Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A korábbi éveknél kevesebb állampapírt vett a lakosság tavaly, de ez így is több százmilliárd forintot jelent. Hatalmas mennyiségű változó kamatozású kötvényt sikerült eladni, igaz, nagyobb részüket intézményeknek. A kamatok további csökkenésével érezhetően visszaesett a vásárlási kedv a fix kamatozású papíroknál, kérdés, az idén ez hogyan alakul majd.

Tavaly is szorgalmasan vették az állampapírt a magyar magánszemélyek, az MNB adatai szerint december végéig 346 milliárd forinttal, 2333 milliárd forintra nőtt a náluk levő állampapírok összértéke. Ennek csak egy kisebb része, mintegy 18+5,8 milliárd forint volt az úgynevezett átértékelődés, tehát az értékpapírok keletkező kamata, árfolyamnyeresége, a túlnyomó része új vásárlásokat jelent.

Lakosságnak eladni jó

Ez alacsonyabb összeg, mint a 2013-as rekordév 745 milliárdos vagy a 2012-es esztendő 500 milliárd forintos növekménye, ám ahogy a grafikonon is látható, még mindig összehasonlíthatatlanul jobb, mint az azt megelőző évek stagnálása, illetve lassú csökkenése.

 

Annak pedig jelentős előnyei vannak, ha a magyar állampapírok hazai kisbefektetők kezében vannak. Ők nem szállnak ki egykönnyen, egyik napról a másikra az értékpapírokból, mint néhány spekulációs célú vásárló. A kapott kamatokat sokkal nagyobb valószínűséggel hagyják belföldön, mint a külföldiek. Nemzetközi példák is azt mutatják, hogy ahol magas a hazai lakosság állampapír-vásárlási kedve, ott könnyebb a magas államadósságot finanszírozni, például Portugália, Egyesült Királyság, Írország. Olaszországban és Japánban.

Lakossági papírok intézményeknél

Az ÁKK (Államadósság Kezelő Központ) adatai szerint az úgynevezett lakossági állampapírok állománya 2014-ben 723 milliárd forinttal gyarapodott a forintban kibocsátott sorozatoknál, és mintegy 375 milliárd forinttal devizában, a PEMÁK nevű eurós államkötvények által. (Az euróadatokat hó végi MNB-középárfolyamon számoltuk át.)

 

A lakosság számára kibocsátott állampapírokat ugyanis egyes sorozatoknál megvásárolhatják vagy megvásárolhatták intézményi befektetők is, mint például befektetési alapok vagy biztosítók.  (Továbbá vállalatok, önkormányzatok, alapítványok stb.). Ennek tudható be főleg a jelentős különbség az MNB és az ÁKK kétféle adatsora között. Az ÁKK 2011 vége óta a korábbinál – és általában a bankbetéteknél is – kedvezőbb feltételekkel kínálja a lakosságnak az állampapírokat, ami időről időre az intézményi befektetők figyelmét is felkelti. Az átlagember számára egyébként biztató, hogy a profik is azt veszik, amikor tehetik, mint ő.

 

A devizakötvényeket kevesen veszik

Az inflációhoz kötött kamatozású PEMÁK-ból (Prémium Euró Államkötvény) egyébként december végén 2,46 milliárd eurónyi, 775 milliárd forintnyi volt forgalomban, az MNB szerint ugyanakkor 167,9 milliárd forint volt a lakosságnál levő devizakötvények állománya. (Ebben ráadásul lehet kis mennyiségben külföldön kibocsátott intézményi devizás állampapír is.) A tranzakciókat tekintve ez közel hatmilliárdos mérséklődés 2013 vége óta, vagyis a devizás állampapírok az elmúlt évben nem voltak nagyon népszerűek a magánszemélyek körében. Nagyobbik részüket ezek szerint intézmények, vállalatok vették meg eddig.

Vonzó lehet a négyessel kezdődő kamat

A forintos állampapírok közül a legnagyobb mennyiségben az új, tavasszal bevezetett BMÁK (Bónusz Magyar Államkötvény) kelt el, 372 milliárd forint volt a december végi állomány. Ennek kamata a kincstárjegy-aukciókon kialakult piaci kamatból plusz kamatprémiumból áll. Nagy részét valószínűleg szintén intézményi befektetők vásárolták meg.

A Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) már több éve léteznek, az infláció feletti, a legtöbb esetben három százalékpontos kamatprémiumot fizetnek, a kisbefektetők is megbarátkozhattak már velük. A kamatprémiumnál alacsonyabb nem lehet a kamatuk, így úgy is tekinthetjük, hogy három százalékos garantált minimumkamatot ígérnek. Ez a fajta kötvény, akárcsak a BMÁK, tavaly évi négy százalék körüli vagy feletti kezdő kamatozással hívta fel magára a figyelmet. (A múlt héten új inflációkövető kötvényeket bocsátottak ki, és évi négy százalékra emelték ezek kamatprémiumát.)

Kevéske a babák súlya

Ami az egyre lejjebb szálló, 1,0-1,5 százalékos diszkontkincstárjegy-hozamok és banki kamatok mellett nagyon jó ajánlat volt, akkor is, ha a következő kamatmegállapításnál várhatóan csökkeni fog a kamat. Azoknak mindenképpen vonzóak lehettek ezek a változó kamatozású kötvények, akik a több éves futamidőt vállalni tudják.

 

A PMÁK állománya is 213 milliárd forinttal nőtt 2014 során, így nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a változó kamatozású papírok éve lett, ezek adták a növekmény zömét (PMÁK+PEMÁK+BMÁK). A fix kamatozású, postákon kapható Kincstári Takarékjegyek állománya (355 milliárd) ugyanis alig változott az év során, a Babakötvényekből és a Féléves Kincstárjegyből pedig csak kevés van a piacon.

Alacsony kamattal kevesebb fogyott

A lakosság nagy kedvence régóta a Kamatozó Kincstárjegy volt, ebből van messze a legtöbb, állománya év végéig 101 milliárddal 1089 milliárd forintra nőtt. Előnye a kisbefektetők számára, hogy egyszerű, könnyen érthető, egy éves, fixen kamatozó konstrukció. Hátránya, hogy a többi fix kamatozású befektetéshez hasonlóan ennek a kamata is csökkent, az év eleji 3,75 százalékról év végére 2,5 százalékra.

Ezen belül júniusban és júliusban viszonylag rövid idő alatt 3,25-ről 2,5 százalékra ment le a kamat, amivel párhuzamosan a Kamatozó Kincstárjegyek állománya is csökkenni kezdett a júniusi csúcshoz képest. (Február közepén azonban a kamat ismét három százalékra emelkedett, aminek hatása később fog kiderülni.)

 

A reálkamat lenne a fontos

A lakosság tehát tavaly vásárolt, ha nem is annyit, mint a korábbi években, kérdés, mi lesz az idén. Befektetési szakemberek szerint az átlagembert nagyban befolyásolja a kamat abszolút szintje is, nemcsak az, hogy mennyi reálkamatot kap az infláció felett. Az 1-2 százalékos minikamatok például nulla infláció mellett ugyanannyi plusz értéket hordoznak, mint a 9-10 százalékos kamat nyolc százalékos infláció mellett. Mégis elégedetlenek velük sokan.

Meglátjuk, mennyire sikerül majd ezt megértetniük a pénzügyi szakembereknek és újságíróknak a megtakarítókkal, és mennyire marad meg az elmúlt évek megtakarítási hajlandósága az állampapír-piacon. Az ÁKK mindenesetre tavaly év végi tervében szerény, 302 milliárdos növekményt tervezett a lakossági állampapírokból erre az évre. Az is elhangzott, hogy továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek majd a lakossági papírokra, keresni fogják a lakosság kegyeit. Ennek már vannak jelei, hiszen amint említettük, az inflációkövető PMÁK kamatprémiumát háromról négy százalékra, az egy éves fix kamatozású Kamatozó Kincstárjegyek kamatát 2,5-ről 3,0 százalékra emelték.

(Forrás: ÁKK, 2014. december)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Állampapír / Kötvény Árnyoldala és pozitívuma is van az újabb devizakötvényeknek
Király Béla | 2020. november 15. 05:13
A korábbi kommunikációnak némileg ellentmond a csütörtökön bejelentett nagyobb összegű devizakötvény kibocsátás, de sok szempontból jónak tűnik az ÁKK lépése.
Állampapír / Kötvény Hatalmas mérföldkőnél a szuperállampapír
MTI | 2020. november 3. 12:13
Átlépte keddre az 5000 milliárd forintot a Magyar Állampapír Pluszban (MÁP+) lévő megtakarítások értéke - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter egy, a hivatalos Facebook oldalán kedden közzétett videóban.
Állampapír / Kötvény Azt hittük, a MÁP Plusz lesz a legjobb állampapír. Mekkorát tévedtünk!
Eidenpenz József | 2020. október 28. 05:07
A híres MÁP Plusz államkötvények hozamánál több mint kétszer magasabbat is el lehetett érni, ha valaki ehelyett eurós kötvénybe fektette a pénzét, méghozzá hasonlóan alacsony kockázat mellett. Hála persze annak, hogy a forint az utóbbi másfél évben rohamosan leértékelődött. Ez megtaníthatja a befektetőket arra, hogy még az állampapíroknál sem érdemes mindig mindent egy lapra feltenni.
Állampapír / Kötvény Szamurájkötvények kibocsátásra készülődik a magyar állam
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 28. 10:11
Már zajlanak az előkészületek, néhány napon belül megtörténhet a tranzakció.
Állampapír / Kötvény Csak félig tért vissza az államkötvény-vásárlási kedv a karantén után
Eidenpenz József | 2020. június 8. 06:07
Egy éves a “szuperkötvény”. Magyarországon is fokozatosan lazították a mozgási korlátozásokat az utóbbi hetekben, így elvileg visszatérhet a lakosság a korábbi mindennapokhoz. De mennyire állt vajon helyre a karantén idején tavasszal mélypontra esett állampapír-jegyzési kedv? Még nem teljesen. Ami megmagyarázza a kormányzat idei devizakötvény-kibocsátásait is.
Állampapír / Kötvény Nagyon vették az állampapírokat a pénzintézetek
Privátbankár.hu / MTI | 2020. május 11. 14:43
A pénzintézetek márciusban komolyabb mennyiségű állampapírt vásároltak, derült ki az MNB friss adataiból.
Állampapír / Kötvény 2 milliárd euró értékben adtunk el kötvényt
MTI | 2020. április 23. 18:45
A pénzügyminiszter szerint sikeres volt Magyarország legújabb kötvénykibocsátása, 2 milliárd euró értékben sikerült értékesíteni. Varga Mihály azt is elmondta, hogy rekordalacsony hozam mellett sikerült mindez.
Állampapír / Kötvény Eurókötvényt bocsát ki Magyarország
Privátbankár.hu | 2020. április 22. 11:59
Az Államadósság Kezelő Központ nem sokkal azután jelentette be, hogy közzétette idei módosított finanszírozási tervét.
Állampapír / Kötvény Módosította idei finanszírozási tervét az ÁKK
Privátbankár.hu | 2020. április 22. 11:01
A Kormány a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos negatív gazdasági kilátások és a járvány gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális politikai lépések eredményeképp módosította a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját a GDP 1 százalékáról 2,7 százalékára. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya ennek megfelelően 367 milliárd forintról 1.234 milliárd forinttal 1.601 milliárd forintra emelkedett.
Állampapír / Kötvény Stabil az állampapírok értékesítése
Privátbankár.hu | 2020. április 20. 11:20
2020 első negyedévében összesen 1266 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság állampapírt. A nettó állománynövekedés a lejáratok, a visszaváltások és a visszavásárlások miatt 29,6 milliárd forintot tett ki.
hírlevél