Egy korszak véget ért: készülnek a brit vészforgatókönyvek

Nagy-Britannia 35 év után kiesett az elitből, a Moody's múlt hét pénteken megfosztotta a szigetországot a tripla A-s, kiváló adósbesorolástól. Ezt eddig leginkább az angol font árfolyama szenvedte meg, mely 16 hónapja nem volt ilyen gyenge az euróval szemben. Elemzők szerint a Standard & Poor's és a Fitch Ratings is hasonló lépést tehet az elkövetkező hetekben, ami már nem csak a fontra lehet hatással, hanem az adósságfinanszírozást is megdrágíthatja. Devizapiaci kereskedők arra várnak, hogy a Bank of England (BoE) beavatkozzon és újra beindítsa a bankóprést.

Forrás: Privátbankár Dealbook

Paritáshoz közel kerülhet a font és az euró

David Bloom, a HSBC devizapiaci részlegének vezetője szerint a leminősítés utáni fontgyengülés hátterében strukturális problémák vannak, amikre a Moody's riportja is rámutatott. Bloom szerint a piac azon véleményét tükrözi a font árfolyamváltozása, hogy a brit kiigazítócsomag mérete eltúlzott, ugyanakkor az is bizonytalanságot szül a befektetők körében, hogy a növekedés beindítás érdekében a beharangozott intézkedéseket a kormány felpuhíthatja. Az elmúlt három hónapban a font 8,5%-ot vesztett értékéből a közös európai devizával szemben, jelenleg 0,87-0,88 körül ingadozik a szigetországi deviza jegyzése, a HSBC szerint a devizapár közel kerülhet a paritáshoz, 0,91-es szintig gyengülhet tovább a font árfolyama az euróval szemben.

Ez már nem menedék

Jim Leaviss, az M&G Investments egyik vezetője szerint a font már nem számít menedéknek a befektetők szemében, ezt a szerepét elvesztette. Az euró malmára hajtja a vizet a sterlinggel szemben, hogy az EKB piacok által támogatott lépései (a Draghi által képviselt, "beavatkozunk, amikor szükséges" politika és az eszközvásárlás) úgy tűnik, stabilizálják az eurózónát, Leaviss szerint így azok a pénzek, melyek eddig a brit piacra ömlöttek, most már az eurózóna bankjaiban landolnak.

Lavinát indíthat el a leminősítés?

Eddig csak elfedték a problémát

Az eurózóna csituló problémái egyre inkább Nagy-Britanniára irányítják a figyelmet, miközben az EU egyik legeladósodottabb országáról beszélünk, a brit 10 éves kötvényhozamok árazása erről egyáltalán nem árulkodik: jelenleg 2,11% a hozam, ez nagyon alacsony, bár év eleje óta 30 bázispontot emelkedett. Csakhogy ez a szint mesterségesen ilyen alacsony, ugyanis Nagy-Britannia nem eurózónatag, így nagyobb a monetáris politika játéktere, a BoE pedig rendületlenül vásárolja a kötvényeket, hogy azok hozamát alacsonyan tartsa.
A hozamszint úgy mozgott 2 százalék körül az elmúlt időszakban, hogy az infláció tavaly ilyenkor 3,6% volt, idén ez 2,7%-ra csökkent (a briteknél is az áfaemelés nyomta meg az inflációt), de nyugodtan mondhatjuk, hogy a BoE eddig az adósság elinflálására (is) játszott. Abból pedig van bőven, amit eddig olcsón tudott finanszírozni London - de lehet, hogy ennek most a leminősítések véget vetnek.

Ez drága mulatság lesz

A leminősítés a kötvényhozamokban nem volt érezhető, valószínűleg azért nem, mert a brit jegybank bármikor hajlandó beindítani a bankóprést, hogy az így keletkezett forrásból aztán felvásárolja saját kötvényeit a másodlagos piacon - magyarázza Stephen Major, a HSBC egy másik elemzője. A befektetési bank amúgy megfontolandónak tartja, hogy vételre ajánlja a brit kötvényeket, ha a brit  kockázati prémium emelkedne, így valós piaci kereslet is lehet a brit adósság iránt. Simon Hayes, a Barclays londoni elemzője sem zárja ki, hogy a leminősítés a továbbiakban negatív hatással lesz a hozamszintek alakulására.

Izland vagy Görögország?

Leaviss szerint, ha a másik két hitelminősítő is kivágja Nagy-Britanniát az elitből, ami nagyon is valószínű az elemző szerint, akkor az már biztosan érződni fog a hozamok emelkedésében, hiszen a kötvénytulajdonosok a megnövekedett kockázatok miatt valószínűleg megszabadulnak majd a papírjaiktól. Vagyis a BoE ügyeskedése ellenére is nőhetnek majd a hozamok, ami megdrágítja majd az amúgy is nyakig eladósodott szigetország adósságának finanszírozását.

Mindenesetre most a devizapiaci mozgások mutathatnak rá, hogy az Egyesült Királyság helyzete valójában milyen aggasztó is. Önmagában a font gyengülése még akár gyógyírt is jelenthetne a brit gazdaságnak, de a font erőteljes és gyors leértékelődése hatalmas további problémákat generálna. Hiába a tetemes adósság, Görögország példájától London még nagyon messze van. Nagy-Britanniában a jelen helyzetben valószínűbb egy olyan forgatókönyv a helyzet eszkalálódása esetén, mint ami Izlandon történt. Toby Nangle, a Threadneedle vezető elemzője szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén a font leértékelődése egybe esne a pénzügyi rendszer összeomlásával, a piaci bizalom pedig teljesen megrendülne a szigetország irányába. Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta, ettől egyelőre messze vagyunk.

Nyakig adósságban

A bizalmat a fent vázolt tényezők mellett tovább gyengítheti, hogy a brit államadósság gyors növekedésbe kapcsolt az elmúlt években, és nem is tudják majd ripsz-ropsz megállítani ezt az emelkedést: míg 2009-ben a GDP csupán 43%-a volt az állam adóssága, addig mára ez elérte a 70%-ot, valószínűleg a következő években 90% fölé emelkedhet a mutató, mire sikerül "visszafordítani". Ha azonban az állam adósságához hozzáadjuk a lakosság és az üzleti szektor adósságát, akkor a teher már bőven a GDP 200%-a felett van, ezzel Nagy-Britannia az EU egyik legjobban eladósodott országa.

A takarékossági csomag viszont a gazdasági növekedésre is rányomja a bélyegét, miközben az adósság tavaly ilyenkor átlépte az abszolút rekordnak számító 1000 milliárd fontot, a gazdaság teljesítménye év végén nagyot esett: tulajdonképpen csak a londoni olimpia negyedévében volt plusz tartományban, valószínűleg újra recesszióba süllyed az ország.

Hol van már David Cameron magabiztossága?

Ha a vészforgatókönyvek, a súlyos gazdasági és politikai következmények, nem is igazolódnak be 100 százalékosan, az biztos, hogy a szigetországnak újra kell pozicionálnia magát Európával szemben is - lehet, hogy megéri majd, kicsit halogatni a népszavazást az EU-ból való kilépésről (amit eddig a britek 50%-a támogatott).

Hol van már 2011. december 9.? Az EU-csúcs, amikor az eurót használó országok vezetői hajnalig üléseztek, míg David Cameron mélyen aludt szállodai szobájában. A brit miniszterelnök akkor kollégáival ellentétben kisimult arccal állt reggel a sajtó képviselői elé és kitörő lelkesedéssel beszélt arról, mennyire örül neki, hogy nem eurónak hívják a szigetországban a fizetőeszközt. Ma meg már az a kérdés, mikor gyengül be annyira a szebb napokat is megélt font sterling, hogy paritásba kerüljön az eddig lenézett közös európai valutával... Úgy tűnik egy korszak véget ért: mesterséges eszközökkel nem lehet elfedni a strukturális problémákat.