|
| Nagy Márton |
Április végéig 400-800 milliárd forintos állampapír-keresletet vár az MNB új, nem konvencionálisnak nevezett intézkedéseitől. A két hetes betétet április végéig fokozatosan megszüntetik. Ezen kívül 20 százalékkal emelik az IRS-ek (kamatcsere-ügyletek) mennyiségét és javítják árazásukat. Ez a hosszabb lejáratok felé tereli a banki forrásokat.
Az úgynevezett önfinanszírozási program ma már az eszköztár minden elemét érintette – mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke. Szerinte annak ellenére, hogy a jegybanki mérleg zsugorodik, mégis monetáris enyhítés történik, mert a kamatok csökkennek. A sérülékenység csökken, a kamatok mérséklődnek a kamatgörbe teljes szakaszán. Ezzel csökken az ország finanszírozásának költsége is.
Jobbak vagyunk, mint Lengyelország
A sérülékenység az adósság devizaarányában is megmutatkozik, 2016 végéig 27 százalékra csökkenhet az évekkel korábbi, 2011-es, majdnem 50 százalékos mértékről. A programot összehangolták az NGM és az ÁKK kibocsátási tervével.
Amíg tavaly a lengyel hozamgörbe tavaly emelkedett a hosszú szakaszon, vagyis a magyar hozamgörbe süllyedt, a hozamok csökkentek – mondta el Nagy Márton. (Lengyelországban a szélsőséges nacionalisták győzelmét hozó őszi választások és előzményeik a részvények, a deviza leértékelődését is eredményezték – a szerk.)
Hitelezz, vagy vegyél állampapírt
A két hetes betét kivezetése összhangban van az MNB céljaival, méghozzá kétféleképpen. A bankok szerintük vagy fokozottabban fognak KKV-ket hitelezni, vagy az elfogadható fedezetnek számító állampapírokat vásárolják majd. Mindkettő hatása pozitív.
Ezzel lényegében az történt, amit a hazai tőkepiac várt. A lépések a várakozások szerint forintgyengítő hatásúak, bár annyira bejött a piaci várakozás (vagy kiszivárgott a terv), hogy ez már régen beépülhetett a forint árfolyamába. Lehet, hogy ez volt az utóbbi napok forintgyengülésének magyarázata, bár a nemzetközi környezet is a feltörekvő piaci devizák gyengítése irányába hatott.
Az utóbbi napokban 313-314 forint környékéről 317-318 forintra drágult az euró. Az euró/forint ma reggel a 319 forintot is érintette, később határozottan visszaesett. Délután háromkor, egy órával a bejelentés után már csak 317,30 körül járt.
Kellene még 500-1000 milliárd
A 2016-os évben 500-1000 milliárd forintnyi banki állampapír-vásárlásra lesz szükség ahhoz, hogy az államadósság finanszírozási terve teljesüljön – hangzott el az MNB sajtóbeszélgetésén. A bankok már 2015-ben is több mint 1500 milliárd forintnyi állampapírt vásároltak, jóval többet, mint a szintén nettó vásárló magyar lakosság.
Az áprilisi átállás indokai között szerepel, hogy márciusig jelentős devizaswapok járnak le a forintosításhoz kapcsolódóan, március közepén például 2,1 milliárd eurónyi. A bankok számára előírt LCR-szabályozás (likviditás-fedezeti követelmény) áprilisban szigorodik 100 százalékra. Az ÁKK finanszírozási tervében is ekkor vannak a legsúlyosabb tételek. Végül a bankoknak is szükségük van időre ahhoz, hogy alkalmazkodjanak – mondták el. (További részletek a jegybank közleményéből itt láthatók.)
Ezzel vége? – kérdezték a jegybankároktól a háttérbeszélgetésen. Ne azt írják, hogy vége, mert soha nem lehet vége. Minden jegybanki mérlegnek megvan azonban a leghatékonyabb összetétele, most ez az eszköztár látszik a legmegfelelőbbnek – mondta Nagy Márton.
Innovációra és kutatásra. Hét pályázati konstrukciót is meghirdettek. 
