Milyen euróárfolyamnál mondanád azt, hogy megbántad a szuperkötvényt?

A befektetési szakirodalomban olyasmivel találkozhatunk, hogy ha emelkedő kamatszint várható, akkor változó kamatozású vagy rövid futamidejű befektetést keressünk. Ha pedig csökkenő, esetleg stagnáló kamat várható, akkor fix kamatozású kötvényeket érdemes vásárolni. (Bár ez attól is függ, hogy mekkora a fix és a változó kamat szintje, illetve a közöttük levő különbség.)

Ezt azonban, mint annyi minden mást, felülírta az élet, illetve a válság és az állami, jegybanki beavatkozás. Mivel az új magyar “szuperkötvényt”, a MÁP Pluszt évente egyszer (plusz az első fél év után is) vissza lehet váltani levonások nélkül, ezért ez nem egy tipikus fix kamatozású kötvény.

A befektetők csak alig futják azt a szokásos kötvénykockázatot, ami az emelkedő kamatokhoz kapcsolódik. Ha az infláció, illetve a többi befektetés kamatozása elszállna, nagyon meglódulna, akkor belátható időn belül visszaválthatjuk és más, kedvezőbb termékre térhetünk át. Kivéve egy nagyon fontos esetet.

Amikor az euró beelőzhet

Attól ugyanis nem feltétlenül, vagy csak bizonyos mértékig véd meg bennünket a szuperkötvény, ha a forintunk nagyobb mértékben leértékelődik. Ebben az esetben az eurós befektetések hozama utolérheti a forintosakét, elvileg még a MÁP Pluszt is.

Ilyen eurós befektetés a magyar lakossági euró-államkötvény, a PEMÁP (Prémium Euró Magyar Állampapír). A népszerű PMÁP párja, szintén inflációkövető, csak az euróinflációt követi, nem a forintinflációt. A júniusban kibocsátott új sorozat már szintén adómentes.

Egyre nagyobb a különbség

Nézzük a számokat, írjuk fel egy táblázatba a PEMÁP és a MÁP Plusz várható kifizetéseit (változatlan euróinflációt feltételezve). Az eurókötvény jelenleg az euróinfláció felett egy százalékpontot fizet, ami 2,4 százalék éves szinten. A kamatfizetések azonban félévente vannak, tehát decemberben is a 2,4 százalék időarányos része jár. (Valójában 1,31 százalék, mert az első félév nem kerek, de ettől most tekintsünk el.)

Ezzel szemben a MÁP Plusznál 1,75 százalék az első félév után kapható kamat, a második félévre már 2,00 százalék. A második, teljes év után 4,5, a harmadik után 5,0 százalék jár. Egyre magasabb tehát a kamatkülönbség a forintkötvény javára, a harmadik évben már 2,6 százalék.

345 forintos euró?

Ez a 2,6 százalék mennyi forintárfolyamban számolva? A mostani 325 körüli euróárfolyamra vetítve bizony 8,45 forint. Ennyivel kéne dráguljon az euró, hogy behozza a 2,6 százalék kamatkülönbséget. A három év alatt pedig összesen 6,05 százalékkal több kamatot fizet ki a forintos MÁP Plusz, mint az eurókötvény. Ez a 325 forintos euróárfolyamra, egy év után kamatos kamattal 19,91 forintot jelent.

Másképpen megfogalmazva: három év alatt 325-ről 19,91 forinttal, azaz 344,91 forintra kéne nőnie az euró árának, hogy a devizakötvény legalább olyan jó legyen, mint a forintkötvény. (Újra hangsúlyozzuk, hogy változatlan euróinflációt feltételezve.)

Még magasabb lesz a kamat

Ez eléggé húzósnak tűnik, bár korántsem lehetetlen. Sok elemző úgy véli, hogy a nagyon lazításpárti, “galamblelkű”, alacsony kamatokat tartó MNB-politika miatt hosszabb távon a forint fokozatos leértékelődése várható. (Hát még, ha nemzetközi tőkepiaci turbulenciák alakulnak ki.)

További mérlegelendő tényező ,hogy amikor a devizakötvény lejár, tehát három év után, a “szuperkötvény” kamata még tovább emelkedik. (A negyedik évben 5,5, az ötödikben hat százalékra, lásd korábbi cikkünkben.) Az is előny lehet, hogy a “szuper” a kamatokat újra befekteti, és azok is egyre magasabb mértékkel kamatoznak. A másik kötvény nem.

Költséges az átugrálás

Az azonban nem biztos, hogy az amúgy is meglévő eurót érdemes lenne ezért forintra váltani. Legalábbis akkor nem, ha valamikor majd euróra is lesz szükségünk. A pénzváltóknál ugyanis a váltáskor – a haszonkulcs és a tranzakciós illetéknek nevezett sarc – elvisz legalább 5-6 forintot eurónként. (Tapasztalataink szerint mintegy másfél százalékot.) Majd visszaváltásnál is hasonló veszteséggel kell számolni, plusz még készpénz-felvételi vagy átutalási költségek is szóba jöhetnek.

Oszdd meg befektetésedet

Akinek úgy van eurója, hogy nem szokott külföldön vásárolni, az lehet, hogy jobban jár, ha a magas kamatozású forintra váltja. De az utóbbi tíz évben, a válság óta megtanulhattuk, hogy a változások nagyon gyorsak is tudnak lenni. Lehet, hogy egészséges megtakarításainknak legalább egy kisebb részét euróban tartani.

(Arról, hogy a fix kamatozású, vagy a változó kamatozású forintkötvényeket érdemesebb-e vásárolni, nemrég itt írtunk.)