|
| Templeton-golfbajnokság. (Fotó: Franklin Templeton, Facebook) |
Magyarország legnagyobb hitelezője, a Franklin Templeton folytatta kivonulását a harmadik negyedéven a magyar piacról. Szerencsére a nagymértékű értékesítések nem éreztették hatásukat, a különböző papírok piacán a hozamok legrosszabb esetben is stabilak maradtak. Szűcs Zoltán friss bejegyzésében a Totalreturn blogon az ügyletek hátterét boncolgatva érdekes megállapításra jut.
A szakértő által elemzett adatokból jól látszik, hogy a Franklin inkább a rövid lejáratokból adott el igen tetemes mennyiséget, különösen a 2018-ban lejáró dolláros állampapírból értékesített sokat. Az, hogy ez meg sem látszott a kereskedésben, csak egy dolgot jelenthet: a magyar jegybank állhatott be a vevői oldalra, akinek az önfinanszírozási programjába teljesen beleillene egy külföldi szereplő távozásának segítése a magyar eszközök piacáról - írja a szakember. Az MNB statisztikai mérlegében meg is jelent egy bő 82 milliárdos szám - ez majdnem épp annyi, amennyi a teljes eladott összege volt a Franklinnek a negyedév során.
A Templetonnak persze továbbra is jelentős magyar állampapír-állománya van, az azonban a szakértő szerint az eddigiek alapján biztosnak látszik, hogy a magyar kötvénypiac akkor sem omlik össze, ha végleg kivonulnak a piacról.
MNB-reakció: nem a Templetonnal üzletelünk
A blogposzt egyébként egész nagyot futott, még a jegybank is reagált rá. Azt írják: ők nem az egyes befektetőkkel, hanem a piaci árjegyzőkkel állnak kapcsolatban. Röviden ismertetik, miért vásárolnak egyáltalán devizakötvényeket, és értékelik a piaci helyzetet. Így szól a reakció (kiemelések tőlünk!) :
Az MNB devizakötvény-vásárlásainak nem célja, hogy bármely - magyar devizakötvénybe fektető - szereplőt kiemelten kezeljen. Az MNB a devizakötvény-vásárlásai során a piaci árjegyzőkkel áll kapcsolatban, a Templetonnal (és más alapkezelőkkel) nincs kapcsolata. Ezek a befektetők nem tartoznak az MNB azon partnerkörébe, akikkel a jegybank kereskedési kapcsolatot folytathat. Az MNB az ügyletek megkötésének időpontjában nem tudja, hogy melyik végbefektetőtől kerülnek hozzá a papírok, erről a közvetítők nem szolgálnak információkkal.
Az MNB devizakötvény vásárlási programjának - az Önfinanszírozási programjával összhangban - az az alapvető célja, hogy az ország külső adósságát és sérülékenységét oly módon csökkentse, hogy a magyar állam devizakötvényeit a másodlagos piacon megvásárolja. Ezzel a döntően nem rezidensek által tartott devizakötvények hazai kézbe kerülnek, így csökken a bruttó külső adósság, és piaci szereplők által szintén kitüntetett figyelemmel követett rövid külső adósság pályája.
Az MNB folyamatosan nyomon követi a hazai eszközök piacain látott folyamatokat. A devizakötvény vásárlások elindítása óta eltelt időszakban a magyar devizakötvények árazásában nem azonosítható érdemi országspecifikus elmozdulás. A régiós országok devizakötvény-feláraiban hasonló tendenciákat tapasztalhattunk. A devizakötvény hozamok és felárak csökkenő trendjét elsősorban nemzetközi tényezők, az elmúlt hetekben leginkább a Fed várt kamatemelésének kitolódása, illetve az EKB további monetáris lazításával kapcsolatos várakozások felerősödése befolyásolhatta.
A külügyminiszter szerint Szijjártó Péterék sok mindent ledaráltak. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
