53, 84, 62, 75... nem valamiféle lottószámok ezek, hanem az E-Star négy, a Budapesti Értéktőzsdén forgó kötvényének eddigi minimális árfolyamai a névérték százalékában, amelyeket ráadásul az utóbbi hetekben ért el az árfolyam. Sorrendben az RFV 2014/A, az E-Star 2012/A, a 2015/A és a 2016/C jelzésű papíroké, amelyek a cég részvényeivel párhuzamosan zuhantak a mélybe június végén-július elején.
Októberben jön egy lejárat
Történt ez akkor, amikor újabb és újabb önkormányzatokkal folytatott vitákról érkezett hír, illetve arról, hogy a kormányzat vizsgálja a céggel kötött szerződéseket, és annak lezárultáig nem hajlandó fizetni. A részvény valamivel több, mint egy év alatt értékének közel huszadára zuhant, 11 000 forint feletti szintről a hétfő-keddi 570-600 forintra. (Lásd az első grafikont, melynek forrása a BÉT honlapja.)
Az E-Star, korábban RFV néven, négyféle olyan kötvényt hozott forgalomba, amelyek ma is tőzsdén forognak, ezek összértéke majdnem pontosan tízmilliárd forint a névértéken számolva. Kamattal növelve ez több milliárd forinttal is több lehet, a papírok kamatozása ugyanis rendszerint évi tíz százalék feletti, négyből három pedig évente fizet kamatot. Október 24-én jár le az első, egy 1,24 milliárdos névértékű csomag fix 8,925 százalékos éves kamattal.
Lehet, hogy az állam is nagyot bukott a részvényen?
A kötvényeket annak idején intézményi befektetők és kisbefektetők egyaránt jegyezték, az intézmények főleg befektetési alapok és nyugdíjpénztárak lehettek, mint ahogy – március végén - a részvényeknek is az egyik nagy tulajdonosuk az OTP Alapkezelő volt. Ezek egy része az államhoz is kerülhetett a magánnyugdíjpénztárak államosításakor, de nem tudni, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap meddig jutott vagyonelemeinek értékesítésében.
Legutolsó kimutatása április végi, abban még a forintos befektetések között 21 milliárd forinttal szerepelt a „jelzáloglevelek és vállalati kötvények” című tétel. Ha ebből pár milliárd forint E-Star-kötvény, akkor az állam esetleg nagyobb kárt okoz magának a szerződések felülvizsgálatával, mint azok értéke. A társaság március végi mérlegében 51,6 milliárd forint hosszú lejáratú és 33,7 milliárd forint rövid lejáratú kötelezettség volt, miközben a saját tőkéje 20,2 milliárd forint volt, ilyen számok mellett nyilván sérülékeny és érzékeny a nemfizetési kockázatokra.
Borúlátóak voltak az elemzők
A kötvények egy része a tőzsdén a mélypontok óta kissé magához tért, olyan is van közöttük, amely azóta ismét névérték közelébe emelkedett, a papírok likviditása nagyon alacsony, ritkán forognak, kis üzletekkel is nagy ármozdulást lehet okozni. A vevői oldal azonban azóta is felettébb gyenge, a négy papír közül egyikre sem volt vételi ajánlat a rendszerben, még „hiénázós”, olcsó vétellel próbálkozó vevők sem jelentkeztek. Eladó két papírnál akadt.
Érdemes-e ilyen árszinten E-Star-kötvényt venni? „Ha (!) nem megy csődbe a cég, akkor szép emelkedési potenciál lehet benne” - írta Babics Egon technikai elemző még július 10-én, akinek elemzései a KBC Equitas rendszerében is megjelennek, de nem a kötvényekről, hanem a részvényről. „All time low... a 2009-es mélypontját is kivette. Töretlen eső trend, begyorsuló esés” - írta viszont ugyanő egy hosszú távú grafikon alapján. (Azokban a napokban nem volt optimista az MKB elemzője sem.)
Részvényt vagy kötvényt érdemes venni?
Ha a társaság nem tudna megmaradni, akkor valószínű, hogy mind a részvényesek, mint a kötvényesek elveszítik a pénzüket vagy annak nagy részét (bár a kötvényeseknek valamivel több esélyük van arra, hogy nem). Ha viszont a társaság ismét prosperál, a kötvények értéke az említett mélypontokról is csak másfél-kétszeresére emelkedhet, a részvényeké viszont megsokszorozódhat.
(Korábbi cikkeink az E-Starról itt, itt és itt.)
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
