A net nem áll törvényen kívül – razzia a gyűlöletkommentelők ellen

Bevándorló-ellenes tüntetés. Fotó: Wikimedia Commons, Kalispera Dell

A német bűnüldöző szervek ma reggel 14 szövetségi tartományban 60 lakást kutattak át az interneten elkövetett „gyűlöletbűnözéssel” összefüggésben – tudósítottak német lapok, például a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A cél az volt, hogy fellépjenek az interneten terjedő „verbális radikalizmus” és az azzal összefüggő bűncselekmények ellen – közölte a Szövetségi Bűnüldözési Hivatal (BKA).

Az internet feltételezett anonimitása csökkenti a gyűlölködő hozzászólásoknál a gátlásküszöböt – írják. Az eljárások során nép elleni uszítás gyanúja és alkotmányellenes szervezetek jelképeinek (a magyar jogban: tiltott önkényuralmi jelképek) használata miatt nyomoznak. A megnyilatkozások ezen kívül összefüggésben vannak a menekültellenességgel. A nyomozók főleg számítógépeket és mobiltelefonokat kerestek, letartóztatásokra állítólag nem került sor.

Feljelentgetésre biztatják a polgárt

Kiemelt jelentőségű egy olyan eljárás, ahol egy titkos Facebook-csoportban a tagok a nemzeti szocializmust (nácizmust) dicsérték és idegenellenes, szélsőjobboldali, antiszemita anyagokat cseréltek egymással. Ehhez 40 házkutatás kapcsolódik 13 szövetségi tartományban.

Holger Münch, a BKA elnöke szerint „a gyűlöletbűnözésnek a neten nem szabad a társadalmi klímát mérgeznie”, a menekültszállások elleni bűncselekmények sokszor a neten kezdődött radikalizálódás eredményei. Ezért szerinte fel kell lépni a közbeszéd durvulása ellen és konzekvensen üldözni a neten a büntetendő tartalmakat. A mostani bevetéssel a polgárokat is érzékenyebbé szeretnék tenni, arra biztatják őket, hogy ha „gyűlölet-hozzászólást” észlelnek, tegyenek feljelentést.

A csendes többség ne hallgasson

Az internet nem törvényen kívüli terület, a törvénysértő gyűlölet-hozzászólások elkövetőivel szemben nincs tolerancia, büntetéssel kell számolniuk – erősítette meg a szövetségi igazságügy-miniszer, Heiko Maas (SPD) is. De a legfontosabb szerinte a társadalom, a csendes többség, nekik nem szabad tovább hallgatniuk. „A trollokból szörnyek lettek” - írta még korábban.

Hasonlóan nyilatkozott a belügyminiszter is, aki szerint a büntető törvénykönyv az interneten is érvényes. A német bíróságok eddig jobbára pénzbüntetésekkel szankcionálták a gyűlöletbeszédet. Valaki, aki Merkelt meg akarta kövezni, 2000 eurót fizethetett. Aki kézigránátot és gázpalackot szánt a menekülteknek, 7500 eurós büntetést kapott népellenes uszításért. Többeket a munkaadójuk is elbocsátott a kommentárjaik miatt.

Népnevelő razzia

A Der Spiegel Online szerint az akció bevallottan afféle nevelő célzatú, elrettentő akció volt, amellyel a hatóságok jelezni akarják, hogy nem tűrik tétlenül a neten a rasszisták, uszítók, demokrácia-ellenesek és rágalmazók tevékenységét. Éveken keresztül nem vették igazán komolyan, ami az interneten történt. „A net nem egy párhuzamos világ, hanem egy nyilvános hely” – írják.

A jobboldali szélsőségesek állítólag már korán, a kilencvenes évek közepén felfedezték maguknak az internetet. A rendőrség azonban csak akkor lépett közbe, ha bombarecepteket osztottak meg egymással.

A dolog mégsem teljesen új, már tavaly is tudósítottunk megindult eljárásokról, az embereknek már volt idejük felkészülni. Legalább akkora baj lehet azonban, hogy sokan minden elképesztő hülyeséget elhisznek az interneten, ha vélt vagy valós barátaik írják. (Lásd itt>>>>, valamint itt>>>>>.)