Hozzáférés devizában is
A nyílt, minden szekciótag számára hozzáférhető MMTS-rendszerrel szemben az MTS inkább zártkörű, a koncentrált bankközi piac igényeit szolgálja ki. Számos országban használják az állampapír-ügyletek lebonyolítására (például Olaszország, Ausztria, Lengyelország, Hollandia, Izrael), ezen nemzeti piacok közül minden cég ott tud üzletet kötni, amely piacra előfizetett. Ezen kívül van egy központi, EuroMTS nevű rendszer is, amely minden országból a leglikvidebb állampapírokat tartalmazza összegyűjtve. (Köztük hazai, devizában kibocsátott államkötvényeket is.)
|
Nőnek az árjegyzési mennyiségek, csökkennek a marzsok Az új rendszertől az ÁKK-nál azt remélik, hogy a másodpiaci forgalom minél nagyobb része elektronikus platformra terelődik át – mondta el Bangó Zsolt, a szervezet főosztályvezetője. Eddig a forgalomnak csak alig egy százaléka bonyolódott a tőzsdén keresztül,a többi tőzsdén kívüli ügyletekben. Egy új rendszer önmagában pótlólagos keresletet nem generál ugyan, de de felhasználóbaráttá teszi a rendszert, szélesebb körben lesz hozzáférhető. A tőzsdei kereskedési rendszert nem kötvényekre tervezték, ezt igen – tette hozzá. Az új rendszer változást hoz az árjegyzésben is, már január 1-től nőnek az árjegyzésben szereplő mennyiségek (100-ról 300 millió forintra, illetve referenciapapíroknál 200-ról 500-ra). Április 1-től pedig a maximális marzsokat is szűkíteni szeretnék. Változik majd az árjegyzési idő is, naponta öt órát kell vállalni, a 9-től 16.45-ig terjedő időszakban. Ezen belül 9-től és 13.45-től lesz egy-egy negyed órás kötelező időszak. Január 1-től csak az elsődleges forgalmazók csatlakozhatnak a rendszerhez, később fokozatosan másik is. (Lesznek market makerek, azaz árjegyzők, és market userek, azaz felhasználók.) |
Ha a magyar cégek használják az MTS-rendszert, az megkönnyíti számukra azt is, hogy más országok papírjaival vagy a hazai devizakötvényekkel kereskedjenek, de az is igaz, hogy erre csak egy kisebb részüknek lesz igénye - az OTP-nek várhatóan lesz – mondta a szakember. A külföldi tulajdonú bankoknak, amelyek devizakötvény-kereskedelmüket jellemzően valamely európai központjukban bonyolítják, jellemzően nincs erre a funkcióra szükségük.
A külföldiek szeretik igazán
Az MMTS-rendszert alapvetően részvény-kereskedelemre fejlesztették ki, így egyes műveletek, mint a kétoldalú árjegyzés, csak korlátozottan használhatók benne, ez például növelte az alkalmazott árjegyzési marzsot. A váltás okai közé tartozik Kerekes Márton szerint az is, hogy a BÉT várhatóan valamikor a közeljövőben új rendszerre tér majd át, és az osztrák tulajdonosok által szorgalmazott Xetra-rendszernek például nincs kötvénykereskedelmi platformja.
Az új rendszert főleg a külföldi székhelyű cégek támogatták, amelyek eleve rendelkeznek hasonló terminálokkal Londonban, így nekik kényelmes, annak ellenére, hogy korábban az MMTS-termináljaikat is kiépítették. (Londonból kereskedik például a Nomura és a Goldman Sachs.) Ezen kívül az MTS megkönnyíti az új külföldi befektetők belépését is erre a piacra, ami többletlikviditást hozhat, közelítünk ezzel a nemzetközi standardokhoz. Konkrétan felmerült korábban az ÁKK vezetői nyilatkozataiban, hogy egy kínai bankkal folytatnak tárgyalásokat, amely január 1-től elsődleges forgalmazóvá szeretne válni. A hazai cégek viszont ellenérdekeltek voltak az új rendszer kiépítésében, ami nekik jelentős költségeket okoz – mondta el Kerekes Márton.
Pánik idején a legjobb
Az új rendszer növeli a transzparenciát a terminálok tulajdonosai számára, mert látszanak a konkrét üzletkötések és az ajánlati könyvek. Eddig még az ÁKK is csak a Keler napi összesítéseiből értesült a hazai piacon túlsúlyban levő tőzsdén kívüli (Reuters Dealing-terminálokon vagy bankközi telefonos piacon bonyolított) tényleges üzletekről, a tőzsdén csak a forgalom kis része bonyolódott.
A transzparenciára visszatérve, egyéb piaci szereplők, adatszolgáltatók (vendorok) felé az MTS-rendszer gazdája ugyanúgy pénzért adja majd el az adatokat, mint a tőzsdék szokták. Kisbefektetők vélhetően ezen keresztül tájékozódhatnak majd. A tipikus kisbefektetők, akik pár százezer forintos összegekkel vásárolnak állampapírt, a változásokból várhatóan semmit sem fognak észrevenni. Azon nagyon kevés számú vájt fülű magánbefektető viszont, aki időnként eddig is adott – általában néhány millió forintos - megbízásokat állampapírokra a tőzsdén, kénytelen lesz a forgalmazókhoz fordulni. Ugyanez a helyzet, legalábbis kezdetben, azokkal a hazai brókercégekkel, amelyek nem elsődleges állampapír-piaci forgalmazók (Buda-Cash, Concorde, Quaestor stb.).
|
Javítja-e a keresletet egy új kereskedési rendszer? Információink szerint az MNB-ben még 2006-ban Kármán András készített egy tanulmányt, amely megállapította, hogy a magyar kötvény piac likviditását egy új, nemzetközi kereskedési rendszer bevezetésével lehetne emelni. (Ezt a célt szolgálhatja az MTS bevezetése is.) A kereskedők amiatt is ellenezték a bevezetést, mert nem hittek abban, hogy egy új rendszer drámaian növelné a forgalmat. A változás egy másik mozgatója, hogy sok éve jelentős a forrásverseny a magyar bankok és az állam között. Az állam az MTS bevezetésétől várja a külföldi befektetők érdeklődésének növekedését a magyar papírok iránt. Úgy tudni, voltak korábban is próbálkozások a rendszer bevezetésére, de akkor olyan magas költségek kellett, hogy elvetéltek a piac ellenállásán. Most más konstrukcióban, az állam aktívabb szerepvállalásával elfogadható kompromisszum jött létre. |
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
