerettek volna nagyobb arányban forrásokat gyűjteni. A harmadik kiemelt prioritás pedig az adósság futamidejének a hosszabbítása, korábban ugyanis nagyon nagy volt az állományon belül a rövid papírok aránya, ami bizonytalan időszakokban (mint korábban a 2008-09-es válság, de akár a mostani pandémiás helyzet is hasonló) megnövekedett kockázatot jelenthet.

Forintban nőtt az adósság

hirdetés

Voltak szakmai viták, hogy az egyesek által erőltetettnek tartott forintosítás helyes-e, az ellenzők ugyanis azzal érveltek, hogy ezeknek a lakossági kötvények hozama túl magas. Összességében ugyanakkor elmondható, hogy a kitűzött stratégiai célok sikeresek voltak, hiszen a lakosság óriási összegeket fektetett álampapírokba, az 5 éves MÁP+ nevű kötvény révén pedig a futamidőt is sikerült növelni.

Az ÁKK szeptember 30-i adatai szerint a devizakötvények és hitelek állománya a teljes hitelállomány 17 százalékát tette ki, míg a lakossági állampapírok például 27 százalékon álltak. A mostani kibocsátással egyébként az ÁKK a csütörtökön ismertetett 10-20 százalékos sáv felső szélét elérte. Mindez nem jelenti azt, hogy a jövőben kedvező lehetőségek esetén nem módosíthatnák a terveket, és növelhetnék a devizahitelek arányát, ám azt mindenképpen leszögezhetjük, hogy a korábbi stratégiához képest ez mindenképpen fordulatot jelent. Vélhetőleg egyébként a kommunikációs problémákat a pénzügyminisztérium is érzékelte, hiszen kiemelték a közleményükben, hogy a magyar kormány adósságkezelői céljai változatlanok: az államadósság finanszírozásában továbbra is a belföldi forrásokra helyezi a hangsúlyt, a külföldiek arányát pedig hosszú távon csökkenti.

Mindezek kapcsán persze érdemes azt is leszögezni, hogy bár a devizakötvényekről – részben a kormányzat kommunikációja miatt – kialakult egy erősen negatív kép, az ilyen kötvénykibocsátások egyáltalán nem ördögtől valóak. Egy államadósság szerkezetében egészséges részarányban igenis helye van az ilyen eszközöknek is.

Ezek az új kötvény pozitívumai

Már csak azért is, mert, mint esetünkben is történt, több pozitívuma is lehet a kötvénykibocsátásnak. A tranzakció kapcsán ezeket egyébként a Pénzügyminisztérium is hangsúlyozta, akik azt jelezték, hogy a sikeres tranzakció az államadósság hátralévő átlagos futamidejét javítja, és a válság okozta világgazdasági bizonytalanságokra tekintettel szükséges, hogy az államadósság finanszírozása több lábon álljon. Ráadásul, ha a forint a jövőben nem gyengül tovább jelentős mértékben, akkor a most eladott 15 és 30 éves kötvények hosszú évekig nagyon kedvező forrást jelentenek.

A Pénzügyminisztérium szerint a mostani tranzakció sikere azt jelzi, hogy a befektetők bizalma töretlen a magyar gazdaság iránt. Ezt a bizalmat a hitelminősítők is igazolták: szeptember végén stabilról pozitívra változtatta a magyar államadósság besorolásának kilátását a Moody's.

Ezt nem cáfolva azért azt is hozzá lehet tenni, hogy a nagy jegybankok likviditásnövelő programjai miatt a világ úszik a szabad pénzeszközökben. Így a magyar devizakötvények sikere betudható annak is, hogy az ÁKK "jókor volt jó helyen". Azt is érdemes megemlíteni, hogy most a koronavírus-járvány miatt némi eufémizmussal büntetlenül el lehet engedni átmenetileg az adósságot, míg a jövőre lejáró kötvények révén az majd ismét csökkenhet, amit jól kommunikálva máris sikerként lehet majd akkor tálalni.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 17810 17725 18000 +0,11% 17810 17820 2 220 332 335 Ft 2021-12-01 13:49:40
MOL 2436 2412 2450 +0,83% 2434 2438 692 637 204 Ft 2021-12-01 13:43:23
MTELEKOM 419 415 419 +1,33% 417 419 50 816 528 Ft 2021-12-01 13:41:30
RICHTER 8650 8530 8685 +1,17% 8645 8660 379 918 825 Ft 2021-12-01 13:49:37
OPUS 228 221 231 -2,15% 226 228 19 888 340 Ft 2021-12-01 13:38:39
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Állampapír / Kötvény Eláruljuk,  miért lehet rossz neked a Prémium Magyar Állami Lajhárkötvény
Eidenpenz József | 2021. november 24. 15:21
Bemutatjuk a Prémium Magyar Állami Lajhárkötvényt, amely magyar infláció-követő kötvény, csak borzasztó lassú, nagy késéssel követi vagy egyes esetekben nem is éri utol az inflációt. A gond akkor kezdődik, ha még nagyobb sebességre kapcsol a pénzromlás, míg akkor jár jól a befektető, ha visszaesik. Kiszámoltuk, hol jön el a pont, amikor a reálhozam elenyészik.
Állampapír / Kötvény Még csúnyább bukást okoz a reálkamat, és igen, te fogod ezt megfizetni
Eidenpenz József | 2021. november 19. 05:27
A magas infláció, ha nem követik a lakossági megtakarítások kamatai, súlyos veszteséget okoz majd a takarékoskodóknak – ahogy már most is. Bár korábban a negatív reálkamat csak átmeneti időszakokban volt jellemző, most már több éve, és évente sok százmilliárd forinttal csökken az emberek pénzének vásárlóereje. Mit lehet itt tenni?
Állampapír / Kötvény Kevesebb állampapírt vásárolt a lakosság, de hogy alakult a hiány?
Privátbankár.hu | 2021. november 17. 12:47
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a harmadik negyedévben 572 milliárd forintot, a negyedéves GDP 4,2 százalékát tette ki.
Állampapír / Kötvény Jön, jön… a hét százalék feletti magyar lakossági állampapír-kamat is!
Eidenpenz József | 2021. november 3. 05:13
Az infláció nő, tehát akkor most érdemes igazán infláció-követő Babakötvénybe tenni a pénzt az ifjúság számára? Cikkünkből kiderül, mennyi lehet a következő, februári kamatforduló után a papírok kamata és mennyi az után. Meg az is, hogy a magas inflációnak akkor sem érdemes örülni, ha magasabb kamatot kapunk a kötvényünkre, de attól még ez a legjobb kockázatmentes befektetés.
Állampapír / Kötvény Elkapkodták a Takarék Jelzálogbank első zöld jelzáloglevelét
Privátbankár.hu | 2021. október 27. 16:14
A nyilvános forgalombahozatal során összesen 6,33 milliárd forint ajánlatot nyújtottak be a tőkepiaci szereplők, amelyből 5 milliárd forintot fogadtak el, az ötéves lejáratú, fix hozamú értékpapírra.
Állampapír / Kötvény ÁKK: így teljesült eddig az idei finanszírozási terv
Privátbankár.hu | 2021. október 5. 07:46
A GDP-előrejelzés miatt volt módosítás is. 
Állampapír / Kötvény Jön, jön… a hat százalék feletti magyar lakossági állampapír-kamat
Eidenpenz József | 2021. szeptember 28. 05:23
Ha az MNB új inflációs prognózisával számolunk, az infláció-követő állampapírok hozama nemsokára évi hat százalékra vagy afölé is ugorhat, sorozattól függően. De utána valószínűleg ismét süllyed majd. Ezen kötvénysorozatok kamatprémiuma már sokszor csökkent az utóbbi években. Sohasem árt azonban ilyet tartani.
Állampapír / Kötvény Módosította az ÁKK a finanszírozási tervét – megteremtették a devizakötvények kibocsátásának lehetőségét
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 13. 11:19
Az Államadósság Kezelő Központ módosította 2021. évi finanszírozási tervét, amelynek keretében legfeljebb 4,5 milliárd euró összegben devizakötvény kibocsátásnak teremti meg a lehetőségét az Európai Uniótól várható RRF (Recovery and Resilience Facility) előleg kifizetésének esetleges csúszása miatt szükséges áthidaló forrásbevonás, egyes 2021-es évi kormányzati kiadások, valamint a 2022-es költségvetési hiány részbeni előfinanszírozása céljából. A kormány 2021-es ESA (eredmény szemléletű) hiánycélja változatlanul a GDP 7,5 százaléka.
Állampapír / Kötvény Gigantikus csomag kibocsátására készül az EU
MTI | 2021. szeptember 7. 15:20
A zöldkötvények a koronavírus okozta gazdasági károk helyreállítását szolgálják.
Állampapír / Kötvény 7 dolog, amit jó lenne tudni magyar állampapír vásárlása előtt
Eidenpenz József | 2021. szeptember 6. 05:57
Az állampapír-vásárlás is nemzeti sporttá vált, mióta a bankok nem kínálnak magas kamatokat a megtakarításokra. De melyik kötvényt vegyük? Milyen alternatívák vannak? Miért ne tegyünk mindent egy papírba? Mi mindent érdemes tudni, mérlegelni a döntés előtt?
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló