|
| (Fotó: Eidenpenz József) |
Hogyan duplázható meg a lakossági állampapír-állomány? – teszi fel a kérdést a Magyar Nemzeti Bank honlapján megjelent, Kuti Zsolt és Koroknai Péter nevével jelzett cikk. Vélhetően annak nyomán, hogy vezető politikusok 2018 végén és 2019 elején azt mondták, szeretnék, ha öt éven belül megduplázódna a lakosság kezében lévő állampapírok állománya.
Egyszer már sikerült – jelzik mindjárt a címben. Valóban, sőt tulajdonképpen többször is. A lakosságnál levő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értéke bő duplájára, 107 százalékkal nőtt 1997 és 2002 között. Majd 120 százalékkal 2009 és 2014 között, 119 százalékkal 2013-tól 2018-ig (év végi adatok). (Ebben a kategóriában tavaly az értékpapírok 96 százaléka magyar állampapír volt.)
A cikkre visszatérve, a szerzők szerint az utóbbi évek során a lakosság állampapír-vásárlásai érdemben mérsékelték az állam és a gazdaság sérülékenységét. Ám a lakosság állampapír-kereslete elmarad a korábban jellemzőtől. Míg a háztartások 2015-16-ban új megtakarításaik több mint felét állampapírba fektették, ez az arány az elmúlt években folyamatosan csökkent. Mégpedig “2017-ben 40 százalékra, 2018-ban 25 százalék közelébe”.
|
| (Forrás: MNB) |
Majdnem 12 ezer milliárd kellene
Ha sikerül az állampapír-állomány megduplázása, azzal újabb nagy lépést tesz az állam az önfinanszírozás megvalósítása felé – írják. “A jelenlegi kedvező finanszírozási és megtakarítási környezet egyértelműen támogatja ennek a célnak az elérését.”
Az MNB statisztikája szerint tavaly év végén a lakosságnál levő 6017,3 milliárd forintnyi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból 5778,7 milliárdnyi volt a hazai állampapír, 14,7 milliárdnyi vállalati kötvény, 41,1 milliárdnyi hitelintézeti kötvény, 182,7 milliárdnyi pedig különböző külföldi értékpapír.
|
| (Forrás: MNB) |
Lassult a növekedés tavaly
Ha valóban ezt szeretnék megduplázni, akkor 5779 milliárd forintnyi állampapír pótlólagos eladására lenne szükség, ami a lakosság összes jelenlegi bruttó pénzügyi megtakarításainak (53 787,8 milliárd) 10,7 százaléka. Ez öt évre évente 1156 milliárd forint. Tavaly viszont csak 753,8 milliárddal nőtt az állomány, tehát bele kellene húzni rendesen, több mint a másfélszerese kéne.
Ennek eléréséhez a cikk szerint is “elengedhetetlen a lakossági állampapír-stratégia újragondolása”. “A háztartások állampapír-vásárlása 2018-ban annak ellenére lelassult, hogy a jelentős béremelkedéssel összefüggésben a pénzügyi megtakarítás korábban nem látott szintre emelkedett” – indokolják.
|
| (Forrás: MNB) |
Nincs igazán alternatíva
Utalnak rá, hogy korábban is a lakosságnak fizetett kamatok megemelése hozta meg elsősorban a vételi kedvet. (Valamint nyilván az alternatívák hiánya is, a minimálisra zsugorodott banki kamatok – tehetjük hozzá.)
Az MNB szakértői azzal számolnak, hogy a megtakarítások a következő években tovább emelkednek majd. “Másrészt a 2015-16-os időszak bebizonyította, hogy megfelelő stratégiával az újonnan képződő lakossági megtakarítás akár nagyobb hányada is becsatornázható az állam finanszírozásába” – írják.
|
| (Forrás: MNB) |
Új termékek és szolgáltatások
“Ahogy a 2015-16-os évek folyamataiból is láthatjuk, ez elérhető célnak tűnik” – teszik hozzá. Ennek részét képezheti új termékek bevezetése, “a jelenlegi értékesítési hálózat további bővítése és hatékonyabbá tétele, a lakossági készpénzmegtakarítások állami finanszírozásába történő bevonása és számtalan olyan fejlesztés, amely eredményeként a megtakarítók újabb kényelmi szolgáltatásokhoz juthatnak” – fejezik be.
|
Mibe kerül ez nekünk, adófizetőknek? Privátbankár.hu kommentár: Jelenleg óriási a szakadék a lakossági állampapírok évi 4,5 százalékot is elérő kamata és a rövid futamidejű intézményi állampapírok vagy a bankbetétek között. Kettős kamatrendszert alakítottak ki Magyarországon. A jegybank szakértői arra céloznak a cikkben, hogy a magas lakossági kamatot kompenzálja az intézményeknek eladott állampapírok alacsonyabb kamata (hozama). Azok csökkentett kibocsátása révén szoríthatták le ugyanis az intézményeknek fizetett kamatot. Lehetséges, erre utal, hogy az egy éves intézményi magyar állampapír-piaci referenciahozam jelenleg 0,4 százalék körüli, a cseh 1,8, a lengyel 1,4, a román 3,3 százalék (Investing.com). Bár a jegybanki alapkamatok eltérésének ebben elég nagy szerepe lehet, ahogy a rövid futamidejű állampapíroknál általában. A tíz éves magyar és lengyel kötvények hozama már majdnem pontosan egyforma, évi 2,7 százalék körüli. (Cseh: 1,9, román: 4,9 százalék körül.) Lehet, hogy az egy éves diszkont kincstárjegyeken spóroltunk egy százalékpontot, de az inflációkövető államkötvények 4,5 százalékos kamatán buktunk hármat? Az egy éves fix lakossági papír kamatát pedig most emelték 2,5-ről 3,0 százalékra. A lakossági papírok forgalmazása ráadásul hagyományosan jóval többe kerül, mint diszkont kincstárjegyeket vagy kötvényeket nagy tételben intézményeknek eladni. E. J. |
Nem vették át, visszatért. 
