Kedden este olyan történt, ami már 2015 februárja óta nem: bejelentették, hogy a fix kamatozású lakossági állampapírok kamatát megemelik jövő héttől. (Előtte pedig csak 2012-ben volt rá példa.) Azóta eddig kizárólag kamatcsökkentés vagy – az utóbbi több mint másfél évben – stagnálás történt ezeknél a befektetéseknél.
Az emelés egységesen 0,5 százalékponttal, 2,0-3,0 százalékra történt, a fél éves, egy éves, két éves papírokra és a postai Kincstári Takarékjegy-család tagjaira egyaránt vonatkozik.
A korábbi években nagyon népszerű egy éves fix papír kamata így 2,0-ről 2,5 százalékra emelkedik, aligha véletlenül. A második negyedévben ugyanis a statisztikák szerint ebből már csak 1,8 milliárd forinttal nőtt a forgalomban levő állomány.
|
| (Forrás: ÁKK) |
Az inflációkövetőket veszik
Ez pedig eltörpül az inflációkövető, több éves kötvények 122 milliárdjához vagy a két éves kötvények 39 milliárdjához képest. Vagyis alig fogyott az utóbbi időben az egy éves kötvény.
Folyamatosan jönnek arról hírek, hogy a magyarországi infláció emelkedik, a legutóbbi adat már évi 3,1 százalékos volt. Ez ugyan a jegybanki prognózisok szerint átmeneti és még csökkenhet az idén, de sokak számára mégis ijesztő lehet.
Szükség lehet még az emberekre
A két százalékos előretekintő kamat és a három százalékos visszatekintő infláció hiába nem hasonlítható össze elvileg egymással, akkora lett közöttük a szakadék, ami már elriaszthatja az átlagembert. Az állam pedig biztosan nem akarja teljesen leszoktatni a kisbefektetőket a fix állampapírok vásárlásáról, még akkor sem, ha éppen nincs szüksége forrásokra, mert a jövőben még szüksége lehet rájuk.
Mit érdemes most venni, kisbefektetői szemmel? Egy éves fix kamatozású állampapírt 2,5 százalékos kamattal, valószínűleg nem. Még ha csökken is valamelyest az infláció, a költségek, mint a Matolcsy-féle, illetéknek nevezett pénzforgalmi különadó, a kamatadó, az egyre borsosabb banki jutalékok is elvesznek a kamatból.
Meddig mehet az infláció?
Így ez a papír nem biztos, hogy reálkamatot ad majd a következő egy évben. A két éves kötvény a maga három százalékával, nagyobb eséllyel pályázik az infláció utolérésére, de nagyobb a kockázata is. Elemzők szerint az MNB-t lehet, hogy a négy százalék közelében levő infláció sem zavarná túlságosan. Más elemzők az infláció túlpörgésétől, nagyobb fordulattól tartanak.
(A múltban a lakossági betétek vagy az állampapírok kamata egyébként rendszerint 2-3 százalékpontot is kitett, erről itt írtunk. Most az ezrelékeknek is örülhetünk.)
Rövid távra hosszút
A legjobbnak még mindig az inflációkövető kötvény bizonyulhat, amelynek az aktuális kamata jelenleg és még elég sokáig 3,5, illetve 3,8 százalék három és öt évre. Így még akkor is megérheti a magasabb kamatú 2023/J-t venni, ha csak egy évig tudjuk tartani.
Az eladásnál ugyanis egy százalékot vonnak le, így évi 2,8 megmarad. (Ahogy pár hónappal ezelőtt írtuk.) Egy olyan kockázat van, hogy esetleg megnövelik az említett egy százalékos visszaváltási marzsot, ami korábban sokáig két százalék volt.
Négy százalékos kamat is jöhet
Ha pedig ezek a kötvények, amelyek nagy késéssel követik az inflációt, majdan a 2018-as infláció alapján fizetnek kamatot, akkor az nagy valószínűséggel eléri majd az évi négy százalékot. Kérdés, mekkora lesz akkor a pénzromlás üteme, de most ez látszik a legjobb választásnak.
Esetleg még a magyar inflációkövető eurókötvény lehet újabban érdekes (2021/Y). Ennek a kamata ugyan “csak” 2,2 százalék (egy százalékpont az eurózóna inflációja felett), de euróban ez sem megvetendő.
Elfogyhatnak?
Miután pedig a forint nemrég sokat gyengült, lehetséges, hogy vége a több éves stagnálásnak, és ismét érdemesebb lesz devizában takarékoskodni. Legalábbis, ha valakinek eleve van devizája, mert az átváltásnál megint nagyon vastagon szokott fogni a bankok ceruzája.
A jelenlegi inflációkövető kötvények egy darabig még vélhetően nem fogynak el, július elején ugyanis 50-50 milliárd forinttal megemelték a kétféle sorozat maximális mennyiségét.
Az elfoglalt területeken élő ukránoknak távozniuk kell egy orosz elnöki rendelet szerint.
