Ez azoknak a felröppenő sajtóhíreknek köszönhető, hogy az Európai Központi Bank (EKB) csökkentheti eszközvásárlásainak havi keretösszegét a mennyiségi enyhítési program lezárása előtt.
A Bloomberg hírügynökség szellőztette meg azt az értesülését, miszerint az euróövezeti jegybank fokozatosan és lassan, valószínűleg havi 10 milliárd euróval, csökkenti a jelenleg havi 80 milliárd eurós keretösszeget.
Az EKB egyik sajtósa azonban később a Twitteren azt írta, hogy nem tárgyaltak az eszközvásárlási program havi keretösszegének csökkentéséről. A program elvileg 2017 márciusában jár le, és még semmilyen döntés nem született sorsáról, de számos elemző annak meghosszabbítására számít a nyomott inflációs kilátások miatt.
Szerdán 6-12 bázisponttal nőttek az euróövezeti kötvényhozamok, főleg a dél-európai országoké emelkedett. A tízéves olasz államkötvény hozama június óta a legmagasabb szintre, 1,38 százalékra nőtt, de az euróövezeti referenciának tartott tízéves német államkötvény hozama is több mint 6 bázisponttal mínusz 0,016 százalékra növekedett.
Az olasz központi bank hangsúlyozta, hogy létfontosságú az EKB eszközvásárlási programjának fenntartása az euróövezet gazdaságának támogatása miatt. Már magának a lehetőségnek az említése, hogy az EKB szűkíti vagy lezárja a kötvényvásárlási programot, elégnek bizonyult az ijedtséghez a piacokon.
|
Nem játék A pénzügyi világválság óta a jegybankok masszív ösztönző intézkedésekkel támogatják a gazdaságot, ezért minden olyan jelzés, amely a mennyiségi enyhítés program lezárására utal, bizonytalanságot válthat ki. Ez történt 2013-ban, amikor Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve akkori elnöke egy óvatlan megjegyzést tett, azt sugallva, hogy a Fed a mennyiségi enyhítési program leépítésére készül. Ezzel eladási hullámot indított el a kötvények piacán és a feltörekvő országokban. A lassítási pánik (taper tantrum) néven elhíresült pénzpiaci turbulenciát minden kockázatos eszköz megsínylette. |
Isaac Herzog kritizálta az ICC lépését. 
