A háború kulturális vonatkozásairól gyakran írtunk cikkeket az elmúlt 14 hónapban és megállapítottuk, hogy nagy erőkkel zajlik az orosztalanítás, ami a fizikai jelképeket érinti a leginkább. Ezen kívül az orosz művészek távoltartása is folyamatos és nem csak Ukrajnában, hanem a nemzetközi porondon is olyan formában, hogy az ukrán kormány és különféle szakmai szövetségek szinte követelik, hogy ne hívjanak meg nemzetközi fesztiválokra oroszokat. Ezt egyébként nem mindig hallgatják meg a szervezők.
Az Ukrán Tudományos Akadémia minapi közlése szerint tavaly összesen 145 olyan emlékművet bontottak le, ami egykori orosz hadvezéreknek, cárnak, egyházi vezetőknek vagy írónak, művésznek állít emléket. Csaknem 10 ezer utcát átneveztek, több intézmény nevéből is száműzték az orosz jelzőt. Mindig az volt a hivatalos indoklás, hogy az elnyomókat, magát az orosz birodalmat népszerűsítik.
Alekszandr Puskin vezeti a „lebontottak” listáját, 28 őt ábrázoló alkotást távolítottak el. A kijevi Puskin Múzeumból is eltűnik az orosz költő neve. Második lett Maxim Gorkij 9-cel, a harmadik helyet megosztva kapta Alekszandr Szuvorov tábornok és Nyikolaj Osztrovszkij író, minkét esetben 4-4 emlékművüket tették a földdel egyenlővé. Kijevben a tavasz elején tüntették el Valerij Cskalov szovjet berepülőpilóta és Vatutyin hadseregtábornok 1948-ban felállított szobrát, utóbbinak a földi maradványai is ott voltak, azokat az ukrán törvényeknek megfelelően fogják áthelyezni.
Le a cárokkal!
Katalin cárnő sem úszta meg, de csak 1 szobrát szüntették meg, az Odesszában, a tengerparthoz közel állt. Viszont Poltavában már nagyon szeretnék lebontani azt az alkotást, ami I. Péter cár ottani üdülésének állít emléket, döntés májusban lehet. Ezen kívül 20 olyan alkotást vertek szét vagy bontottak le, amelyen a „szovjet felszabadítókat” ábrázolták egy-egy katona vagy katonacsoport formájában.
Még nincs vége a fizikai jelképek eltávolításának: az önkormányzatok előtt további több tucat szobor, emléktábla megszüntetéséről és ugyancsak több tucat közterület átnevezéséről szóló határozattervezet áll, ezekről még a nyárig döntés születhet. Kijevben például 31 közút (utcák, sugárutak, sétányok és közök) veszíti el az orosz vagy szovjet hatalomra utaló nevét – fűzte hozzá az akadémia. A kultúrális minisztérium pedig nem régiben felszólította az ukrán zeneakadémiát, hogy távolítsák el Csajkovszkij nevét az intézmény hivatalos elnevezéséből.
Közben sikert értek el az ukránok a nemzetközi kulturális életben azzal, hogy Nagy-Britannia átvállalta tőlük az idei Eurovíziós dalfesztivál megrendezését. Legutóbb egy ukrán dal lett az első, így a szabályok szerint Ukrajnában kellett volna sorra kerülnie az összeurópai eseménynek, de a háború miatt erről lemondtak. Tavaly a brit induló másodiknak futott be, így átszállt a jog a britekre.
Májusban Liverpool ad otthont a fesztiválnak, de a kampányban kiemelték, hogy Ukrajna nevében és velük egyetértésben dolgoznak. A BBC nem régen bemutatott felvezető kisfilmjében többek között a városban lévő Beatles-szobor alakjaira húzott ukrán népviseleti ingekkel utaltak az ukrán rendezési jogra.
Az élet megy tovább
Tavaly Kijevben 256 ezren mentek színházba, az intézményekben 57 premier volt. Összesen 79 jótékonysági eseményt is rendeztek a kőszínházakban. A fővárosi mozikat 171 ezren keresték fel. A zenekedvelők 334 koncertet élvezhettek, a látogatók száma 122 ezer volt. Érdekes, hogy 466 ezer ember ment könyvtárba, ezen kívül csaknem 200 kiállítást is tartottak.
Ha már könyvek, az is friss hír, hogy a héten az Egyesült Királyság és Ukrajna együttműködést jelentett be a két ország könyvtárai között. A döntést egy közös online közvetítésen erősítette meg III. Károly brit király, felesége Kamilla királyné, valamint Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége és Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter.
Elsőként Liverpool központi könyvtára és az odesszai Mihail Grusevszkij könyvtár kötött egy hivatalosan testvérkönyvtárinak mondott szerződést. A dél-ukrajnai intézményt még 1875-ben alapították zsidó kereskedők segítségével. Jelenleg 1,5 millió könyvet tartanak ott, köztük 50 ezer idegen nyelvűt és 30 ezer ritkaságot, több közülük a VIII. és a XIX. század közötti időszakból származik.
Egy másik kultúrdiplomáciai sikert is elértek az ukránok: pénteken bejelentették, hogy Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui író a „Mentsük meg az ukrán kultúrát” globális mozgalom nagykövete lett. Az író gyakran áll ki nyíltan Ukrajna függetlensége mellett, az orosz dezinformációval szemben szóban és írásban is védelmezi az országot világszerte, de különösen Latin-Amerikában, ahol nagy tiszteletnek örvend – indokolta a felkérést az ukrán kulturális miniszter.
Aki áresésre várt, annak csalódnia kell. 
