A magyar tíz éves államkötvények vételi hozama mintegy 0,7 százalékponttal 3,7 százalék közelébe nőtt, a lengyel papíroknál ez a változás 0,6, a román kötvényeknél 0,4 százalék volt. Egy hónappal ezelőtt a magyar hozam volt alacsonyabb 2,9-3,0 százalék között, míg a román kötvényeké 3,1 százalék volt, most a magyar kötvényeké magasabb kissé, mint a román és lengyel kötvényeké. (Lásd az első grafikont.)
A Stooq.com nem teljes európai táblázata szerint nem sok olyan ország van Európában, ahol magasabb a kötvényhozam, mint a miénk, a legtöbb helyen jóval alacsonyabb. Nagyjából Portugáliával vagyunk egy szinten, a görög, orosz, török hozamokat nyilván nem érdemes a magyarral egy lapon emlegetni. (Görögország az adósságválsága miatt, Oroszország és Törökország magas inflációja, sérülékeny, folyamatosan gyengülő devizája és politikai problémái miatt jelent teljesen más kategóriát.)
Amint második grafikonunkról kiderül, a jelenlegi helyzet már egészen hízelgő a magyar eszközök számára. Korábban, miután Magyarország kikerült a befektetésre ajánlott kategóriából, elzavarta, majd visszahívta az IMF-et és unortodox gazdaságpolitikával sokkolta a befektetőket, a magyar hozamok 2011 végén-2012 elején az évi tíz százalékot is elérték.
Román kötvényekről adatot 2012 februárjáig visszamenőleg találtunk, ekkor majdnem egy százalékponttal volt magasabb a magyar hozam a románnál és három százalékponttal a lengyelnél. Az unortodoxiának magas ára volt. (Az új kibocsátású kötvényekre legalábbis több kamatot vagy hozamot kellett adni akkoriban.)
Ehhez képest az utóbbi hónapokban tapasztalt 1-2 tizedszázalékos különbségek, ráadásul váltakozó irányba, már nem igazán lényegesek. Tehát, végre ismét felzárkóztunk kötvényhozamban Lengyelországhoz és Romániához. Ez az ország stabil pénzügyi helyzetén kívül a hitelminősítőknek is köszönhető, meg vélhetően sok külföldi tényezőnek, mint az EKB kötvényvásárlási programja, amely közelítette egymáshoz az európai országok kötvényhozamait.
Isaac Herzog kritizálta az ICC lépését. 
