Nincs könnyű helyzetben az az orosz moziba járó, aki nyugati filmet szemelt ki magának. Szinte már nem talál olyan mozit, ahol ilyeneket vetítenek. Március óta totális embargót hirdettek a nagy kaliforniai filmstúdiók és több európai is így döntött. A régebbi szerződések hamar lejártak, amik meg nem, azokat gyorsan felmondták, tiltakozásul az oroszok Ukrajna elleni agressziója miatt.
Az év eleje óta a 2136-ból 277 filmszínház zárt be végleg vagy átmenetileg, de ha az összes termet nézzük, nagyobb az arány, 5319-ből 679-re raktak lakatot. A kulturális minisztérium szerint országosan 103 mozit kellett végleg bezárni, ezek közül 43 magán kézben van, 74 pedig önkormányzatoké, főleg a nagyvárosokban. Januártól október közepéig a bevétel csupán 18,8 milliárd rubel volt, ez a tavalyi azonos időszaknak mindössze 44 százaléka.
Az orosz filmek kikölcsönzése is esett, 7,3 százalékkal, viszont az év végéig 57 hazai alkotás érkezik a kölcsönzőkhöz, ami a kormány szerint reményteljes. És itt érdemes elidőzni egy kicsit és megnézni, mit tesz Putyin és környezete azért, hogy pótolják azt a kulturális űrt, amit a nyugati filmek hiánya okozott.
Nem meglepő módon valahogy így hangzik az ukáz: „Nemzeti filmet az oroszoknak!” Hivatalosan alternatív filmpótlásnak nevezik ezt a programot. Nem kevés pénzt, 11,6 milliárd rubelt szánnak orosz játékfilmek előállítására 2023-ban, majd 12,8 milliárd rubelt 2024-ben és ugyanennyit 2025-ben. Ennyi pénzzel támogatják, hogy jövőre 25, aztán 30, majd 35 film készüljön el. Idén a kulturális tárca 70, az orosz filmalap 23 hazai alkotáshoz ad eltérő mennyiségű pénzt.
A nemzeti egység jegyében
Az északi Arhangelszkben október 31. és november 5. között nagy filmfesztivált tartanak 50 darab, kizárólag hazai alkotást mutatnak be. A rendezvény jelmondata: „A nemzeti egység földje”. Egyik fő vonulata pedig a „Donbasz#Együtt vagyunk” lesz, ezt jelölték meg a szervezők. Hivatalosan úgy fogalmaztak, hogy az Oroszországban élő 190 nemzetiség békés együttélését jelképezik ezek az alkotások. Oroszországban, valamint a Független Államok Közösségében (a Putyinhű volt szovjet köztársaságok) és külföldön is vetítik majd a filmeket, mindet online formában is.
De! Az oroszok elismerik, hogy maga a filmgyártás súlyos gondokkal küzd, ugyanis a technológia túlnyomó része, például a vágó berendezések, a hangmérnöki pultok, stb. mind amerikai, kanadai és brit cégektől érkeztek. Eddig. Vagyis a háborúig. Viszont most nem jönnek, vagy nem állnak rendelkezésre alkatrészek, valamint a szoftvereket sem lehet használni, tehát ezeket is pótolni kell valahogy.
Olga Ljubimova kulturális miniszter az Interfax hírügynökségnek bedobta a most divatos „importhelyettesítő manőver” kifejezést. Azaz a szaktárca és az orosz filmalap – állítólag konzultálva a helyi filmforgalmazó cégekkel - igyekeznek más külföldi forrásból beszerezni a vetítőgépeket, azok alkatrészeit, a kamerákat, világosító berendezéseket úgy, hogy csökkentik az ezekre kivetett vámot.
Honnan lehet ilyeneket beszerezni? Például Kínából. Egyébként a nagy szomszéddal más vonalon is együttműködnek az oroszok. Több kultúrközpont felépítésében vagy újjáépítésében is számítanak kínai beszállítókra. Építőipari cégekről és szolgáltató vállalatokról van szó. Az eddig aláírt megállapodások szerint a kínaiak már 250 ilyen projektben vesznek részt.
Nem hagyja cserben a zeneiskolákat sem a moszkvai kormány. Ott is sok hangszer és berendezés érkezett nyugati, „barátságtalan” országokból, így már a nyáron megkezdték felkutatni a szabad kapacitással bíró orosz hangszergyártó cégeket. Szóval zongorából, hegedűből meg dobokból nem lesz hiány. Fa van elég, de ezt már mi tesszük hozzá.
Délutánra erősödött a főbb devizákkal szemben a hazai fizetőeszköz. 
