TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A korábbi éveknél kevesebb állampapírt vett a lakosság tavaly, de ez így is több százmilliárd forintot jelent. Hatalmas mennyiségű változó kamatozású kötvényt sikerült eladni, igaz, nagyobb részüket intézményeknek. A kamatok további csökkenésével érezhetően visszaesett a vásárlási kedv a fix kamatozású papíroknál, kérdés, az idén ez hogyan alakul majd.

Tavaly is szorgalmasan vették az állampapírt a magyar magánszemélyek, az MNB adatai szerint december végéig 346 milliárd forinttal, 2333 milliárd forintra nőtt a náluk levő állampapírok összértéke. Ennek csak egy kisebb része, mintegy 18+5,8 milliárd forint volt az úgynevezett átértékelődés, tehát az értékpapírok keletkező kamata, árfolyamnyeresége, a túlnyomó része új vásárlásokat jelent.

Lakosságnak eladni jó

Ez alacsonyabb összeg, mint a 2013-as rekordév 745 milliárdos vagy a 2012-es esztendő 500 milliárd forintos növekménye, ám ahogy a grafikonon is látható, még mindig összehasonlíthatatlanul jobb, mint az azt megelőző évek stagnálása, illetve lassú csökkenése.

 

Annak pedig jelentős előnyei vannak, ha a magyar állampapírok hazai kisbefektetők kezében vannak. Ők nem szállnak ki egykönnyen, egyik napról a másikra az értékpapírokból, mint néhány spekulációs célú vásárló. A kapott kamatokat sokkal nagyobb valószínűséggel hagyják belföldön, mint a külföldiek. Nemzetközi példák is azt mutatják, hogy ahol magas a hazai lakosság állampapír-vásárlási kedve, ott könnyebb a magas államadósságot finanszírozni, például Portugália, Egyesült Királyság, Írország. Olaszországban és Japánban.

Lakossági papírok intézményeknél

Az ÁKK (Államadósság Kezelő Központ) adatai szerint az úgynevezett lakossági állampapírok állománya 2014-ben 723 milliárd forinttal gyarapodott a forintban kibocsátott sorozatoknál, és mintegy 375 milliárd forinttal devizában, a PEMÁK nevű eurós államkötvények által. (Az euróadatokat hó végi MNB-középárfolyamon számoltuk át.)

 

A lakosság számára kibocsátott állampapírokat ugyanis egyes sorozatoknál megvásárolhatják vagy megvásárolhatták intézményi befektetők is, mint például befektetési alapok vagy biztosítók.  (Továbbá vállalatok, önkormányzatok, alapítványok stb.). Ennek tudható be főleg a jelentős különbség az MNB és az ÁKK kétféle adatsora között. Az ÁKK 2011 vége óta a korábbinál – és általában a bankbetéteknél is – kedvezőbb feltételekkel kínálja a lakosságnak az állampapírokat, ami időről időre az intézményi befektetők figyelmét is felkelti. Az átlagember számára egyébként biztató, hogy a profik is azt veszik, amikor tehetik, mint ő.

 

A devizakötvényeket kevesen veszik

Az inflációhoz kötött kamatozású PEMÁK-ból (Prémium Euró Államkötvény) egyébként december végén 2,46 milliárd eurónyi, 775 milliárd forintnyi volt forgalomban, az MNB szerint ugyanakkor 167,9 milliárd forint volt a lakosságnál levő devizakötvények állománya. (Ebben ráadásul lehet kis mennyiségben külföldön kibocsátott intézményi devizás állampapír is.) A tranzakciókat tekintve ez közel hatmilliárdos mérséklődés 2013 vége óta, vagyis a devizás állampapírok az elmúlt évben nem voltak nagyon népszerűek a magánszemélyek körében. Nagyobbik részüket ezek szerint intézmények, vállalatok vették meg eddig.

Vonzó lehet a négyessel kezdődő kamat

A forintos állampapírok közül a legnagyobb mennyiségben az új, tavasszal bevezetett BMÁK (Bónusz Magyar Államkötvény) kelt el, 372 milliárd forint volt a december végi állomány. Ennek kamata a kincstárjegy-aukciókon kialakult piaci kamatból plusz kamatprémiumból áll. Nagy részét valószínűleg szintén intézményi befektetők vásárolták meg.

A Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) már több éve léteznek, az infláció feletti, a legtöbb esetben három százalékpontos kamatprémiumot fizetnek, a kisbefektetők is megbarátkozhattak már velük. A kamatprémiumnál alacsonyabb nem lehet a kamatuk, így úgy is tekinthetjük, hogy három százalékos garantált minimumkamatot ígérnek. Ez a fajta kötvény, akárcsak a BMÁK, tavaly évi négy százalék körüli vagy feletti kezdő kamatozással hívta fel magára a figyelmet. (A múlt héten új inflációkövető kötvényeket bocsátottak ki, és évi négy százalékra emelték ezek kamatprémiumát.)

Kevéske a babák súlya

Ami az egyre lejjebb szálló, 1,0-1,5 százalékos diszkontkincstárjegy-hozamok és banki kamatok mellett nagyon jó ajánlat volt, akkor is, ha a következő kamatmegállapításnál várhatóan csökkeni fog a kamat. Azoknak mindenképpen vonzóak lehettek ezek a változó kamatozású kötvények, akik a több éves futamidőt vállalni tudják.

 

A PMÁK állománya is 213 milliárd forinttal nőtt 2014 során, így nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a változó kamatozású papírok éve lett, ezek adták a növekmény zömét (PMÁK+PEMÁK+BMÁK). A fix kamatozású, postákon kapható Kincstári Takarékjegyek állománya (355 milliárd) ugyanis alig változott az év során, a Babakötvényekből és a Féléves Kincstárjegyből pedig csak kevés van a piacon.

Alacsony kamattal kevesebb fogyott

A lakosság nagy kedvence régóta a Kamatozó Kincstárjegy volt, ebből van messze a legtöbb, állománya év végéig 101 milliárddal 1089 milliárd forintra nőtt. Előnye a kisbefektetők számára, hogy egyszerű, könnyen érthető, egy éves, fixen kamatozó konstrukció. Hátránya, hogy a többi fix kamatozású befektetéshez hasonlóan ennek a kamata is csökkent, az év eleji 3,75 százalékról év végére 2,5 százalékra.

Ezen belül júniusban és júliusban viszonylag rövid idő alatt 3,25-ről 2,5 százalékra ment le a kamat, amivel párhuzamosan a Kamatozó Kincstárjegyek állománya is csökkenni kezdett a júniusi csúcshoz képest. (Február közepén azonban a kamat ismét három százalékra emelkedett, aminek hatása később fog kiderülni.)

 

A reálkamat lenne a fontos

A lakosság tehát tavaly vásárolt, ha nem is annyit, mint a korábbi években, kérdés, mi lesz az idén. Befektetési szakemberek szerint az átlagembert nagyban befolyásolja a kamat abszolút szintje is, nemcsak az, hogy mennyi reálkamatot kap az infláció felett. Az 1-2 százalékos minikamatok például nulla infláció mellett ugyanannyi plusz értéket hordoznak, mint a 9-10 százalékos kamat nyolc százalékos infláció mellett. Mégis elégedetlenek velük sokan.

Meglátjuk, mennyire sikerül majd ezt megértetniük a pénzügyi szakembereknek és újságíróknak a megtakarítókkal, és mennyire marad meg az elmúlt évek megtakarítási hajlandósága az állampapír-piacon. Az ÁKK mindenesetre tavaly év végi tervében szerény, 302 milliárdos növekményt tervezett a lakossági állampapírokból erre az évre. Az is elhangzott, hogy továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek majd a lakossági papírokra, keresni fogják a lakosság kegyeit. Ennek már vannak jelei, hiszen amint említettük, az inflációkövető PMÁK kamatprémiumát háromról négy százalékra, az egy éves fix kamatozású Kamatozó Kincstárjegyek kamatát 2,5-ről 3,0 százalékra emelték.

(Forrás: ÁKK, 2014. december)

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Állampapír / Kötvény Szamurájkötvények kibocsátásra készülődik a magyar állam
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 28. 10:11
Már zajlanak az előkészületek, néhány napon belül megtörténhet a tranzakció.
Állampapír / Kötvény Csak félig tért vissza az államkötvény-vásárlási kedv a karantén után
Eidenpenz József | 2020. június 8. 06:07
Egy éves a “szuperkötvény”. Magyarországon is fokozatosan lazították a mozgási korlátozásokat az utóbbi hetekben, így elvileg visszatérhet a lakosság a korábbi mindennapokhoz. De mennyire állt vajon helyre a karantén idején tavasszal mélypontra esett állampapír-jegyzési kedv? Még nem teljesen. Ami megmagyarázza a kormányzat idei devizakötvény-kibocsátásait is.
Állampapír / Kötvény Nagyon vették az állampapírokat a pénzintézetek
Privátbankár.hu / MTI | 2020. május 11. 14:43
A pénzintézetek márciusban komolyabb mennyiségű állampapírt vásároltak, derült ki az MNB friss adataiból.
Állampapír / Kötvény 2 milliárd euró értékben adtunk el kötvényt
MTI | 2020. április 23. 18:45
A pénzügyminiszter szerint sikeres volt Magyarország legújabb kötvénykibocsátása, 2 milliárd euró értékben sikerült értékesíteni. Varga Mihály azt is elmondta, hogy rekordalacsony hozam mellett sikerült mindez.
Állampapír / Kötvény Eurókötvényt bocsát ki Magyarország
Privátbankár.hu | 2020. április 22. 11:59
Az Államadósság Kezelő Központ nem sokkal azután jelentette be, hogy közzétette idei módosított finanszírozási tervét.
Állampapír / Kötvény Módosította idei finanszírozási tervét az ÁKK
Privátbankár.hu | 2020. április 22. 11:01
A Kormány a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos negatív gazdasági kilátások és a járvány gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális politikai lépések eredményeképp módosította a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját a GDP 1 százalékáról 2,7 százalékára. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya ennek megfelelően 367 milliárd forintról 1.234 milliárd forinttal 1.601 milliárd forintra emelkedett.
Állampapír / Kötvény Stabil az állampapírok értékesítése
Privátbankár.hu | 2020. április 20. 11:20
2020 első negyedévében összesen 1266 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság állampapírt. A nettó állománynövekedés a lejáratok, a visszaváltások és a visszavásárlások miatt 29,6 milliárd forintot tett ki.
Állampapír / Kötvény Mi lesz veled, Magyar Állampapír Plusz?
Eidenpenz József | 2020. március 30. 06:06
A 2019-es év a Magyar Állampapír Pluszról, avagy szuperkötvényről szólt. Ez az év mindent felforgatott, így a kötvény eladásai is csökkentek, miközben minden állam óriási kiadásoknak néz elébe. Mi lesz vajon a kötvény sorsa, változhatnak-e a kondíciói? – kérdeztünk elemzőket. Az biztos, hogy a kockázatos eszközök vonzereje nagyon megváltozott az utóbbi időben.
Állampapír / Kötvény A nap grafikonja: Nagyot estek a szuperkötvény-eladások
Eidenpenz József | 2020. március 24. 16:45
A múlt héten már csak harmincmilliárd forintért jegyezték a szuperkötvényt, azaz Magyar Állampapír Pluszt. Ami az eddigi legalacsonyabb érték, de persze a vírusválság miatt nem meglepő.
Állampapír / Kötvény Kinek érheti meg a nyugdíjkötvény?
Privátbankár.hu | 2020. március 16. 06:07
Az ÁKK egy újabb nagy dobásra készül 2020-ban, ami nem más, mint a nyugdíjcélú állampapír.
hírlevél