Miközben a világon már szinte mindenhol elengedték a zéró Covid-politikát, tehát a járvány mindenáron való megfékezését, az esetszámok lehetőleg nullán, de mindenképpen minimálisan tartását, Kína még mindig tartja magát ehhez a célkitűzéshez. A delta- és most az omikron-variáns viszont minden eddiginél nagyobb nyomás alá helyezi, vagy fogja helyezni a koronavírus féken tartását célzó intézkedéseket.
A kínai szakértők szerint pedig ezt a nyomást a pandémia eleje óta világszerte délibábként kergetett nyájimmunitás elérésével lehetne enyhíteni, és végső soron ez az út vezet a vírus „legyőzésének” irányába is. Ezen az úton pedig a lakosság minél nagyobb részének beoltásával terveznek tovább haladni. Mivel pedig a felnőttek túlnyomó többségét őszre már beoltották, az arány csak a gyerekek oltásával növelhető tovább érdemben.
A kínai egészségügyi hatóságok még júniusban engedélyezték a Sinovac- és Sinopharm-oltóanyagok használatát a 3-17 éves korosztályban, de október végéig csak a 12 évnél idősebbeket kezdték el oltani a vakcinákkal. November közepén azonban azt is bejelentették, hogy megkezdődik a 3-11 éves gyerekek oltása is.
Kínával kapcsolatban megszokhattuk, hogy ha valamit elhatároz a felső vezetés, akkor azt különösebb teketória nélkül végre is hajtják, de az talán még kínai viszonylatban is meglepő, hogy ezt év végéig el is akarják végezni. Mit jelent ez számszerűsítve? Nagyjából 160 millió gyereknek kell megkapnia két dózis oltást másfél hónap alatt. Hiába látszik lehetetlennek a küldetés, a legutolsó, december eleji adatok szerint 84 millió kisgyerek már meg is kapta az első dózist, december 6-án pedig már arról számolt be az állami hírügynökség, hogy megkezdődött a második dózisok beadása is ebben a korosztályban. Csak összehasonlításképpen: nagyjából ugyanebben az időszakban az Egyesült Államokban 2,6 millió 5-11 éves gyerek kapta meg az első adagot a Pfizer e korosztályban frissen engedélyezett oltásából, ez nagyjából egytizede az ebbe a korcsoportba tartozó amerikai gyerekeknek.
Informált beleegyezés, erőteljes rábeszéléssel
Ha tartani tudják ezt az ütemet, akkor még az is elképzelhető, hogy sikerül végrehajtani a tervet. Ám ehhez nemcsak ügyes szervezés kellett, hanem matricák, lufik, illetve a szülőkre irányuló igencsak erőteljes nyomásgyakorlás is.
Az oltás felvétele Kínában nem kötelező sem a gyermekek, sem a felnőttek körében. A nem kötelezőt azonban a kínai rendszerben kicsit máshogy értik, mint például Európában. Ugyan a hivatalos álláspont szerint továbbra is „informált beleegyezés”-en alapszik a vakcinák felvétele, a gyakorlatban olyan hírek is kijutottak az országból, hogy embereket rendőrautóval vittek be a kórházba, ahol végtagjaikat lefogva adták be nekik az oltást.
A gyerekek esetében erről egyelőre nincs szó, vagy legalábbis nem derültek még ki ilyen esetek. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy nincs komoly nyomás a szülőkön, hogy oltassák be kisgyermekeiket. Ennek pozitív formája, hogy a gyerekeket „kis oltott harcos”-oknak nevezik a kórházakban és a médiában, a beoltottak pedig az oltottságukat jelző piros virágos matricák mellett lufikat, sőt játékokat is kapnak.
Az a szülő viszont, akit ezek a jutalmak nem csábítanak el, ennél jóval erőteljesebb nyomás alá kerül. Egy apa például azt mesélte a New York Times-nak, hogy miután úgy döntöttek, hároméves fiukat nem oltatják be, az óvodából a következő üzenetet kapták:
„Sürgős felhívás! Sürgős felhívás! Minden Covid-oltást nem kapott gyermek szüleit megkérjük, jöjjenek gyermekükért azonnal, és vigyék haza őket!” Miután ezt megtette, napokig semmilyen további iránymutatást nem kapott az óvodából, mikor és hogyan mehet újra a gyerek.
Ekkor a helyi hatóságokhoz fordult, ahol közölték vele, nincs olyan szabály, ami megtiltaná az oltatlan gyerekek számára az óvodák, iskolák látogatását. Erre hivatkozva visszavitte a kisfiút, de elmondása szerint folyamatosan éreztetik vele, meg kéne változtatnia a döntését.
Nem elszigetelt esetről van szó. Az egész országban általános gyakorlat, hogy a kisiskolások és óvodások szülei olyan üzeneteket kaptak az intézményektől, amelyek arra utaltak, hogy csak az oltott gyerekek járhatnak majd be, miközben a felettes hatóságok – kérdésre – rendre megerősítik, hogy erről nincs szó. Az is bevett eszköz a nyomásgyakorlásra, hogy a szülőknek nyilvánosan kell válaszolniuk arra, beoltatják-e a gyereküket, nemleges válasz esetén pedig írásos indoklást kérnek tőlük.
Márpedig a kínai társadalomban az, aki szembemegy az elvárt viselkedési normákkal, hamar az egész közösség megvetésének céltáblájává válhat. „Ez az együttes nyomásról szól, ha nem adod be a derekad, hátra leszel hagyva. A gyerekeidet kiközösítik a társaik, a tanárok lenézően bánnak majd velük” – magyarázza Bej Vu, a New York Egyetem professzora, a kínai közegészségügyi rendszer szakértője.
Ráadásul a kínai hatóságok közismerten rengeteg adatot gyűjtenek össze és tartanak nyilván az állampolgárokról, az ezekből kirajzolódó képet pedig állások, támogatások, kedvezmények odaítélésekor is használják – nehéz elképzelni, hogy a közjó elleni olyan súlyos vétség, mint az oltás megtagadása, ne csapódjon le ebben a rendszerben is. „Kollektív szabadságra, társadalmi szabadságra és nemzeti szabadságra van szükségünk – foglalta össze a Zong Nansan a kínai kormány első számú járványügyi tanácsadója a hivatalos álláspontot. – Csak ezen szabadságok birtokában lehet személyes szabadságunk.”
Információhiány, rossz emlékek
Nem csoda hát, hogy szülők tízmilliói a vélt vagy valós negatív következményektől tartva rögtön beoltatták gyermekeiket, amikor lehetett. De így is vannak, akik kitartanak. Ugyan a kínai vakcinák a klinikai vizsgálatok szerint biztonságosnak minősülnek a kisgyerekek számára is (és hagyományos technológiájuk miatt feltehetően váratlan hosszabb távú mellékhatásoktól sem igen kell tartani), a szülők vonakodása is érthető. Sokan egyszerűen az információk hiányára panaszkodnak, és attól félnek, független média hiányában az esetleges problémákról, mellékhatásokról úgysem értesülnének.
Ezek a félelmek pedig nem alaptalanok, hiszen 2013-ban például 17 gyerek halt meg azután, hogy az AstraZeneca licensze alapján készülő, kínai gyártmányú hepatitis-B elleni oltást kapott. A tragikus hibát ugyan kijavították, és az oltóanyagot azóta is használják, de a hatóságok mindent elkövettek, hogy a szőnyeg alá söpörjék a problémát. Hasonló történt egy 2018-ban kipattant botrány esetében is, amikor az derült ki, hogy feltehetően több százezer gyerek kaphatott hatástalan Di-Per-Te oltást.
Sok oltás a semmiért?
Összességében azért az a valószínűbb, hogy a kínai szülők nagy részét sikerül majd szép, illetve kevésbé szép szóval meggyőzni, oltassák be a 3-11 éves gyerekeiket is. Azonban nagy kérdés, hogy ez mennyire visz majd közelebb a hőn áhított, és a határok teljes megnyitásához feltételül szabott nyájimmunitáshoz. Az elérhető nemzetközi adatokból az látszik, a kínai vakcinák jóval kevésbé hatásosak, mint az újabb technológiájú nyugati oltások (vagy éppen az orosz Szputnyik V). Ez a gyengébb védelem viszont azokhoz hasonlóan kopik is, ahogy telnek a hónapok, az omikronnal való megfertőződés ellen pedig feltehetően semmit sem ér (bár a súlyos szövődmények megakadályozásában ettől még sokat érhet).
Márpedig az omikron már a szigorú utazási szabályok ellenére december 13-án hivatalosan is odaért Kínába, és könnyen elképzelhető, hogy e variáns terjedését még a drákói szigorúságú intézkedések sem fogják tudni megakadályozni. Márpedig a látóhatáron már erősen kivehető a pekingi téli olimpia kezdete (2022. február 4.) is. Lehet, hogy a diplomáciai galibák mellett a kínai vezetésnek egy elszabaduló járvánnyal, illetve a lezárva maradó határok okozta problémákkal is meg kell majd küzdenie – „kis oltott harcosok” ide vagy oda.
12 év után váltott a szakember. 
