Mellár Tamás közgazdász szerint súlyos százmilliárdokról van szó, de hogy pontosan mennyiről, azt megítélése szerint reménytelen vállalkozás meghatározni - írta a Figyelőnet. Mégpedig azért, mert nem tudjuk pontosan megmondani sem az időtartamot, sem az egységköltséget, még hozzávetőlegesen sem. Chikán Attila közgazdász, volt gazdasági miniszter szerint is sokba került ez a kitérő. De hogy mennyibe, s hogy milyen gazdasági hatásoknak mennyi volt az ára, annak megmondására ő sem vállalkozott.
Vértes András és Róna Péter közgazdászok szerint csak a veszteségek egy része számszerűsíthető, mégpedig a kamatveszteség. Abban is egyetértettek, hogy a többi - főleg a bizalomvesztésből adódó - hatás nem számszerűsíthető, de számottevő. A kamatveszteség (állami, lakossági és üzleti) mindkettejük szerint legalább 800 milliárd forint.
Vesztett az állam, az önkormányzatok, a vállalkozások és a háztartások
Róna Péter közgazdász szerint az IMF-kitérő ára legalább 1,5-2 százalékos felárat jelentett az állampapírhozamnál és a kialakult kamatszerkezetben. Körülbelül ennyivel fizettünk többet amiatt, hogy kipateroltuk az IMF-et, ahhoz képest, mintha ezt nem tettük volna - mondta. Az állam, az önkormányzatok a vállalkozások és a háztartások devizaadóssága összesen 180 milliárd euró. Ennek a 1,5-2 százaléka lehet az a veszteség, ami a késlekedés számlájára írható, ami (300 forintos euró árfolyammal számolva) 810-1080 milliárd forint - becsülte. Ez a GDP 2,9-3,9 százaléka.
Hasonló eredményre jutott a GKI elnöke, Vértes András közgazdász is. Kiindulásként azt vette számításba, hogy amikor a Fidesz-kormány hatalomra került, Magyarországon minden kockázati mutatónk éppen lefelé ment: az árfolyam enyhén erősödőben, a CDS-felár és a kamatszintek csökkenőben voltak. Ezután megnézte, ma mennyivel magasabbak a kamatok (pl. állampapírpiaci, CDS-felár stb.). Ebből becsülte meg, mennyi plusz kiadással járt az állam számára az elmúlt időszak. Figyelembe vette azt is, hogy közben az európai pénzpiaci mutatók is romlottak, s megnézte, hogyan alakultak a közép-európai (nem eurós) országokban ugyanezek a számok.
Legalább egy százalékpontot biztosan ki kell nyögni
A kormányváltáskor a rövid lejáratú állampapírok kamatai jellemzően 5-5,5 százalékon álltak, a hosszú lejáratúak pedig 6,8-7,1 százalék között mozogtak. Azóta az átlagkamat mindkét ágon legalább 150 bázisponttal emelkedett meg. Eközben Romániában csökkent, Lengyelországban és Csehországban pedig picit nőtt a kamat. Mindezt beszámítva korrigált 50 bázisponttal, s így jutott arra az eredményre, hogy legalább 100 bázispontnyi (1 százaléknyi) kamatnövekedés írható az IMF késlekedés számlájára. Ezt rávetítette a kerekítve 80 százalékos GDP-arányos államadósságra, és éves szinten legalább 250 milliárd forintra árazta be az állami kamatveszteséget.
Az IMF késlekedés negatív hatását Románia és Magyarország tavaly szeptemberi, októberi, novemberi mutatói segítségével is érzékeltette Vértes András. Ebben az időszakban az európai pénzpiaci mutatók romlottak, de a román lej ennek ellenére mint a beton, olyan stabil volt, és ott a kamatok is csökkentek. Magyarországon ellenben elszabadult a forint (leginkább december januárban, de már előtte is), s durván emelkedtek a CDS felárak és a kamatok is. Ez a mélyrepülés véleménye szerint egyértelműen az IMF megállapodás hiányának tudható be. Hiszen Romániának van IMF megállapodása, s az ő pénzpiaci mutatóik nem romlottak.
Mennyit veszítettek a magánszemélyek és a vállalkozások?
A szakember az üzleti és a lakossági szférában a forintkamatok 200 bázispontos emelkedését vette figyelembe. Így a lakosság legalább 3,3 ezer milliárdos forinthitel-állományára éves szinten minimum százmilliárd forintos kárt becsült. A forint svájci frankkal szembeni gyengülése pedig (az euró svájci frankkal szembeni gyengülését nem figyelembe véve) számítása szerint 150-200 milliárd forintnyi veszteséget okozott. Ez lakossági oldalon összesen mintegy 300 milliárd forint veszteség.
Az üzleti szféra hitelállományra vetített teljes veszteségét nagyjából 250 milliárdra becsülte. Vértes András számítása szerint így (az állami a magán és az üzleti szférában) összesen 800 milliárd forintnyi a pénzpiaci krízis hatása. Az a véleménye, hogy a valós károk ennél sokkal nagyobbak lehetnek, a nem számszerűsíthető veszteségek miatt.
Ami nem számszerűsíthető
Róna Péter szerint a bizalomvesztés, a beruházások elmaradása súlyos, hosszú távú veszteségeket okoz - ezeken a területeken lassú visszarendeződésre lehet számítani, és csak sokára lehet pozitív változás. A szájaskodás az EU-val és az IMF-fel rossz benyomást tett, de ez önmagában viszonylag felületes jelenség. Ennél sokkal súlyosabb, hogy a Fidesz az ország működőképességét veszélyeztette (lásd bíróságok helyzete, visszamenőleges törvénykezés, stb.).
Vértes András szintén tekintélyes, egyelőre nem számszerűsíthető bevételkiesést valószínűsít a vállalati, önkormányzati és állami beruházások elmaradása miatt. De szerinte a lakosság reakciói is sokatmondóak: megijedtek az emberek, államcsődtől tartanak, ezért egy részük külföldre menekítette a tőkéjét. Megfigyelhető még, hogy megnövekedett készpénzállomány, vagyis a vállalkozások és a magánszféra is tőkét vont ki a gazdaságból. A tendencia a legutóbbi PSZÁF és MNB adatokban is megjelent. 2008-ban ez még a válságnak betudható volt, de 2010-12-ben már egyértelműen a hibás gazdaságpolitika számlájára írható - kommentált.
Agyonvágták a gazdasági növekedést
Az egykulcsos adó bevezetése, az adójóváírás kivezetése (ami leginkább az alacsony keresetűeket érinti negatívan) agyonvágja a fogyasztást, a krízisadók a modernizálásra képes ágazatokban fogják vissza a beruházásokat, a bankrendszer túladóztatása pedig a hitelállomány csökkenéséhez vezetett - sorolt fel további intézkedéseket és azok negatív hatásait. De hogy ezek közül a hatások közül mennyi az, amennyi egyébként is bekövetkezett volna és mennyi írható a gazdaságpolitikai hibák számlájára, ez nem meghatározható - mondta Vértes.
Az üzleti szféra ma úgy gondolkodik, hogy Magyarországra lehetőleg nem hoz semmit, sőt Magyarországról inkább elmegy. Ezt mutatják a rendelkezésre álló (első három negyedévi) adatok is: a működő tőke nem befelé jött, hanem kifelé ment. Egymilliárd euró mínusz lett ilyen úton (a szokásosan bejövő félmilliárd-egymilliárd euróval szemben másfél-kétmilliárd euró ment ki). Tételesen nem bizonyítható, hogy ez a hibás gazdaságpolitika következménye, de az biztos, hogy ilyen az utóbbi húsz évben nem volt Magyarországon - jelentette ki Vértes.
Kampányt indítottak: Ne legyél Tibi! 
