BUX
36 591.83
-0.45%
-165.00
OTP
11 070.00
-0.27%
-30.00
MOL
1 770.00
-0.84%
-15.00
RICHTER
7 200.00
-0.41%
-30.00
MTELEKOM
383.00
-0.26%
-1.00
 
TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
2019. április 11. 17:34

A reálkamatok az MNB szerint évi három százalékos mínuszba süllyedtek, ám a magánszemélyek helyzete jobb a magasabb lakossági kamatok miatt. Hosszú távra visszatekintve azonban a jelenlegi időszak extrém hosszú kamatsivatagnak számít. A sok éves átlagos reálkamat ugyanis jóval magasabb volt a mostaninál.

Tele van a sajtó azzal, hogy az állam mennyire nagylelkű mostanában a lakossági állampapírokkal, és ez így is van. Relatíve, más országokhoz képest ezek nagyon sokat fizetnek, és biztos, hogy sokkal alacsonyabb kamattal is meg lehetne oldani az államadósság finanszírozását. De ez nem jelenti azt, hogy minden megtakarítóval ilyen jók. Inkább csak megkegyelmeztek egy szűkebb körnek, a megtakarítással rendelkező magánszemélyeknek.

“Pénzügyi elnyomásnak”, a “megtakarítások kisajátításának” nevezik Nyugat-Európában is gyakorta az alacsony jegybanki kamatok, nulla közeli betéti kamatok, nulla közeli vagy az alatti állampapír-hozamok okozta helyzetet. Még a mérsékelt, “mainstream” sajtóban is, mert tény, hogy amikor 1,5 százalék körül mozog az euró-infláció, akkor az ez alatti kamatok mind veszteséget jelentenek. Ami végső soron az államnak, a kormányzatnak jó.

Akkor a magyar államnak most nagyon jó? Nagyon. Az MNB inflációs jelentésében van egy ábra, amely a reálkamatokat a “benchmark hozam” (állampapír-piaci referenciahozam) és a bankbetétek alapján határozza meg. (A reálkamat az infláció feletti, illetve alatti kamatot jelenti.) Ez most súlyosan negatív, évi három százalék körüli.

(MNB)

Vagyis aki egy év körüli (nem lakossági) kincstárjegybe vagy bankbetétbe fektet, az várhatóan minden száz forintból hármat el fog bukni a következő egy évben. Kis– és nagyvállalatok, bankok, befektetési alapok, biztosítói vagyonok (bennük lakossági pénzekkel), társasházak vagy alapítványok, egyesületek vagy egyházak. Amint az említett ábra mutatja, a mostani évtized elején még 1-2 százalék pozitív reálkamathoz lehetett jutni ezekből a megtakarításokból, az előző évtized második felében pedig a 4-5 százalék sem volt ritka.

Inflációs sokk után

Persze az infláció is más volt. A rendszerváltás után, a szocialista gazdaság összeomlása számos sokkot okozott, az infláció is elszabadult, 20-35 százalék közé. De még a kétezres évek elején is a tíz százalékot verdeste. (Lásd a második ábrát.) Tulajdonképpen a befektetőknek mindegy, hogy tíz százalék infláció mellett 12, vagy nulla százalék pénzromlás mellett két százalék kamatot kapnak. A gyakorlatban a magas kamatoknak pszichológiai hatása, plusz vonzereje van, ezt mutatta ki már több közvélemény-kutatás a pénzügyi szektorban.

Ám nem mindenki számára lényeges a diszkont kincstárjegyek hozama, és nem mindenki hagyja a bankban a pénzét, különösen nem az utóbbi években. Így a lakossági reálkamat kiderítéséhez más adatokat kell keresnünk. Volt, amikor az akciós betéteket keresték leginkább a befektetők, mostanában inkább az állampapírokat.

Az irányadó lakossági kamat

Irányadó mutató lehet az egy éves lakossági kincstárjegyek hozama, azok ugyanis rendszerint a múltban a bankbetétekkel versenyeztek. Ha túlságosan lemaradtak azoktól, akkor ha késéssel is, de igazítottak rajtuk.

Ábrázoltuk tehát a lehető leghosszabb időtávra, 2001-től a 12 havi inflációt és a hozzá tartozó egy éves lakossági állampapír-kamatot. A lakossági kamatot azonban visszamenőleg számoltuk, tehát 2001 januárjához az ábrán 2000. januári befektetéssel elérhető hozam – és a 2001 január/2000 januári infláció – tartozik. A befektetéseknél ugyanis előretekintő, az inflációnál visszatekintő adatról van szó, így azonban a kettő összhangba került.

Általában volt reálkamat

Amint az ábráról leolvasható, a zöld vonal, azaz az infláció és a kamat különbsége, a reálkamat az idő túlnyomó részében a pozitív tartományban mozgott. Eme bő 18 év átlagában pozitív volt a pénz hozadéka, a számtani átlag évi 2,2 százalék. (6,3 százalék volt az átlagos egy éves lakossági állampapír-kamat, és 4,1 százalék a havi inflációs adatok átlaga.)

Most viszont – pontosabban a 2018 márciustól 2019 márciusig terjedő időszakban – 1,7 százalékos negatív reálkamat alakult ki. Egy éve ugyanis csak 2,0 százalék volt az egy éves állampapír kamata. (Azóta ismét három százalék, ami nem garantálja, hogy a következő egy év reálhozama is pozitív lesz.)

Már ötször volt ilyen

Az ábráról az is leolvasható, hogy a reálkamat eléggé ugrál, széles értékek között mozgott, volt, amikor elérte az évi 6-8 százalékos sávot is. De az sem volt ritka, hogy mínuszba menjen, ez már az ötödik eset 18 év alatt. Egyszer, 2006 végén-2007 elején volt egy, a jelenleginél mélyebb mínuszos reálkamat, de valamivel rövidebb időn keresztül.

Ehhez képest a jelenlegi infláció-követő kötvények (PMÁP) kamatprémiuma az infláció felett 1,4, illetve 1,7 százalék. Tehát a sok éves reálkamat-átlagot sem éri el. Persze, ez világjelenség, nemzetközi összehasonlításban vagy más magyar megtakarításokhoz képest még így is pazar. Kérdés, mennyi változást hoz a tervezett nemzeti kötvény, ha majd meghatározzák végleges feltételeit.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Állampapír / Kötvény Csak félig tért vissza az államkötvény-vásárlási kedv a karantén után
Eidenpenz József | 2020. június 8. 06:07
Egy éves a “szuperkötvény”. Magyarországon is fokozatosan lazították a mozgási korlátozásokat az utóbbi hetekben, így elvileg visszatérhet a lakosság a korábbi mindennapokhoz. De mennyire állt vajon helyre a karantén idején tavasszal mélypontra esett állampapír-jegyzési kedv? Még nem teljesen. Ami megmagyarázza a kormányzat idei devizakötvény-kibocsátásait is.
Állampapír / Kötvény Nagyon vették az állampapírokat a pénzintézetek
Privátbankár.hu / MTI | 2020. május 11. 14:43
A pénzintézetek márciusban komolyabb mennyiségű állampapírt vásároltak, derült ki az MNB friss adataiból.
Állampapír / Kötvény 2 milliárd euró értékben adtunk el kötvényt
MTI | 2020. április 23. 18:45
A pénzügyminiszter szerint sikeres volt Magyarország legújabb kötvénykibocsátása, 2 milliárd euró értékben sikerült értékesíteni. Varga Mihály azt is elmondta, hogy rekordalacsony hozam mellett sikerült mindez.
Állampapír / Kötvény Eurókötvényt bocsát ki Magyarország
Privátbankár.hu | 2020. április 22. 11:59
Az Államadósság Kezelő Központ nem sokkal azután jelentette be, hogy közzétette idei módosított finanszírozási tervét.
Állampapír / Kötvény Módosította idei finanszírozási tervét az ÁKK
Privátbankár.hu | 2020. április 22. 11:01
A Kormány a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos negatív gazdasági kilátások és a járvány gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális politikai lépések eredményeképp módosította a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját a GDP 1 százalékáról 2,7 százalékára. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya ennek megfelelően 367 milliárd forintról 1.234 milliárd forinttal 1.601 milliárd forintra emelkedett.
Állampapír / Kötvény Stabil az állampapírok értékesítése
Privátbankár.hu | 2020. április 20. 11:20
2020 első negyedévében összesen 1266 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság állampapírt. A nettó állománynövekedés a lejáratok, a visszaváltások és a visszavásárlások miatt 29,6 milliárd forintot tett ki.
Állampapír / Kötvény Mi lesz veled, Magyar Állampapír Plusz?
Eidenpenz József | 2020. március 30. 06:06
A 2019-es év a Magyar Állampapír Pluszról, avagy szuperkötvényről szólt. Ez az év mindent felforgatott, így a kötvény eladásai is csökkentek, miközben minden állam óriási kiadásoknak néz elébe. Mi lesz vajon a kötvény sorsa, változhatnak-e a kondíciói? – kérdeztünk elemzőket. Az biztos, hogy a kockázatos eszközök vonzereje nagyon megváltozott az utóbbi időben.
Állampapír / Kötvény A nap grafikonja: Nagyot estek a szuperkötvény-eladások
Eidenpenz József | 2020. március 24. 16:45
A múlt héten már csak harmincmilliárd forintért jegyezték a szuperkötvényt, azaz Magyar Állampapír Pluszt. Ami az eddigi legalacsonyabb érték, de persze a vírusválság miatt nem meglepő.
Állampapír / Kötvény Kinek érheti meg a nyugdíjkötvény?
Privátbankár.hu | 2020. március 16. 06:07
Az ÁKK egy újabb nagy dobásra készül 2020-ban, ami nem más, mint a nyugdíjcélú állampapír.
Állampapír / Kötvény Mi lesz veled, magyar állampapír? Miért esett akkorát az arany?
Privátbankár.hu | 2020. március 3. 12:04
Miért csökkent a “szuperkötvény, a Magyar Államkötvény Plusz jegyzési eredménye februárban? Miért esett az arany pont a legnagyobb pesszimizmusban, ha menedékeszköz? Hallgassa meg a TrendFM kollégánkkal készített beszélgetését az állampapír-piac jövőjéről, az olajról, a nemesfémekről.
Friss
hírlevél