A Fidesz elnöke szerint az elmúlt 20 évben nem volt példa olyan nyers erőpolitikára, mint amit Oroszország az elmúlt napokban vállalt. Orbán Viktor az InfoRádiónak csütörtökön adott interjújában arról is beszélt, hogy amit az oroszok mondanak, az szinte ugyanaz, mint amit 56-ban mondtak Budapestről. "Olyasmi történt, amely a hidegháború vége óta nem fordult elő. A nyers erőpolitika birodalmi szemléletű és erejű érvényesítése, amelyet Oroszország most vállalt, az elmúlt 20 évben ismeretlen volt" - fogalmazott a Fidesz elnöke. A pártelnök szerint az orosz-grúz konfliktus miatt kialakult helyzetben kérdés, hogy az a világ köszönt-e ránk, amiben az erőpolitika sikereket érhet el a világban, vagy a nemzetközi közösség elég erős, bölcs és megfontolt lesz ahhoz, hogy világossá tegye: hiába érzi valaki újra megerősödve magát, mint például Oroszország, nem jelenti azt, hogy fönnálló konfliktusait olyan módon rendezheti, ami elfogadhatatlan a XXI. század emberi életet és méltóságot tiszteletben tartó világában. Arra a kérdésre, hogy miért van meggyőződve arról, hogy Oroszország, és nem Grúzia kezdte a konfliktust, Orbán Viktor úgy válaszolt: Magyarországnak van tapasztalata a vele szemben indított katonai akciókat illetően. Mint mondta, ezért is tartja fontosnak, hogy a politika, az erkölcs és a jövő szempontjából Magyarország egyértelműen foglaljon állást. A politikus úgy érvelt: Magyarországot az elmúlt évszázadban többször is elfoglalták, de nem emlékszik olyanra, amikor a támadók ne érezték volna igazságosnak, hogy városokat foglaljanak el, és a lakosság egy részét deportálják; így a XX. század történelmének fényében őt hidegen hagyják az agresszornak azon nyilatkozatai, miszerint semmi rosszat nem tettek.    "Amit az oroszok most mondanak, az semmiben sem különbözik attól, amit 56-ban mondtak Budapestről" - válaszolta Orbán Viktor arra a felvetésre, hogy Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes a mostani orosz hadműveletet a szeptember 11-ei merényletekre adott amerikai válaszhoz hasonlította. A Fidesz elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy "a puszta tények szerint" idegen csapatok állomásoznak egy másik ország területén, szétlőnek városokat, és ártatlan civilek halnak meg. Szerinte ezért egyértelműen és erőteljesen ki kell nyilvánítani, hogy az Amerikával együttműködő Európának igenis van felelőssége, és vannak eszközei, amelyeket ilyen történelmi pillanatban, józanul és okosan használni kell. A Fidesz vezetője úgy vélte, hogy Magyarországnak nem egy külső szemlélő szerepét érdemes elfoglalnia, hanem egy közép-európai ország szerepét. Szintén kérdésre Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Fidesz minden áldozattal együtt érez, legyen nemzetiségét tekintve grúz, oszét vagy orosz. Oroszország szabad kezet ad Dél-Oszétiának és Abháziának Oroszország kész támogatni és garantálni bármely döntést, amelyet Dél-Oszétia és Abházia hoz státusával kapcsolatban - jelentette ki Dmitrij Medvegyev. Az orosz elnök erről Eduard Kokojti dél-oszétiai és Szergej Bagaps abház elnökkel folytatott találkozóján beszélt a moszkvai Kremlben. Kokojti és Bagaps aláírta azt a hat pontból álló béketervet, amely Nicolas Sarkozy francia elnök közreműködésével jött létre. A tervet mind Moszkva, mind Tbiliszi elfogadta. Medvegyev hangsúlyozta, hogy Oroszország álláspontja változatlan, és nem csupán támogatni fogja a két grúziai térség döntéseit, de kész azok megvalósításáért kezeskedni a Kaukázusban és az egész világon. "Önök (a déloszétok és az abházok) a területüket védelmezték, az igazság az önök oldalán van, ezért is arathattak győzelmet a konfliktusban az orosz csapatok segítségével" - mondta az orosz államfő, hozzátéve, hogy számít Oroszország partnereinek konstruktív hozzáállására. "Bár az is lehet, hogy másra nem képesek, csak fegyvert szállítani Grúziának" - jegyezte meg. Abházia és Dél-Oszétia papíron Grúzia része, gyakorlatilag azonban elszakadtak Tbiliszitől. A szakadár területeket eddig nemzetközi jogilag senki sem ismerte el. A Kremlben megtartott találkozón Medvegyev azt is megjegyezte: az elmúlt éveket tekintve először fordult elő, hogy Oroszország megvédte polgárainak érdekeit, utalva arra, hogy a Dél-Oszétiában élők többségének orosz útlevele van. Amerika Grúzia mellett áll Nem adtunk fegyvert Grúziának Az oroszok kivonulnak, a grúzok kiszállnak  Beleroppan Grúzia a harcokba Nem veszélyezteti a háború a nemlétező Nabuccot  Elvérzik a rubel a bombáktól Bush leszólta Putyin háborújátMTI

Az európai lapok a hidegháború újraéledéséről írnak, melynek gyújtópontja a Kaukázus. Az USA frontot akar nyitni Grúziában? Oroszország nyerésben?

Elképzelhető, hogy már csütörtökön aláírják a megállapodást amerikai rakéták lengyelországi telepítéséről - a legújabb nemzetközi fejlemények következtében felgyorsultak a lengyel-amerikai tárgyalások - írja a FigyelőNet. Az álláspontok közelednek. Holnap egész nap tárgyalni fogunk - mondta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, miután este találkozott az amerikai delegációval. Sikorski előzőleg, az uniós külügyminiszterek brüsszeli értekezletén azt mondta, hogy „a nemzetközi feszültség növekedése erősítette Varsó tárgyalási pozícióját”, mivel rámutatott, hogy „a biztonsági garanciák még fontosabbak, mint eddig”. Amerika Grúzia mellett áll  Nem adtunk fegyvert Grúziának Beleroppan Grúzia a harcokba FN.hu

Megkezdték a kivonulást Gori grúz városból az orosz csapatok - közölte csütörtökön a kaukázusi ország belügyminisztériuma. Az orosz haderő távoztával a grúz erők átveszik az ellenőrzést a város felett - áll a közleményben.  "Az oroszok megkezdték csapataik kivonását, a grúz rendőrség és a különleges erők most vonják ellenőrzésük alá" Gorit - pontosította a bejelentést Sota Utiasvili, a minisztérium szóvivője. Hozzátette, hogy az orosz katonák elhagyták a Fekete-tenger partján fekvő Poti kikötővárost is, amelynek olajterminálja kulcsfontosságú a grúz gazdaság számára. Az orosz csapatok szerdán, néhány órával azután hatoltak be Goriba, hogy mindkét fél aláírta a tűzszüneti megállapodást, amelyben vállalták, hogy visszavonják erőiket a harcok kezdete előtt elfoglalt állásaikba. Megfigyelők emiatt attól tartottak, hogy Moszkva nem fogja tiszteletben tartani az egyezményt. A stratégiai jelentőségű grúz város mintegy 25 kilométerre délre fekszik Dél-Oszétiától, Grúzia szakadár tartományától, ahol öt napon át súlyos harcot vívott egymással az orosz és a grúz hadsereg. Amerika Grúzia mellett áll Nem adtunk fegyvert Grúziának Az oroszok kivonulnak, a grúzok kiszállnak

Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes szerdán országa grúziai hadműveletét a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadásokra adott amerikai válaszhoz hasonlította. Az orosz vezető a BBC World Service brit televíziónak nyilatkozva meglepetését fejezte ki a Grúzia elleni orosz hadművelet nemzetközi elítélése miatt. Grúzia kísérlete, hogy visszaszerezze a szakadár Dél-Oszétiát, nem hagyott más választást Oroszország számára - mondta. "Emlékeztetem önöket, hogy szeptember 11-re hasonló volt a válasz. Amerikai állampolgárokat öltek meg. Ismerik a reagálást" - mondta Moszkvából a politikus, aki leszögezte: Oroszország nem tárgyal Miheil Szaakasvili grúz elnökkel, de az Európai Unióval tárgyalni fog békefenntartó erőknek a szakadár térségekbe való küldéséről. Amerika Grúzia mellett áll Nem adtunk fegyvert Grúziának Az oroszok kivonulnak, a grúzok kiszállnak  Nem veszélyezteti a háború a nemlétező Nabuccot  Elvérzik a rubel a bombáktól MTI

Az amerikai elnök aggodalmát fejezte ki a Grúzia ellen indított orosz katonai akció miatt, közölve, hogy az amerikai támogatás jeleként Tbiliszibe küldi külügyminiszterét. A Fehér Házban összegyűlt újságírókhoz szólva George Bush leszögezte: Oroszországnak állnia kell a szavát, és véget kell vetnie a Grúziában kirobbant válságnak. Hozzátette: Amerika egy segélyszállítmánnyal megrakott katonai repülőgépet küld a térségbe. Nem adtunk fegyvert Grúziának Az oroszok kivonulnak, a grúzok kiszállnak  Beleroppan Grúzia a harcokba Nem veszélyezteti a háború a nemlétező Nabuccot  Elvérzik a rubel a bombáktólMTI

A kormányszóvivő és a Honvédelmi Minisztérium (HM) is cáfolta azt a sajtóhírt, hogy Magyarország fegyvereket adott volna el Grúziának. A Právo című prágai baloldali lap szerdán orosz forrásokra hivatkozva azt írta, Magyarország 66 páncélozott szállítójárművet szállított a grúz hadseregnek. Magyarország nem adott el fegyvereket Grúziának - közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő az MTI érdeklődésére. Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője azt mondta, a Magyar Köztársaság sem nem adott el, sem nem adott át fegyvereket Grúziának. Hozzátette: fegyverdonáció csak a NATO felhívására, azaz szövetségesi kereteken belül képzelhető el. A cseh lap szerint az utóbbi két évben Csehország volt az, amely a legtöbb tankot, ágyút és rakétavetőt szállította Grúziába. A második legnagyobb fegyverszállító e forrás szerint Ukrajna volt. Nagyobb mennyiségű eszközt ezen országokon kívül még az Egyesült Államok, Bulgária, Görögország, Izrael és Bosznia szállított Grúziába. Moszkva csak feltételekkel vonul ki Az orosz csapatok addig nem hagyják el Grúziát, amíg a grúz katonák vissza nem térnek laktanyáikba - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában. "Miután a grúz katonákat már visszahívták laktanyáikba, az erősítésként küldött orosz csapatok is visszatérnek Oroszország területére. A Dél-Oszétiában állomásozó orosz békefenntartók továbbra is a térségben maradnak" - mondta a miniszter. Oroszország ahhoz is ragaszkodik, hogy nemzetközi szinten vizsgálják felül a szakadár Dél-Oszétia és Abházia státusát. "A területek pontos státusáról nincs szó a Franciaország által előterjesztett rendezési tervben, márpedig a Dél-Oszétia és Abházia biztonságával kapcsolatos tárgyalásokhoz elengedhetetlen a szóban forgó területek jogállásának tisztázása" - hangsúlyozta az orosz diplomácia vezetője. A szakadár területek jövőbeli státusáról folytatandó nemzetközi tárgyalásokra történő utalásokat Tbiliszi kérésére vették ki annak az elvi megállapodásnak a szövegéből, amelyet Oroszország és Grúzia kedd este Franciaország közvetítésével kölcsönösen elfogadott. Lavrov szerint Moszkva azért egyezett bele a Tbiliszi által javasolt módosításokba, mert azok "a lényegen nem változtattak". A külügyminiszter arról is beszélt újságírók előtt, hogy erősíteni kellene a nemzetközi megbízottak szerepét Dél-Oszétiában és Abháziában, és tevékenységi körüket inkább a Grúzia részéről várható esetleges provokációk megfigyelésére kellene összpontosítani. Mit sem ér a tűzszünet? Grúz állítás szerint a tűzszünet ellenére szerdán folytatódtak az orosz csapatmozgások Grúzia területén, amit az orosz békefenntartó erők vezérkara azonnal cáfolt. Mihail Szaakasvili grúz elnök a tűzszünet megsértésével vádolta meg Oroszországot. "Az orosz megszálló erők továbbra is folytatják csapatmozgásaikat Grúzia területén, a tűzszünet ellenére" - mondta Tbilisziben tartott sajtóértekezletén. Előzőleg a grúz nemzetbiztonsági tanács titkára a televízióban bejelentette, hogy mintegy ötven harckocsi és páncélozott harcjármű vonult be a szakadár Dél-Oszétia köztársaság közelében fekvő Gori grúz városba, de épületeket nem foglaltak el az orosz katonák. "Sem orosz békefenntartók, sem logisztikai egységek nincsenek Goriban" - közölte az orosz békefenntartók vezérkara. Egy grúz illetékes szintén úgy nyilatkozott, hogy "az oroszok elhagyták Poti (kikötőt), sem további csapatmozgások, sem bombázások nem voltak keddről szerdára virradóra". A grúz külügyminiszter egy francia lapnak adott nyilatkozatában megvádolta Moszkvát, hogy tönkre akarja tenni a grúz demokráciát, és meg akarja akadályozni Grúzia csatlakozását a NATO-hoz. Grúziának szüksége van a nemzetközi közösség segítségére, hogy megóvja területi integritását - mondta Eka Tkeselasvili a Le Figarónak. Moszkva nem törekszik arra, hogy elfoglalja Grúziát, vagy megszállás alatt tartsa az ország bármely részét - írta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Financial Times című brit napilap szerdai számában, ismételten hangsúlyozva, hogy Oroszország tiszteletben tartja Grúzia szuverenitását. "Teljes képtelenségnek" nevezte azokat a találgatásokat, amelyek szerint az orosz katonai akciónak Dél-Oszétiában az lehetett a célja, hogy megdöntsék a grúz kormányt. Az oroszok kivonulnak, a grúzok kiszállnak  Beleroppan Grúzia a harcokba Nem veszélyezteti a háború a nemlétező Nabuccot  Elvérzik a rubel a bombáktól Bush leszólta Putyin háborújátMTI

Részleges holdfogyatkozás lesz észlelhető augusztus 16-án, szombaton este a világ nagy részén, így Magyarországon is

Másodfokú hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat, három napon keresztül ugyanis 25 fok felett lesz majd a napi középhőmérséklet