Nem csillapodott a megtakarítási kedv augusztusban sem, a háztartások újabb százmilliárdokat tettek félre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. A bankbetéteket csaknem 74 milliárd forintnyi friss pénzzel gyarapították, hazai értékpapírokba 242,6 milliárd forint, külföldiekbe 11,3 milliárd forint került. A háztartások betétállománya ennek köszönhetően 12 896,1 milliárd forintra hízott, az értékpapíroké pedig 29 889,2 milliárd forintot tett ki.
Tavaly augusztusban történt meg az a fordulat, hogy először tartottak több pénzt a háztartások állampapírokban, mint bankbetétekben. Ennek alapvetően két oka volt a Bank360.hu szakértői szerint. A bankok - néhány kivételt leszámítva - nem fizettek érdemi kamatot a betétekre, sok helyen 0 százalék körüli kamattal hirdették meg a lekötéseket, eközben viszont az állam a Prémium Magyar Állampapírokra (PMÁP) az adott kamatperiódusban 16 százalékos kamatot adott, ráadásul az állampapírok hozamát sem kamatadó, sem szocho nem terheli, szemben a bankbetétek kamatával.
Az idén augusztusban immár zsinórban a 13. hónapja haladta meg a háztartások állampapír-állománya a bankbetétekét. Ebben a hónapban több mint 145 milliárd forintnyi friss pénz került hazai állampapírokba, ezzel a háztartások állománya 13 523,6 milliárd forintra nőtt. A hosszabb futamidejű kötvények továbbra is sokkal népszerűbbek, mint az egyéves vagy még hamarabb lejáró konstrukciók. A lakosság állampapírjainak több mint 83 százaléka több éves lejáratú kötvény.
Fotó: Bank360
A banki kötvény és a befektetési alap is keresett
Augusztusban a banki kötvények iránt is megnőtt a kereslet. A kisbefektetők 22,3 milliárd forintot fektettek ezekbe a papírokba, ezzel az állományuk ismét 600 milliárd forint fölé emelkedett. A banki kötvények jelentős része devizában kamatozik. A lakosságnál lévő állomány valamivel több mint fele van forintban (311,9 milliárdnyi), devizakötvényben bő 295 milliárd forintot tartanak a háztartások.
A vállalati kötvények iránti lakossági kereslet gyakorlatilag lenullázódott a lassan 10 éves Questor-botrány óta, alig 25 milliárd forintot tartanak ilyen eszközben a kisbefektetők. A befektetési alapok népszerűsége viszont töretlen. Az idén augusztusban is 77,7 milliárd forintért vásároltak befektetési jegyeket, ezzel a háztartások állománya 10 361,9 milliárd forintra nőtt. Augusztus a korábbi hónapokkal szemben rosszul alakult a befektetésijegy-tulajdonosok számára, hiszen kis (6,7 milliárd forintos) veszteséggel zártak.
A hazai részvénypiacon jóval többet, 32 milliárd forintot buktak a kisbefektetők. A mínuszos augusztusban kerülték is a tőzsdét, csaknem 3 milliárd forintot kivettek a piacról, emiatt összesen 1790,5 milliárd forintjuk maradt hazai részvényekben a hónap végére. A legtöbb pénzt továbbra is bankpapírokban tartják a magyar kisbefektetők, 949 milliárd forintnyit. Ezek feltételezhetően döntő részben OTP-részvények lehetnek.
Csökkent a külföldi papírokban lévő megtakarítás
Szintén az árfolyamesés az oka annak, hogy csökkent a háztartások külföldi értékpapírokban lévő megtakarítása is a nyolcadik hónapban. A kisbefektetők 11,3 milliárd forintért vásároltak külföldi kötvényeket, befektetési jegyeket és részvényeket, azonban a teljes állomány eközben 47 milliárd forinttal leértékelődött. A háztartásoknak ezért augusztus végére 3580,4 milliárd forintjuk maradt külföldi értékpapírokban.
A külföldi kötvényekben lévő állomány csökkent, a hónap végén alig érte el a 800 milliárd forintot. A befektetési alapokban viszont egyre több pénzt tartanak a magyarok, az állomány az árfolyamesés dacára is nőtt, mivelt 20 milliárd forintot fektettek be a háztartások külföldi alapokba. A hónap végén 1988,2 milliárd forintos történelmi csúcson volt az ilyen befektetések összege.
Külföldi részvények is keresettek voltak augusztusban annak ellenére, hogy a hazai papírokhoz hasonlóan vaskos veszteséggel zárták a hónapot. A magyar háztartásoknak 792,2 milliárd forintnyi nemzetközi tőzsdei részvényük volt a nyolcadik hónap végén.
Az első nemzetközi katonai felajánlás. 
