Számos helyen folynak kutatások, hogy az immár 200 ezer ember életét követelő koronavírus járvány jövőbeni terjedését megakadályozzák. Mivel a mortalitási rátája csak az idősek között magas, ezért több szakértő inkább a védőoltás kifejlesztése mellett teszi le a voksát, bár a gyógyszeres kezelés lehetőségét is gőzerővel kutatják. A New York Times szerint a védőoltás kifejlesztése során talán az Oxfordi Egyetemnek van a legjobb esélye, hogy célt érjenek. Az angolok a múlt héten egyébként már elkezdték a humánteszteket.
Az amerikai lap cikke szerint az oxfordiak ellentétben más kutató csapatokkal, amelyek csak néhány száz résztvevővel végeznek klinikai vizsgálatok sokkal szélesebb bázison tudnak tesztelni. Ennek oka, hogy egyetem Jenner Intézetének tudósai megállapították, hogy a hasonló oltások - beleértve egy korábbi koronavírus elleni tavalyi oltást is - ártalmatlanok az emberek számára. Ez a felfedezés ehetővé tette számukra, hogy gyorsabb ütembe haladjanak, így 6000 embert érintő tesztet tudnak végezni a koronavírus-oltásuk vizsgálatához. Az angolok abban bíznak, hogy az általuk fejlesztett vakcina eredményes lesz.
Előbb-utóbb lesz vakcina
Abban egyébként a szakértők egyetértenek, hogy záros határidőn belül meglesz a védőoltás, amely révén megelőzhető a járvány. Itt jön azonban a következő probléma, vagyis a szűkös gyártói kapacitások. A szakemberek szerint ugyanis a különböző védőoltások tömeges elkészítése is problémákba ütközik időnként. Magyarországon is van arra példa, hogy egy vakcinára hosszabb időt kell várni. Éppen ezért a meglévő oltóanyaggyártó kapacitásokat bajosan lehet most hirtelen a koronavírus elleni szerre átállítani. A többi fertőző betegség ellenszerét ugyanis a jövőben is elő kell állítani.
Ugyanakkor az oxfordi tudósok kicsit optimistábbak, ők ugyanis azt hangsúlyozzák, hogy ha a szabályozó hatóságok gyorsított ütemben vizsgálják meg a tesztek eredményeit és hagyják jóvá a fejlesztéseket, akkor reményeik szerint az oltásuk első néhány millió adagja szeptemberre elérhető lehet.
Az angolok önbizalma nem alaptalan, az eddig elvégzett állatkísérletek azt mutatták, hogy a vakcina megvéd a vírusfertőzéssel szemben. Azt is érdemes megjegyezni, hogy arra is van példa, hogy az embereken végzett tesztek végül mégsem igazolják a szer hatékonyságát, így biztosra nem lehet még így sem menni. További kérdőjeleket vet fel az is, hogy az eddigi vizsgálatok azt mutatták, hogy a vírus gyorsan mutálódik. Emiatt pedig azt sem lehet kizárni, hogy míg egyes törzsek ellen hatékony lesz a védőoltás, addig kialakul a vírusnak olyan változata, amely már képes megfertőzni az embereket.
Máshol is kísérleteznek
A múlt héten számoltunk be arról, hogy Németországban is megkezdődött egy ott fejlesztett oltás embereken történő vizsgálata. A nemzetközi sajtó a fenti két kutatás mellett amerikai és kínai tesztekről számolt még be.
A vakcina mellett meglévő gyógyszerek alkalmazhatóságát is vizsgálják, ám ezek esetében sem beszélhetünk áttörésről. Két készítmény kapcsán is nagyon pozitív volt a szakma első reakciója, ám később a további tesztek nem igazolták a készítmények hatékonyságát. Így volt ez a klorokinnal, illetve annak hatóanyagával a hidroxi-klorokin-szulfáttal, amelyet kezdetben a legígéretesebb szernek tartottak. A vizsgálatok azonban azt mutatták ki, hogy ez nem győzi le a vírust, ahogy a következő gyógyszer, a remdesivir sem igazolta a klinikai vizsgálatok során ezt.
A járvány visszaszorulása és a korlátozások eltörlésére irányuló társadalmi nyomás miatt számos ország vezet be, illetve tervez erőteljesebb szabadságot adni a polgárainak. Ez viszont azzal járhat, hogy a tünetmentes vírushordozók nagy tömegben tudják majd szétszórni a betegséget. Számos epidemiológia szakértő jelezte éppen ezért az elmúlt napokban, hogy megértik az embereket és azt is, hogy sokak számára a munkába állás anyagi kényszer, ám nem szabad elhamarkodott lépéseket hozni. Mindenesetre a korlátozások enyhítése magába hordozza annak a lehetőségét, hogy jön egy második hullám. Ugyanakkor, ha például a svéd helyzetet nézzük, akkor még ez sem jár kiemelt kockázattal abban az esetben, ha a legveszélyeztettebeket meg tudják végezni.
Ha a kormány nem teljesíti a követeléseiket. 
