|
| (Fotó: Eidenpenz József) |
Több mint öt éve nem látott áremelkedést mértek Magyarországon szeptemberben, év/év alapon 3,6 százalékot, ami kissé – 0,1 százalékponttal – meghaladja az elemzői várakozásokat is. Ám mivel a maginfláció csak 2,4 százalékos volt, és a célsáv is 3,0 +/– 1 százalékpont, várhatóan a jegybank nem fog emiatt lépéseket tenni.
De mit jelent ez a megtakarítók számára? „Amikor a kormány azért rontja a pénzt, hogy minden hitelezőt becsapjon, akkor udvariasan az infláció nevet adja ennek az eljárásnak“ – mondta állítólag George Bernard Shaw. Tény, hogy ha az infláció magasabb, mint az elérhető kamat, akkor a megtakarítók rosszul járnak, az adósok terhei pedig legalábbis alacsonyabbak. (“Pénzügyi elnyomás.”)
A gazdaság legtöbb szereplője számára ez most így van, nem kapnak akkora kamatot a pénzükre, hogy az megőrizze az értékét. Egy évvel ezelőtt az MNB adatsora alapján a bankokban 0,39 százalékos volt az átlagosan elérhető lakossági lekötött betéti kamat (éven belül 0,31, éven túl 1,0). Ez azt jelenti, hogy az átlagos betétes pénzének értéke 3,2 százalékponttal csökkent szeptembertől szeptemberig.
|
| (Grafikon: MNB) |
Nulla hozamú értékpapírok
A fogyasztási hitelek kamata nagyon magas, évi 12,3 százalék volt egy éve, így az infláció felett még mindig nagyon kemény reálkamatot kellett fizetni. A lakáscélú hitelek tavaly szeptemberi 4,18 százalékos kamata viszont már nem jelentett olyan nagy terhet, főleg, ha valakinek legalább az inflációnak megfelelő mértékben nőtt a bére. (Valójában a bérek sokkal jobban emelkedtek annál.)
De az állam, a legnagyobb adós, sokat nyert az infláción. Egy éve a 12 hónapos diszkont kincstárjegyek referenciahozama mínusz 0,04 százalék volt, tehát az a befektető, aki ilyet tartott – leginkább intézmények, mint befektetési alapok, biztosítók, bankok – a teljes inflációt elbukták.
Ezt csinálja egész Európa
Közvetve, például az alapokon és más intézményeken keresztül több százmilliárdnyi tőke kamatain veszítettek az állampolgárok is. Mindez persze megtakarításként az államnál jelentkezik. Amiért azonban nem feltétlen kell hibáztatni, lényegében ezt csinálja majdnem egész Európa, ahol az állampapírhozam minimális vagy negatív. Az euróinfláció pedig várhatóan 2,1 százalék lesz szeptemberre az Eurostat oldala szerint.
A német tíz éves hozam eközben egy éve 0,44 százalék volt, a két éves pedig mínusz 0,7 százalék. Jelentős veszteség azoknak, akik pénzük értékének megőrzésére törekszenek. (De egyes intézményeknek nincs más választásuk, mint állampapírt vásárolni, az EKB pedig szinte felvásárolja előlük a kötvényeket.)
|
| (Grafikon: MNB) |
Már az állampapír sem a régi
A magyar lakosság ugyan kivételezett helyzetben van a lakossági állampapírok miatt, de ezek közül az egy éves, fix kamatozású papír már nem olyan jó. Egy évvel ezelőtt még csak kettő százalékot fizetett. A nyáron felemelték a kamatot 2,5 százalékra, kérdés, mi lesz a mostantól következő egy évben az infláció értéke.
Könnyen lehet, hogy eléri vagy túlhaladja ezt a szintet. Az MNB és más elemzők azt várják, hogy jövőre ismét visszatér három százalék alá a pénzromlás, de 2,5 százalék alá már nem feltétlenül. (Ráadásul ott van a kamatadó és a különböző tranzakciós költségek, a “tranzakciós illeték” is.)
Régi és új inflációkövetők
Ami még mindig képes az inflációval lépést tartani, az csakis az inflációkövető államkötvény (Prémium, PMÁK) lehet – gondolhatnánk. A 2021/K jelzésű papír kamata 3,5 százalék, és ennyi marad a következő közel egy évben is. Ezt az értéket a mostani inflációs adat azonban már meghaladta.
|
| (Adatok forrása: ÁKK) |
Ez a papír viszont csak januárban került forgalomba először, az egy évvel ezelőtt, 2017 szeptemberben árult 2020/K induló kamata hajszállal magasabb, 3,55 százalék volt. A most kapható 2023/J és a tavaly szeptemberben árult 2022/J-é viszont évi 3,80. (Öt éves kötvények.)
Le lehet maradni a követésben
Amint korábbi cikkünkben kiszámoltuk, az inflációkövető kötvények nem túl jók olyankor, amikor az infláció emelkedik, mert jelentős, egy-két éves késéssel követik azt, hajlamosak “lemaradni”. A gyakorlatban, hiába volt valamelyiknek eredetileg infláció felett két százalékpont kamatprémiuma, ha az csak egy-másfél év múlva épül bele a papír kamatozásába, amikor az infláció esetleg már még magasabb.
Így a jelenleg a három és öt éves papíroknál 1,1, illetve 1,4 százalékpontos, infláció feletti kamatprémiumot nem szabad teljesen készpénznek venni, az infláció-változás üteme, hullámvölgyei és hegyei miatt lehet ennél kevesebb – esetleg több – is. Azért az nem valószínű, hogy ezek a papírok is negatív reálkamattal fussanak ki, ahhoz valami nagyon nagy sokk, nagy krízis kellene, robbanásszerűen elszálló pénzromlással.
Lesz itt még négy százalék feletti kamat
Ha most kicsit le is maradnak az inflációtól, a következő kamatmegállapításnál a befektetők jobban járnak. Ha például az idei infláció három százalékos lenne, akkor az egyik kötvény 4,1, a másik 4,4 százalékos kamatot fizet majd egy éven keresztül. De csak 2019 augusztusának, illetve 2019 szeptemberének végétől.
Akármi is lesz a vége, fél, egy vagy másfél százalékpont reálkamat alakul ki a kötvények lejártáig, a befektetőknek igazából nincsen jobb választásuk a pénzügyi szférában. Az állampapírok sajátjának tartott nulla kockázattal nincs sehol másutt ekkora hozam, mint a PMÁK-oknál.
Lehet még magas hozamot elérni – vagy remélni – lakástakarék-pénztárakkal, egyes osztalékrészvényekkel, lehet kockáztatni más részvényekkel is. Vagy lehet inkább spórolást, jövedelemnövelést eredményező beruházásokat választani. (Erről itt írtunk a napokban.)
Egy fontos hatalom vezérével egyeztetett.
