Az Államadósság Kezelő Központnak köszönhetjük, hogy ilyen jól lehetett finanszírozni az államadósságot az idén. Olyan jól működő rendszert építettek ki, amelyet nemzetközileg is elismernek - mondta Töröcskei István, az ÁKK vezérigazgatója.
Esik vagy fúj, IMF-fel vagy anélkül
Az ÁKK reméli, hogy lesz jövőre IMF-megállapodás, de azt is, hogy annak közvetlen finanszírozási szerepe nem lesz 2013-ban. Az ÁKK-nál azonban minden eshetőségre felkészülnek. Önkormányzati hitelátvállalás lesz 2013-ban, de érdemileg nem fog változtatni az elképzeléseken. Egy része, közel 80 milliárd még az idén megtörténik, a maradék 400-500 milliárd pedig jövőre. De ez valószínűleg nem játszik majd érdemi szerepet a finanszírozásban – mondta Borbély László András vezérigazgató-helyettes (képünkön).
A következő aukciós időpont jövő csütörtök lett volna, ám a rövid hét miatt elmarad. Idén 88 aukció volt, általában stabil kereslet mellett. Kötvényekből a többlet-értékesítés az eredetileg meghirdetett összeghez képest 431 milliárd forint volt, hasonlóan az előző évi 440 milliárd forinthoz. Így 1154 milliárd helyett 1585 milliárdért értékesítettek idén és már szeptemberben teljesítették az éves tervet.
Nőhet az átlagos futamidő
A hozamok jelentősen csökkentek. Januárban még az államcsőd lehetőségéről cikkeztek, bár az még akkor sem volt így igaz – mondta el Borbély. Nyártól komoly hozamcsökkentés indult, párhuzamosan a jegybanki hozamcsökkentéssel. A külföldiek kezében levő államkötvény-állomány 3790 milliárdról 5020 milliárd forintra emelkedett december 17-ig. Vagyis több, mint négymilliárd eurónyi állampapírt vettek meg a külföldiek forintban.
Az átlagos hátralevő futamidő 4,5 évről 4,2 év környékére csökkent, ebben szerepe van azonban egy közeledő nagyobb államkötvény-lejáratnak is februárban. Ez után az átlagos futamidő ismét nőni fog.
Szépen vásárol a lakosság
A lakosság is sok állampapírt vásárolt, az előzetes becslések szerint év végére az állománya valószínűleg meghaladja majd az 1200 milliárd forintot. Az már nem olyan kedvező, hogy ennek nagy része az egy éves futamidőre jut. Azt vélelmezik azonban, hogy ha elégedett a lakosság a hozamokkal, akkor automatikusan megújítja majd befektetését. Várhatóan közel 450 milliárd forinttal nő az idén a lakosság állománya.
A központi költségvetés adóssága várhatóan csökken majd, az előző évi 74,6 százalékról 70,3+2,7, azaz 73 százalékra. Az árfolyamváltozások ugyanis ezúttal 2,7 százalékkal csökkentették a központi kormányzat adósságának forintértékét. 995 milliárddal több bruttó forintkibocsátás, 231 milliárd forinttal kisebb nettó kibocsátás volt idén a NYRAA (Nyugdíjreform – és Adósságcsökkentő Alap) 241 milliárd forintos bevétele miatt.
Hosszú papírt is vegyenek
A tervek szerint jövőre 834 milliárd forint lesz a központi költségvetés deficitje (idén 571 milliárd volt), és 619 milliárd forintos finanszírozási igényre számítanak a tavalyi 942 milliárd forint után. Bizonytalansági tényezők persze vannak, így az EU-transzferek egyenlege jelentősen el szokott térni a tervezettől.
Az idei tervek hasonlóak a tavalyihoz, folytatják a nyugdíjvagyon értékesítését, további biztonsági tartalékokat építenek ki. A lejáró devizát lehetőleg devizában, a lejáró forintadósságot lehetőleg forintban szeretnék megújítani. A lakossági értékesítést tovább növelnék, új termékeket és aktív marketingkampányt terveznek, szeretnék a hosszabb futamidejű termékeket is megkedveltetni az ügyfelekkel.
Egy aukció nem csinál telet, vagy nyarat
A bruttó kibocsátás az idei 4907 milliárd forintról várhatóan 5896 milliárdra nő, de ahogy Borbély elmondta, ha rosszak lesznek a körülmények, ezt csökkenthetik, ha jók, emelhetik. Egy-két aukció eredményéből, mennyiségéből nem kell majd messzemenő következtetéseket levonni – mondta.
Bruttó 4-4,5 milliárd forint összegű devizakibocsátást terveznek, ez nemzetközi piaci kibocsátás lenne. Borbély szerint ezt az NGM-el is egyeztették, és félreértés, hogy Matolcsy György miniszter azt mondta volna, nem lesz devizakibocsátás. Valószínűleg nettó kibocsátásról lehetett szó.
Csak jó áron adják a nyugdíjvagyont
A nettó forintkibocsátás 731 milliárd forint lehet, a nettó devizakibocsátást majdnem nullszaldósra, 47 milliárd forintra tervezik, amibe már a várható PEMÁK- értékesítést (az új eurós lakossági kötvényeket) is beleszámolták. Jövőre 5,1 milliárd eurónyi devizaforrás jár le, ezt devizaforrásokból szeretnék megújítani, A forintkibocsátás csökkenne, de továbbra is meghatározó elem, akárcsak a lakossági források. A nyugdíjvagyont tovább értékesítik, de nincs ezzel kapcsolatban konkrét cél, szeretnének mindent veszteség nélkül értékesíteni, mert ebből láthatóan komoly politikai vita alakult ki – mondta el Borbély.
Az IMF-hitel felára 200 bázispont körül lehet, a piacon várhatóan 250-300 bázispontos felárral tudunk forráshoz jutni – jegyezte meg Borbély. Ezen kívül, ha egy tartalékot felhasználnánk, már nem maradna tartalék. Ami a jelenlegi tartalékokat illeti, az ÁKK-nak az MNB-nél levő tartós betétje jelenleg 1,7-1,8 milliárd euró körül van.
A nemzetgazdasági miniszter Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a kormány átadta a 2026-os költségvetés tervezetét a Költségvetési Tanácsnak.
