Tavaly is szorgalmasan vették az állampapírt a magyar magánszemélyek, az MNB adatai szerint december végéig 346 milliárd forinttal, 2333 milliárd forintra nőtt a náluk levő állampapírok összértéke. Ennek csak egy kisebb része, mintegy 18+5,8 milliárd forint volt az úgynevezett átértékelődés, tehát az értékpapírok keletkező kamata, árfolyamnyeresége, a túlnyomó része új vásárlásokat jelent.
Lakosságnak eladni jó
Ez alacsonyabb összeg, mint a 2013-as rekordév 745 milliárdos vagy a 2012-es esztendő 500 milliárd forintos növekménye, ám ahogy a grafikonon is látható, még mindig összehasonlíthatatlanul jobb, mint az azt megelőző évek stagnálása, illetve lassú csökkenése.
Annak pedig jelentős előnyei vannak, ha a magyar állampapírok hazai kisbefektetők kezében vannak. Ők nem szállnak ki egykönnyen, egyik napról a másikra az értékpapírokból, mint néhány spekulációs célú vásárló. A kapott kamatokat sokkal nagyobb valószínűséggel hagyják belföldön, mint a külföldiek. Nemzetközi példák is azt mutatják, hogy ahol magas a hazai lakosság állampapír-vásárlási kedve, ott könnyebb a magas államadósságot finanszírozni, például Portugália, Egyesült Királyság, Írország. Olaszországban és Japánban.
Lakossági papírok intézményeknél
Az ÁKK (Államadósság Kezelő Központ) adatai szerint az úgynevezett lakossági állampapírok állománya 2014-ben 723 milliárd forinttal gyarapodott a forintban kibocsátott sorozatoknál, és mintegy 375 milliárd forinttal devizában, a PEMÁK nevű eurós államkötvények által. (Az euróadatokat hó végi MNB-középárfolyamon számoltuk át.)
A lakosság számára kibocsátott állampapírokat ugyanis egyes sorozatoknál megvásárolhatják vagy megvásárolhatták intézményi befektetők is, mint például befektetési alapok vagy biztosítók. (Továbbá vállalatok, önkormányzatok, alapítványok stb.). Ennek tudható be főleg a jelentős különbség az MNB és az ÁKK kétféle adatsora között. Az ÁKK 2011 vége óta a korábbinál – és általában a bankbetéteknél is – kedvezőbb feltételekkel kínálja a lakosságnak az állampapírokat, ami időről időre az intézményi befektetők figyelmét is felkelti. Az átlagember számára egyébként biztató, hogy a profik is azt veszik, amikor tehetik, mint ő.
A devizakötvényeket kevesen veszik
Az inflációhoz kötött kamatozású PEMÁK-ból (Prémium Euró Államkötvény) egyébként december végén 2,46 milliárd eurónyi, 775 milliárd forintnyi volt forgalomban, az MNB szerint ugyanakkor 167,9 milliárd forint volt a lakosságnál levő devizakötvények állománya. (Ebben ráadásul lehet kis mennyiségben külföldön kibocsátott intézményi devizás állampapír is.) A tranzakciókat tekintve ez közel hatmilliárdos mérséklődés 2013 vége óta, vagyis a devizás állampapírok az elmúlt évben nem voltak nagyon népszerűek a magánszemélyek körében. Nagyobbik részüket ezek szerint intézmények, vállalatok vették meg eddig.
Vonzó lehet a négyessel kezdődő kamat
A forintos állampapírok közül a legnagyobb mennyiségben az új, tavasszal bevezetett BMÁK (Bónusz Magyar Államkötvény) kelt el, 372 milliárd forint volt a december végi állomány. Ennek kamata a kincstárjegy-aukciókon kialakult piaci kamatból plusz kamatprémiumból áll. Nagy részét valószínűleg szintén intézményi befektetők vásárolták meg.
A Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) már több éve léteznek, az infláció feletti, a legtöbb esetben három százalékpontos kamatprémiumot fizetnek, a kisbefektetők is megbarátkozhattak már velük. A kamatprémiumnál alacsonyabb nem lehet a kamatuk, így úgy is tekinthetjük, hogy három százalékos garantált minimumkamatot ígérnek. Ez a fajta kötvény, akárcsak a BMÁK, tavaly évi négy százalék körüli vagy feletti kezdő kamatozással hívta fel magára a figyelmet. (A múlt héten új inflációkövető kötvényeket bocsátottak ki, és évi négy százalékra emelték ezek kamatprémiumát.)
Kevéske a babák súlya
Ami az egyre lejjebb szálló, 1,0-1,5 százalékos diszkontkincstárjegy-hozamok és banki kamatok mellett nagyon jó ajánlat volt, akkor is, ha a következő kamatmegállapításnál várhatóan csökkeni fog a kamat. Azoknak mindenképpen vonzóak lehettek ezek a változó kamatozású kötvények, akik a több éves futamidőt vállalni tudják.
A PMÁK állománya is 213 milliárd forinttal nőtt 2014 során, így nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a változó kamatozású papírok éve lett, ezek adták a növekmény zömét (PMÁK+PEMÁK+BMÁK). A fix kamatozású, postákon kapható Kincstári Takarékjegyek állománya (355 milliárd) ugyanis alig változott az év során, a Babakötvényekből és a Féléves Kincstárjegyből pedig csak kevés van a piacon.
Alacsony kamattal kevesebb fogyott
A lakosság nagy kedvence régóta a Kamatozó Kincstárjegy volt, ebből van messze a legtöbb, állománya év végéig 101 milliárddal 1089 milliárd forintra nőtt. Előnye a kisbefektetők számára, hogy egyszerű, könnyen érthető, egy éves, fixen kamatozó konstrukció. Hátránya, hogy a többi fix kamatozású befektetéshez hasonlóan ennek a kamata is csökkent, az év eleji 3,75 százalékról év végére 2,5 százalékra.
Ezen belül júniusban és júliusban viszonylag rövid idő alatt 3,25-ről 2,5 százalékra ment le a kamat, amivel párhuzamosan a Kamatozó Kincstárjegyek állománya is csökkenni kezdett a júniusi csúcshoz képest. (Február közepén azonban a kamat ismét három százalékra emelkedett, aminek hatása később fog kiderülni.)
A reálkamat lenne a fontos
A lakosság tehát tavaly vásárolt, ha nem is annyit, mint a korábbi években, kérdés, mi lesz az idén. Befektetési szakemberek szerint az átlagembert nagyban befolyásolja a kamat abszolút szintje is, nemcsak az, hogy mennyi reálkamatot kap az infláció felett. Az 1-2 százalékos minikamatok például nulla infláció mellett ugyanannyi plusz értéket hordoznak, mint a 9-10 százalékos kamat nyolc százalékos infláció mellett. Mégis elégedetlenek velük sokan.
Meglátjuk, mennyire sikerül majd ezt megértetniük a pénzügyi szakembereknek és újságíróknak a megtakarítókkal, és mennyire marad meg az elmúlt évek megtakarítási hajlandósága az állampapír-piacon. Az ÁKK mindenesetre tavaly év végi tervében szerény, 302 milliárdos növekményt tervezett a lakossági állampapírokból erre az évre. Az is elhangzott, hogy továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek majd a lakossági papírokra, keresni fogják a lakosság kegyeit. Ennek már vannak jelei, hiszen amint említettük, az inflációkövető PMÁK kamatprémiumát háromról négy százalékra, az egy éves fix kamatozású Kamatozó Kincstárjegyek kamatát 2,5-ről 3,0 százalékra emelték.
|
| (Forrás: ÁKK, 2014. december) |
Tízmilliárdokról döntött a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. 
