A PricewaterhouseCooper sajtóbeszélgetésén hangzott el, hogy eddig Magyarország nem tartozott a kiemelt bevándorlási célországok közé, a tehetősebb harmadik országbeli réteg idáig inkább Nagy-Britanniát, vagy más EGT-ország lehetőségeit preferálta, ahol jelentősen drágábban juthattak hozzá letelepedési engedélyhez. Magyarország a befektetendő összeg, valamint a földrajzi adottsága miatt is jelentős előnyt élvezhet és versenybe szállhat más országok hasonló formában működtetett rendszerei által ajánlott lehetőségeivel. Ez a felállás jelentősen változhat, viszont ehhez egyszerűsíteni kellene a kötvényvásárlás folyamatát – hangsúlyozta Imecs Attila, a PwC Magyarország adóosztályának menedzsere.
Hogyan is kezdődött?
Tavaly decemberben a magyar kormány módosította a harmadik országbeli (nem az Európai Gazdasági Térség állampolgára) állampolgárok Magyarországra történő beutazásáról, valamint tartózkodásról szóló jogszabályt és nemzetközi mintára lehetővé tette a speciális nemzetgazdasági érdekből történő letelepedést. A letelepedés alapfeltétele, hogy a külföldi magánszemély, vagy a tulajdonában álló cég 250 ezer euró értékben vásároljon külön erre a célra kibocsátott magyar államkötvényt és ezt 5 évig meg is tartsa. Jelenleg még kérdéses, hogy mennyire tudja a magyar kormány vonzóvá tenni a letelepedés feltételeit.
Idén február 20-ától hatályos a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete, ami a 250 ezer eurós államkötvény kibocsátás részleteit szabályozza. Az államkötvények forgalmazását zártkörűen az Államadóság Kezelő Központ végzi, amely szerződéses jogviszonyt létesít az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős bizottsága által jóváhagyott vállalkozásokkal. Ezek a vállalkozások, nem Magyarország területén bejegyzett jogi személyek, az adott ország területén szerződnének azokkal a külföldi magánszemélyekkel, vagy többségi tulajdonukban lévő cégekkel, akik szeretnének letelepedni Magyarországon.
Ki köt majd szerződést?
Idén március 4-én az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága jóváhagyta egy Hungary State Special Dept Fund nevű cég részére, hogy Kína, valamint Vietnám vonatkozásában forgalmazza a letelepedési célra kibocsátott magyar államkötvényeket. Áprilisban jogosultságot kapott ugyanez a cég arra is, hogy a Magyarországon tartózkodó kínai és vietnámi állampolgárok esetében is eljárhassanak.
Valószínűsíthető, hogy más országokkal kapcsolatban is létrejön egy-egy vállalkozás, mely jogosultságot kap a 250 ezer eurós államkötvények forgalmazására, viszont jelenleg nem áll rendelkezésre információ arról, hogy milyen pályázatok vannak folyamatban.
Nem csak egyszer nyerünk befektetéseket?
A PwC szakembere szerint a befektetési célú letelepedési engedély alapjában véve egy igen jó eszköz Magyarország részére, hogy a 4-5 százalékos kamatra felvett hitelét az államkötvényekkel 2 százalékra strukturálja át. A letelepedési engedéllyel rendelkezők a jelenlegi jogszabályok alapján személyi jövedelemadó, valamint társadalombiztosítás szempontjából magyar illetőségűekké válnak, tehát jövedelmükön adót és tb-t fognak fizetni Magyarországon. Mivel ez egy 5 éves befektetés, így előfordulhat, hogy a külföldiek áthelyezik gazdasági tevékenységüket Magyarország területére, jövedelmük egy részét mindenképp Magyarországon költik el, ezáltal is növelve a fogyasztáson keresztül mutatkozó adóbevételt.
„Nemcsak az lenne fontos, hogy az ország megnyerje a befektetők bizalmát, hanem az is, hogy ezt a bizalmat legalább az 5 éves befektetési időszakban megtartsa, esetleg növelni tudja annak érdekében, hogy a befektetési céllal Magyarországra letelepedett külföldiek esetenként munkahelyeket teremtsenek. Ezek a lehetőségek sem zárhatóak ki, mivel egy hosszabb távú befektetésről beszélünk, így előfordulhat, hogy az egyszeri befektetés kapcsán a külföldiek áthelyezik gazdasági tevékenységüket az ország területére. Mivel nem munkavégzés céljából történő letelepedésről beszélünk, ezért feltételezhetjük, hogy ezek a külföldiek nem feltétlenül veszélyeztetik Magyarország, vagy az Unió munkaerő piacát” – tette hozzá Imecs Attila.
Valerij Zaluzsnij, aki most Ukrajna brit nagykövete, kijelentette, hogy az észak-koreaiak közvetlen részvételével az ukrajnai háborúban tulajdonképp már megkezdődött a harmadik világháború. 
