Nincs könnyű helyzetben az az orosz moziba járó, aki nyugati filmet szemelt ki magának. Szinte már nem talál olyan mozit, ahol ilyeneket vetítenek. Március óta totális embargót hirdettek a nagy kaliforniai filmstúdiók és több európai is így döntött. A régebbi szerződések hamar lejártak, amik meg nem, azokat gyorsan felmondták, tiltakozásul az oroszok Ukrajna elleni agressziója miatt.
Az év eleje óta a 2136-ból 277 filmszínház zárt be végleg vagy átmenetileg, de ha az összes termet nézzük, nagyobb az arány, 5319-ből 679-re raktak lakatot. A kulturális minisztérium szerint országosan 103 mozit kellett végleg bezárni, ezek közül 43 magán kézben van, 74 pedig önkormányzatoké, főleg a nagyvárosokban. Januártól október közepéig a bevétel csupán 18,8 milliárd rubel volt, ez a tavalyi azonos időszaknak mindössze 44 százaléka.
Az orosz filmek kikölcsönzése is esett, 7,3 százalékkal, viszont az év végéig 57 hazai alkotás érkezik a kölcsönzőkhöz, ami a kormány szerint reményteljes. És itt érdemes elidőzni egy kicsit és megnézni, mit tesz Putyin és környezete azért, hogy pótolják azt a kulturális űrt, amit a nyugati filmek hiánya okozott.
Nem meglepő módon valahogy így hangzik az ukáz: „Nemzeti filmet az oroszoknak!” Hivatalosan alternatív filmpótlásnak nevezik ezt a programot. Nem kevés pénzt, 11,6 milliárd rubelt szánnak orosz játékfilmek előállítására 2023-ban, majd 12,8 milliárd rubelt 2024-ben és ugyanennyit 2025-ben. Ennyi pénzzel támogatják, hogy jövőre 25, aztán 30, majd 35 film készüljön el. Idén a kulturális tárca 70, az orosz filmalap 23 hazai alkotáshoz ad eltérő mennyiségű pénzt.
A nemzeti egység jegyében
Az északi Arhangelszkben október 31. és november 5. között nagy filmfesztivált tartanak 50 darab, kizárólag hazai alkotást mutatnak be. A rendezvény jelmondata: „A nemzeti egység földje”. Egyik fő vonulata pedig a „Donbasz#Együtt vagyunk” lesz, ezt jelölték meg a szervezők. Hivatalosan úgy fogalmaztak, hogy az Oroszországban élő 190 nemzetiség békés együttélését jelképezik ezek az alkotások. Oroszországban, valamint a Független Államok Közösségében (a Putyinhű volt szovjet köztársaságok) és külföldön is vetítik majd a filmeket, mindet online formában is.
De! Az oroszok elismerik, hogy maga a filmgyártás súlyos gondokkal küzd, ugyanis a technológia túlnyomó része, például a vágó berendezések, a hangmérnöki pultok, stb. mind amerikai, kanadai és brit cégektől érkeztek. Eddig. Vagyis a háborúig. Viszont most nem jönnek, vagy nem állnak rendelkezésre alkatrészek, valamint a szoftvereket sem lehet használni, tehát ezeket is pótolni kell valahogy.
Olga Ljubimova kulturális miniszter az Interfax hírügynökségnek bedobta a most divatos „importhelyettesítő manőver” kifejezést. Azaz a szaktárca és az orosz filmalap – állítólag konzultálva a helyi filmforgalmazó cégekkel - igyekeznek más külföldi forrásból beszerezni a vetítőgépeket, azok alkatrészeit, a kamerákat, világosító berendezéseket úgy, hogy csökkentik az ezekre kivetett vámot.
Honnan lehet ilyeneket beszerezni? Például Kínából. Egyébként a nagy szomszéddal más vonalon is együttműködnek az oroszok. Több kultúrközpont felépítésében vagy újjáépítésében is számítanak kínai beszállítókra. Építőipari cégekről és szolgáltató vállalatokról van szó. Az eddig aláírt megállapodások szerint a kínaiak már 250 ilyen projektben vesznek részt.
Nem hagyja cserben a zeneiskolákat sem a moszkvai kormány. Ott is sok hangszer és berendezés érkezett nyugati, „barátságtalan” országokból, így már a nyáron megkezdték felkutatni a szabad kapacitással bíró orosz hangszergyártó cégeket. Szóval zongorából, hegedűből meg dobokból nem lesz hiány. Fa van elég, de ezt már mi tesszük hozzá.
Tavaly tavasz óta tartó csökkenés után fordulatot hozhat a támogatott lakáshitelek piacán az Otthon Start Program.
Van még tartalék a magyar részvényekben
A fiatalok szeretik, ha nem egy vonatra ültetik fel őket és zakatoltatják a piacokkal
