Luis de Guindos hozzátette, szerinte a spanyol bankrendszer átvilágításával május végén megbízott Oliver Wyman tanácsadó cég arra jut, hogy az ágazatnak mintegy 60 milliárd eurónyi külső támogatásra van szüksége. Ez nagyjából ugyanannyi, mint amire a tanácsadó júniusban jutott előzetes számítások alapján. A végleges jelentést a jövő hét végén ismerteti az Oliver Wyman.
A spanyol pénzügyminiszter a hétvégén arról is beszélt, hogy a kormány számára az egyik legfontosabb cél az államháztartási hiány csökkentésének elérése, amit tartalmaz majd a jövő héten nyilvánosságra kerülő 2013. évi költségvetési tervezet is.
A spanyol kormánynak az az álláspontja, hogy inkább az Európai Központi Bank (EKB) új kötvényvásárlási programjának támogatását kéri, mintsem egy teljes adósságmentő csomagot. A spanyol kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy pénzügyi segítségért forduljon az európai mentőalapokhoz. Jóllehet megkapta a legfeljebb 100 milliárd euró európai támogatást bajba jutott bankrendszerének feltőkésítésére, a magas államháztartási hiány és a gyengülő gazdaság egyre inkább elijeszti a befektetőket attól, hogy spanyol állampapírokba fektessenek. Sok elemző véli úgy, hogy Spanyolország hamarosan állammentő hitelcsomagért fordulhat az Európai Unióhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz.
|
| Luis de Guindos |
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter pénteken viszont azt mondta: nem valószínű, hogy Spanyolország a bankmentő csomag után újabb támogatásra szorul. Spanyolországnak "nem több pénz kell, hanem több piaci bizalom", hiszen a bankrendszer stabilizálására biztosított 100 milliárd eurós keret bőven elég. Madrid várhatóan nem is hívja le az egészet, az államháztartási kiigazítás pedig sikeres, a gazdasági visszaesés pedig csupán "kiigazítási válság", a költségvetési megszorítások velejárója.
Az euróövezet negyedik legnagyobb gazdaságában az ingatlanpiac összeomlása indította el a válságot. Mára a spanyol költségvetésben jelentős hiány mutatkozik, és az ingatlanpiac összeomlása megrázta az ország bankrendszerét. A helyzetet rontja a 24 százalékot meghaladó munkanélküliség, miközben nagy terheket rónak a lakosságra a megszorító intézkedések is.
A spanyol gazdaság recesszióban van, az első negyedévi 0,3 százalék után a második negyedévben 0,4 százalékkal zsugorodott a hazai össztermék (GDP), rendre az előző negyedévhez képest. A kormány arra számít, hogy a GDP nemcsak az idén, hanem még jövőre is csökkenni fog.
* prognózis
Nemrég olyan híresztelések kaptak szárnyra, hogy az EKB és a Nemzetközi Valutaalap már tárgyal egy 300 milliárd eurós spanyol kötvényvásárlási programról, az IMF azonban ezt cáfolta. A spanyoloknak akkor lett volna szüksége ekkora támogatásra, ha a júliusi szinten maradnak a kötvényhozamok. Az akkori 7 százalék körüli értékről azonban mostanra 5,7 százalék körülire mérséklődött a kötvényhozam. Múlt hét kedden Spanyolországnak sikerült hozamcsökkenés mellett a tervezettnél némileg nagyobb összegért eladni két különböző lejáratú állampapírt, összesen 4,576 milliárd euró értékben.
A spanyolok 72 százaléka szerint ugyanakkor az országnak külső segítségre van szüksége a válság leküzdéséhez. Még ennél is többen gondolják úgy, hogy a miniszterelnök nem végez jó munkát.
Iránra és Libanonra is légicsapást mértek. 
