Ami nem bóvli, az sokkal vonzóbb

Szeptember közepe óta a külföldi befektetőknél lévő 3500 milliárd forintos állomány 3700 milliárdra emelkedett - nyilatkozta Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a Magyar Hírlap hétfői számában.

Külföldi befektetők magyar állampapír-állománya 2015 eleje óta. A csökkenés megtorpant, az ősszel már valóban látszik némi növekedés.

A szakember szerint a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s döntései után a héten várhatóan a Moody’s is befektetésre ajánlja a magyar adósságbesorolást. A felminősítések hatására csökkennek a hozamok mind a forintalapú, mind pedig a devizakötvényeknél, tehát olcsóbb finanszírozni a magyar államot.

Olcsóbb lehet devizában, mint forintban

Tény, hogy a befektetésre ajánlott hitelminősítések birtokában ismét bocsáthat ki devizakötvényt Magyarország - mondta a lapnak Barcza György. Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a devizában való eladósodás olcsóbb, ugyanakkor kockázatosabb is. Ezért fontos továbbra is belföldi, forintalapú kibocsátás - fogalmazott. Azt egyelőre nem árulta el, hogy a lejáró devizaadósságot miből (forint- vagy devizaalapú kibocsátásból) újítják meg, ha viszont sor kerül devizakibocsátásra, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint euróban denominált kötvényeket bocsátunk ki.

Mivel pótolják a letelepedési kötvényekből drágán megszerzett eurót?

A devizakötvények kérdésének nem csak az alacsony árazás ad aktualitást. Az elmúlt évben döntően két forrásból finanszírozták a devizalejáratokat: a lakosság által vásárolt (eurós) államkötvényekből és a gazdag külföldiek által vásárolt letelepedési államkötvényekből.

Az állam magas hozamígérettel néhány év alatt megtízszerezte a lakossági állampapírok állományát (az MNB nemrég publikált a Privátbankár.hu-n egy tanulmányt arról, miért nem jelentett ez mégsem extra terhet a költségvetésnek).

A letelepedési államkötvényekből egymilliárd euró folyt be az államkasszába, itt azonban már nem olyan szép a kép: igencsak drágán jut forráshoz az állam, gazdaggá téve homályos hátterű, offshore kötődésű cégeket illetve a mögöttük álló titokzatos tulajdonosokat. Mostanra a nemzetgazdasági miniszter is elismerte, hogy jelenlegi formájukban nem tarthatóak meg - míg azonban Lázár János már a megszüntetésükről beszélt, a miniszter még a fegyvertárban tartaná ezt az eszközt. Az biztos, hogy a Jobbik ezt szabta feltételül az alkotmánymódosítás támogatásához - a kormány szerint azonban nem a "zsarolásnak" engednek, úgy tesznek, mintha szerintük is épp most lenne ideje a kivezetésnek.